A KöMaL 2026. márciusi fizika feladatai
Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.
Feladat típusok elrejtése/megmutatása:
 |
M-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. április 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
M. 448. Mérjük meg, hogy egy adott megvilágítású KöMaL újságban a fizika feladatok szövegét legfeljebb milyen távolságból tudjuk elolvasni! A lap megvilágítását a mobiltelefon fényérzékelőjét használva mérjük meg. Milyen pontosan lehet megvilágítást mérni ezzel az alternatív módszerrel?
Közli: Széchenyi Gábor, Budapest
(6 pont)
 |
G-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. április 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
G. 917. Egy országúti kerékpárversenyen a szökevények egy csoportja \(\displaystyle T\) idővel a főmezőny előtt halad, de hosszabb ideje mindenki azonos \(\displaystyle v\) sebességgel mozog. Az útvonal mentén végig reklámfeliratok vannak elhelyezve, ezért a szponzorok kérésére a tévés közvetítés rendezője azt az utasítást adja, hogy az útvonal minden pontját legalább egyszer mutatni kell a tévén. Ezen kívül a szökevényeket és a főmezőnyt átlagosan ugyanannyi ideig kell mutatni, továbbá nem szabad 30 másodpercnél gyakrabban váltogatni a két csoport között. Milyen \(\displaystyle T\) és \(\displaystyle v\) esetén lehet teljesíteni a rendező kívánságait? (A csoportok méretét hanyagoljuk el.)
Közli: Bodor András, Budapest
(4 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 918. Egy \(\displaystyle 2~\mathrm{kg}\) tömegű és \(\displaystyle 2~\mathrm{m}\) hosszú kötél mindkét végét (egymáshoz közel) a mennyezethez rögzítjük, majd a hurok alsó pontján átvetünk egy másik ugyanolyan kötelet. Mekkora az egyes kötelekben ébredő feszítőerő az ábrán látható hét pontban?
(4 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 919. Hogyan működik a hajólift a kínai Három-szurdok-gátnál? Hogyan oldották meg, hogy különböző alvíz- és felvízállások esetén is működjön? Függ-e az emelőerő attól, hogy mekkora súlyú hajót emel a lift?
https://www.erdekesvilag.hu/elkeszult-a-vilag-legnagyobb-hajoliftje-kinaban
(3 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 920. Egy felül nyitott, hőszigetelt tartályban \(\displaystyle 60~{}^{\circ}\mathrm{C}\)-os víz található. A tartály fölötti csapot megnyitjuk, és állandó vízhozammal \(\displaystyle 0~{}^{\circ}\mathrm{C}\)-os vizet engedünk bele. 5 perc után a tartályban lévő, jól elkevert víz hőmérséklete \(\displaystyle 40~{}^{\circ}\mathrm{C}\).
a) Mekkora lesz a tartályban a víz hőmérséklete további 5 perc múlva?
b) A vizet egy órán keresztül engedjük a tartályba. Adjuk meg és ábrázoljuk a tartályban lévő víz hőmérsékletét az idő függvényében!
Tarján Imre fizikaverseny, Szolnok
(4 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
 |
P-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. április 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
P. 5715. Egy \(\displaystyle \ell\) hosszúságú fonálinga nehezéke nyugalmi állapotban majdnem a vízszintes talajig ér. Az ingát vízszintes helyzetéig kitérítjük, majd elengedjük. Amikor az inga fonala valamekkora \(\displaystyle \alpha\) szöget zár be a függőlegessel, a fonalat hirtelen elégetjük. Mekkora \(\displaystyle \alpha\) szög esetén repül a nehezék az egyensúlyi helyzetétől legmesszebbre, és mekkora ez a távolság? (A légellenállást hanyagoljuk el.)
Közli: Gnädig Péter, Vácduka
(5 pont)
P. 5716. Egy \(\displaystyle m\) tömegű korong súrlódásmentesen mozoghat egy vízszintes asztallapon. Egy nyújthatatlan kötél egyik vége a koronghoz, másik vége egy \(\displaystyle M\) tömegű testhez van rögzítve miközben átvetettük egy lyukon az asztalon (a kötél és az asztallap közötti súrlódás szintén elhanyagolható). Az \(\displaystyle m\) tömegű test kezdetben egy \(\displaystyle R\) sugarú körpályán halad, mikor sugárirányban kicsiny lökést adunk neki. Mekkora periódusidővel rezeg az \(\displaystyle M\) tömegű test?
Közli: Erdélyi Dominik, Budapest
(5 pont)
P. 5717. Dido legendájának egy másik változata szerint a hercegnő hajójával Észak-Afrika egyik egyenesnek tekinthető partvonalán kötött ki. A helyi uralkodótól annyi földet kért, amennyit a 4 km hosszúságú kerítésével le tudott választani. A kerítés kialakításánál azt is figyelembe vette, hogy a parthoz 1 km-nél közelebb az egységnyi nagyságú földterület ára kétszer akkora, mint ennél távolabb. Mekkora és milyen alakú területet különített el magának Dido, ha célja a lehető legértékesebb terület megszerzése volt?
(Lásd a P. 5700. feladatot lapunk 2026. januári számában.)
Közli: Vigh Máté, Herceghalom
(5 pont)
P. 5718. Tamás és Balázs felfújás előtt \(\displaystyle 1{,}5~\mathrm{g}\)-nak mérte egy gumiból készült léggömb tömegét. Felfújást követően a bekötött, \(\displaystyle 8{,}0~\mathrm{dm}^3\) térfogatú, gömb alakú lufit ismét mérlegre tették: ezúttal a mérés eredménye \(\displaystyle 2{,}0~\mathrm{g}\) lett. Végül a felfújt léggömb száját egy mindkét végén nyitott, U-alakban meghajlított, vékony, vízzel részben megtöltött üvegcső egyik végére csatlakoztatva és a bekötést feloldva azt tapasztalták, hogy a cső két szárában lévő vízszintek között 50 cm különbség alakult ki.
a) Hány vízcentiméter a felfújt léggömbbe zárt levegő abszolút nyomása?
b) Balázs szerint a befújt levegő tömege a mérlegelésnél kapott értékek különbsége, azaz \(\displaystyle 0{,}5~\mathrm{g}\). Tamás viszont azt állítja, hogy a léggömb felfújt állapotában jóval több, csaknem 10 g levegőt tartalmaz. Melyik fiúnak van igaza? Hány gramm levegő került a léggömbbe?
A mérések helyszínén a légnyomás \(\displaystyle 10^5~\mathrm{Pa}\), a hőmérséklet \(\displaystyle 27~{}^{\circ}\mathrm{C}\). A levegő moláris tömege \(\displaystyle 29~\mathrm{g}/\mathrm{mol}\), a víz sűrűsége \(\displaystyle 1~\mathrm{g}/\mathrm{cm}^3\).
Tornyai Sándor fizikaverseny, Hódmezővásárhely
(4 pont)
P. 5719. Egy szabályos \(\displaystyle n\)-szög körülírt körének sugara \(\displaystyle R\). A sokszög csúcsaiban rendre \(\displaystyle q\), \(\displaystyle 2q\), \(\displaystyle 3q\), \(\displaystyle \dots\), \(\displaystyle nq\) töltéseket helyeztünk el. Határozzuk meg az elektromos térerősséget a sokszög középpontjában!
A Kvant nyomán
(5 pont)
P. 5720. Az ábrának megfelelően egy \(\displaystyle R=100~\Omega\) ellenállást, egy \(\displaystyle L=1~\mathrm{H}\) tekercset és négy egyforma \(\displaystyle {C=20~\mu\mathrm{F}}\) kondenzátort kapcsolunk össze. Az \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle B\) pontokra \(\displaystyle {f=50~\mathrm{Hz}}\) frekvenciájú, \(\displaystyle U_\mathrm{eff}=220~\mathrm{V}\) váltóáramú feszültséget kapcsolunk.
a) Mekkora az áramkör hatásos teljesítménye?
b) Mekkorára módosítsuk a \(\displaystyle C\) kapacitásokat, hogy az áramkör meddő teljesítménye nulla legyen?
Közli: Cserti József, Budapest
(5 pont)
P. 5721. Fénysugár érkezik levegőből egy \(\displaystyle 1{,}5\) törésmutatójú üvegtömb sík felületére.
a) Mekkora a beesési szög, ha a beeső és a megtört sugár \(\displaystyle 30^\circ\)-os szöget zár be egymással?
b) Maximálisan mekkora szöget zárhatnak be egymással a beeső és a megtört sugarak?
Közli: Zsigri Ferenc, Budapest
(4 pont)
P. 5722. Adjunk nagyságrendi becslést arra, hogy az atommag méretének megfelelő térrészbe bezárt elektronnak mekkora az impulzusbizonytalansága, és ez a klasszikus (nemrelativisztikus) fizika törvényei szerint mekkora sebességnek felel meg!
Közli: Gnädig Péter, Vácduka
(4 pont)
P. 5723. Kétágú létrához hasonló szerkezetet láthatunk az ábrán. A függőleges síkban elhelyezett, vékony, homogén rudakat súrlódásmentes, könnyű csukló köti össze. A rudak \(\displaystyle \ell\) hosszúak, \(\displaystyle m\) tömegűek, a talajon lévő végükön könnyű görgők találhatók, amelyek biztosítják, hogy a vízszintes felületen súrlódásmentesen csúszhasson szét a ,,létra''. Kezdetben a két rúd által bezárt szög \(\displaystyle 2\alpha\). Ebből a helyzetből indítjuk el lökésmentesen a szerkezetet. Szétcsúszás közben a rudak a kezdetben felvett függőleges síkban mozognak.
a) Mekkora sebességgel csapódik a vízszintes talajra a \(\displaystyle C\) csukló?
b) Az indítást követő pillanatban mekkora az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle B\) és \(\displaystyle C\) pontok gyorsulása?
c) A talajra csapódás előtti pillanatban mekkora az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle B\) és \(\displaystyle C\) pontok gyorsulása?
Közli: Honyek Gyula, Veresegyház
(6 pont)
A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:
- megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben.
(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)