A KöMaL 1999. októberi fizika feladatai

M-jelű feladatok A beküldési határidő 1999. november 15-én LEJÁRT.

---

M. 209. Állítsunk fel dominókat egymással párhuzamosan, egymástól egyenlő távolságra úgy, hogy az elsőt meglökve az egész sor ledőljön. Vizsgáljuk meg, mitől és hogyan függ a dőlési hullám sebessége!

(5 pont)

P-jelű feladatok A beküldési határidő 1999. november 15-én LEJÁRT.

---

P. 3274. A tengerparton álló, \(\displaystyle 26\) méter magas világítótorony tetején lévő reflektor fényét egy hajó távcsövén át \(\displaystyle 30~{\rm km}\)-ről látták meg először. Milyen magasan volt a távcső a tenger szintje felett?

(5 pont)

---

P. 3275. Milyen mélyre kell lenyomni egy úszó fahasábot a vízben, hogy az eközben végzett munka megegyezzék a hasáb vízből történő kiemeléséhez minimálisan szükséges munkával? A fa sűrűsége a víz sűrűségének \(\displaystyle k\)-ad része. Vizsgáljuk meg a \(\displaystyle k\le2\) esetet külön is!

(5 pont)

---

P. 3276. Adjunk becslést az egyetemes gázállandóra a \(\displaystyle 100~^\circ{\rm C}\)-os vízgőzre vonatkozó alábbi mérési adatok felhasználásával:

\def\0\phantom0

\vbox\offinterlineskip \halign\vruleto 25mm \(\displaystyle #\)\hfill \vrule height11pt depth2pt to 25mm\hfill \(\displaystyle #\) \vrule to 25mm\hfill \(\displaystyle #\) \vrule to 25mm\hfill \(\displaystyle #\) \vrule \noalign\hrule p (Pa)986980698\;066 \noalign\hrule \varrho (kg/m3)0,005700,057050,578\0\0 \noalign\hrule

(5 pont)

---

P. 3277. Tarzan egy szikla széléről elrugaszkodva \(\displaystyle 18~{\rm m}\) hosszú indán lendül egy másik sziklaszirt felé. A szikla tetejéről a pálya legmélyebb pontjáig \(\displaystyle 3\) métert süllyed. Kibírja-e az inda a \(\displaystyle 900~{\rm N}\) súlyú Tarzan ugrását, ha az inda szakítószilárdsága \(\displaystyle 1200~{\rm N}\)?

(5 pont)

---

P. 3278. Két különböző nagyságú, de azonos maximális teljesítményű ellenállást sorosan vagy párhuzamosan kell kapcsolni ahhoz, hogy minél nagyobb teljesítményű lehessen a kettő együtt?

(5 pont)

---

P. 3279. A nehézségi gyorsulás mérésére használt egyik eszköz az ábrán látható ún. Whiting-féle deszkás inga. Igazoljuk, hogy a deszka forgástengelyétől a deszkával egyszerre indított, szabadon eső golyó becsapódása a deszka hosszának mindig ugyanannyiad részénél történik, függetlenül a deszka hosszától! Mekkora ez az arány?

(5 pont)

---

P. 3280. Csökkentsük vagy növeljük a vízgőzzel telített levegő térfogatát annak érdekében, hogy a vízgőz egy része kicsapódjék a levegőből?

(5 pont)

---

P. 3281. Határozzuk meg a lejtőn csúszás nélkül legördülő karika egy pontja által leírt pálya legfelső \(\displaystyle A\) pontjában a görbületi sugarat!

(5 pont)

---

P. 3282. Egy \(\displaystyle R\) sugarú, kör alakú vezetőt \(\displaystyle Q\) töltéssel elektromosan feltöltöttünk. Hogyan változik a térerősség a kör középpontján átmenő, a kör síkjára merőleges egyenes mentén? Hol éri el a legnagyobb értékét?

(5 pont)

---

P. 3283. Egy gépkocsi mindegyik kerekének ugyanolyan erős felfüggesztő rugója van. Mennyit emelkedik meg az autó merevnek tekinthető karosszériája a kerekek felett, ha a kocsi a jobb első kerekével egy \(\displaystyle 8~{\rm cm}\) magas járdaszegélyre áll? Hogyan módosul az eredmény, ha a gépkocsi mindkét jobb oldali kerekével felhajt a járdára? Függ-e az eredmény attól, hogy hányan és hol ülnek a kocsiban?

(5 pont)