Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A KöMaL 2007. februári fizika feladatai

Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.


Feladat típusok elrejtése/megmutatása:


M-jelű feladatok

A beküldési határidő 2007. március 12-én LEJÁRT.


M. 276. Mérjük meg, hogyan változik meg a homok lefutási ideje, ha a homokóra tengelye a függőlegessel különböző szögeket zár be!

Közli: Lendvai János, Budapest

(6 pont)

statisztika


P-jelű feladatok

A beküldési határidő 2007. március 12-én LEJÁRT.


P. 3953. Egy fazékban 40 N súlyú sós víz van, benne egy 60 N súlyú test úszik. Mekkora a fazék alapterülete, ha a víz magassága 25 cm? Egy liter sós víz súlya 10 N.

Közli: Zsigri Ferenc, Budapest

(3 pont)

statisztika


P. 3954. Egyenletes v sebességgel haladó, l hosszúságú és egymást x távolságra követő kocsik haladnak el egy útszéli tábla mellett. Minél nagyobb a kocsik sebessége, annál nagyobb a köztük lévő követési távolság. Ezt az x=\alphav2 függvénnyel írhatjuk le, ahol \alpha egy, az összes kocsira jellemző állandó. Adott idő alatt mekkora sebesség esetén halad el a legtöbb jármű a tábla mellett?

Közli: Sükösd Zsuzsanna, Cambridge (Nagy-Britannia)

(4 pont)

statisztika


P. 3955. Hőszigetelő falú hengerben, egymástól hőszigetelő fallal elválasztva helyezkedik el 300 K hőmérsékletű argon és 400 K hőmérsékletű nitrogén gáz. A két gáz térfogata és nyomása megegyezik. Ezután az elválasztást megszüntetjük, és a gázok összekeverednek.

a) Változik-e a rendszer energiája?

b) Mennyi lesz a közös hőmérséklet?

c) Hogyan változik a nyomás?

d) Változik-e a rendszer entrópiája?

Közli: Bakonyi Gábor, Budapest

(5 pont)

statisztika


P. 3956. Vízszintes légpárnás asztalon lévő m1=0,2 kg, m2=0,3 kg, m3=0,52 kg tömegű kisméretű korongokat vékony, elhanyagolható tömegű, L=60 cm hosszúságú fonalakkal kötünk össze az ábrán látható módon.

a) Határozzuk meg, milyen távolságra helyezkedik el a rendszer tömegközéppontja az egyes korongoktól!

b) Az így kialakított rendszert a tömegközéppontja körül állandó, \omega=10 s-1 nagyságú szögsebességgel megforgatjuk. Mekkora erők ébrednek ekkor a korongokat összekötő fonalakban?

Közli: Kotek László, Pécs

(5 pont)

statisztika


P. 3957. Becsüljük meg, hogy ,,csápolás'' közben hány elektron halad át egy lelkes rajongó ujján lévő gyűrű (mint áramvezető) keresztmetszetén!

Közli: Radnai Gyula, Budapest

(4 pont)

statisztika


P. 3958. Egy tükröző felületű fémgömb belsejében az egyik sugár felezőpontjában van egy pontszerű fényforrás. Hol keletkezik a fényforrás képe a gömbfelületen történő két fényvisszaverődés után, ha a fényforrást az ábra szerint leárnyékoljuk?

Hol keletkezik a kép akkor, ha az árnyékoló sapkát 180o-kal elforgatjuk? Készítsünk rajzot is a nevezetes sugármenetekről!

Közli: Hilbert Margit, Szeged

(Tornyai Sándor fizikaverseny, Hódmezővásárhely)

(4 pont)

statisztika


P. 3959. Becsüljük meg, hogy a Nap P=3,8.1026 W sugárzási teljesítménye miatt 100 év alatt mennyire távolodna el tőle a Föld!

Közli: Simon Péter, Pécs

(5 pont)

statisztika


P. 3960. Vízszintes, ideálisan sima asztallapon rögzített függőleges, R sugarú henger alján annak pereméhez l0 hosszúságú fonalat kötünk. A fonál másik végéhez kicsiny, r sugarú, m tömegű korongocskát erősítünk. A korongot a sugárirányban kifeszített fonálra merőleges, v0 nagyságú vízszintes sebességgel meglökjük. A korong csúszik a síkon, miközben a fonál feltekeredik a hengerre.

a) Mekkora és milyen irányú sebességgel csapódik a kis korong a henger palástjához?

b) Mekkora a fonálerő ekkor?

(Adatok: R=1 m, l0=2 m, r=2 cm, m=5 g.)

Közli: Holics László, Budapest

(5 pont)

statisztika


P. 3961. 10 km/s sebességű szénionokból álló nyalábot lövünk be a 0,01 T erősségű mágneses térbe, az indukcióvonalakra merőlegesen. Megállapítjuk, hogy az ionok kétféle körpályán mozognak a mágneses térben, az egyik sugara 134 mm, a másiké 124 mm.

Mekkora a kétféle ion tömege? Miben különböznek egymástól?

(Román feladat)

(4 pont)

statisztika


P. 3962. Elhanyagolható sebességű \pi+ mezon egy \mu+ részecskére (müonra) és egy neutrínóra bomlik. Mekkora energiával mozog a neutrínó? Mekkora lesz a müon sebessége?

(A neutrínó nyugalmi tömegét tekinthetjük zérusnak. A \pi+ mezon nyugalmi energiája 140 MeV, a müoné pedig 106 MeV.)

Közli: Varga István, Békéscsaba

(5 pont)

statisztika


A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:

(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)