 |
Az I. 278. feladat (2011. november) |
I. 278. A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése ráirányította a figyelmet a földi természet fontos nyersanyagaira, többek között az édesvízre is. Bár az egyes folyók vízhozamát és vízállását már évtizedek óta mérik, az adatokat eddig csak a vízügyi szakemberek használták. A környezetvédelem azonban egyre fokozza a fontosságukat. Ebben a feladatban a Duna 2009-ben és 2010-ben Budapesten mért vízállását elemezzük.
A honlapunkról letölthető a vizallas.txt tabulátorokkal tagolt, UTF-8 kódolású szövegállomány, amely a mérési adatokat tartalmazza.
A megoldás során vegyük figyelembe a következőket:
- A megoldás során törekedjünk képlet, függvény és hivatkozás használatára.
- A megoldás során az R oszloptól jobbra, illetve a 78. sor alatt végezhetünk segédszámításokat.
1. Nyissuk meg táblázatkezelő program segítségével a vizallas.txt fájlt úgy, hogy az első beolvasott adat az A1-es cellába kerüljön. A táblát mentsük a táblázatkezelő saját formátumában i278 néven. A táblázat első oszlopa az évek és a napok sorszámát tartalmazza, a B:M oszlopokban az egyes hónapok rövidítése és a mért vízállásadatok találhatók.
2. Az E72 cellában adjuk meg, hogy hány hónapban volt nagyobb a Duna havi átlagos vízállása 2010-ben, mint 2009-ben.
3. Az E73 cellában adjuk meg, hogy 2009-ben melyik volt a tizedik legnagyobb mért vízállás. Számítsunk arra, hogy a mért adatok között akár egyezők is lehetnek.
4. Az E74:E75 cellában adjuk meg, hogy melyik év melyik hónapjában volt a legnagyobb a vízszintingadozás.
5. A Kossuth kirándulógőzös merülése 200 cm. Ha a vízállás ennél kisebb, a hajó nem indulhat el a kikötőből. Az E76-os cellában adjuk meg, hogy a vizsgált időszakban, a hajózási szezonban (március 21-től október 15-ig) hány nap kényszerült a Kossuth a kikötőben vesztegelni.
6. A P4-es cellába írjunk olyan kifejezést, amely a P1, P2 és P3 cellába írt adatokhoz meghatározza az aznapi vízállást, illetve az ,,Érvénytelen dátum'' szöveget jeleníti meg, ha ahhoz nincs adatunk. A P2 cellába a hónap nevét a táblázatban található hárombetűs rövidítéssel írjuk be.
Például: ha P1: 2010, P2: ,,FEB'' és P3: 11, akkor a P4 cellában a 154-es értéket jelenítsük meg.
Ha a három felette lévő cella közül bármelyik üres, a P4 cella is legyen üres.
7. Készítsünk diagramot 2009. és 2010. júliusi vízállásokról az alábbiak lapján:
a. A diagram fajtája grafikon (vonaldiagram) legyen.
b. A diagramot új munkalapra hozzuk létre.
c. 2009 grafikonja legyen vastag piros, 2010-é pedig vastag kék vonal.
d. A diagramra húzzuk be a vékony piros (2009.) és vékony kék (2010.) vonallal a havi átlagos vízállást. Amennyiben az adatok változnának, akkor ezt a diagram kövesse.
e. A jelmagyarázat a diagram alá kerüljön, és tüntessük fel benne az átlagok magyarázatát is ,,2009. júliusi átlag'', illetve ,,2010. júliusi átlag'' szöveggel..
f. A diagram címe ,,Júliusi vízállások'' legyen.
8. Az eredeti munkalapon az évszámokat és a hónapokat tartalmazó cellák legyenek félkövér betűstílusúak és középre igazítottak.
9. A kiszámított értékeket tartalmazó cellák háttérszíne legyen sárga.
Beküldendő egy tömörített i278.zip állományban a táblázatkezelő munkafüzet (i278.xls, i278.ods, ...), illetve egy rövid dokumentáció (i278.txt, i278.pdf, ...), amelyben szerepel a megoldáskor alkalmazott táblázatkezelő neve, verziószáma.
Minták:
(10 pont)
A beküldési határidő 2011. december 12-én LEJÁRT.
Adrián Patrik, 12. évfolyamos tanuló (Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Debrecen) mintaszerű megoldása.
Statisztika:
9 dolgozat érkezett. 10 pontot kapott: Adrián Patrik, Kovács Balázs Marcell. 9 pontot kapott: Antal János Benjamin, Barkaszi Richárd Miklós, Gema Barnabás. 8 pontot kapott: 2 versenyző. 7 pontot kapott: 2 versenyző.
A KöMaL 2011. novemberi informatika feladatai