Az I. 383. feladat (2015. október)

I. 383. A magyarországi hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek néhány adata áll rendelkezésünkre a telek.txt, a banya.txt és a nyersanyag.txt állományokban. Az állományok tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szövegfájlok, az első sorok a mezőneveket tartalmazzák.

Készítsünk új adatbázist i383 néven. A mellékelt adatállományokat importáljuk az adatbázisba a forrásállományokkal azonos néven. Beolvasáskor állítsuk be a megfelelő adatformátumokat és kulcsokat, a táblákba ne vegyünk fel új mezőt.

Táblák:

Készítsük el a következő feladatok megoldásait. Az egyes lekérdezéseknél ügyeljünk arra, hogy mindig csak a kért értékek jelenjenek meg és más adatok ne. A megoldásokat a zárójelben lévő néven mentsük el.

1. Soroljuk fel lekérdezés segítségével azoknak a településeknek a nevét, ahol zártak be mélyművelésű bányát. A listában minden településnevet egyszer jelenítsünk meg. (3bezart)

2. Melyik a legvastagabb szénrétegű bányatelek? Adjuk meg a település nevét és a szénréteg vastagságát. (4sokszen)

3. Lekérdezéssel határozzuk meg, hogy a kavicsot termelő bányák milyen más nyersanyagot termelnek, illetve termelhettek még ki. A listában a kavics ne jelenjen meg. (5kavics)

4. Adjuk meg a működő bányák közül azokat, ahol 400 és 500 méter tengerszint feletti magasságból nyersanyag termelhető ki. A listában a bánya települése és a bányászott nyersanyag jelenjen meg. (6magas)

5. A szénhidrogének - halmazállapottól függetlenül - általában együtt fordulnak elő. Lekérdezés segítségével listázzuk ki azokat a településeket, ahol a bányatelkeken kőolaj és földgáz kitermelése együtt történik. A listában a települések neve és a feltételnek eleget tevő bányatelkek száma jelenjen meg. (7szenhidrogen)

6. A fedőszint és a feküszint alapvető információ a bányatelkekről. Az adatbázis karbantartásához ezeket az adatokat be kell szerezni. Készítsünk jelentést azokról a bányatelkekről, ahol a két adat közül legalább az egyik hiányzik. A jelentésben a települések nevét emeljük ki, bányatelkenként adjuk meg a telek azonosítóját, a bányászott ásványi nyersanyag nevét és az esetleg ismert fedőszint, valamint feküszint értékét. A jelentés létrehozását lekérdezéssel vagy ideiglenes táblával készítsük elő. A jelentés elkészítésekor a mintából a mezők sorrendjét, a címet és a mezőnevek megjelenítését vegyük figyelembe. A jelentés formázásában eltérhetünk a mintától. (8hiany)

7. A külfejtés, illetve a külfejtés és mélyművelés nyersanyag kitermelési módszer a tájat durván átrendezi. Lekérdezés segítségével határozzuk meg, hogy hány települést érint ilyen művelési módú bányatelek. (9tajrombolas)

Beküldendő egy tömörített i383.zip állományban az adatbázis és egy rövid dokumentáció, amelyből kiderül az alkalmazott adatbázis-kezelő neve, verziószáma.

Letölthető fájlok: nyersanyag.txt, banya.txt, telek.txt (banyak.zip).

(10 pont)

A beküldési határidő 2015. november 10-én LEJÁRT.

Megoldásokról:

A 4. részfeladat értelmezés a versenyzőkre volt bízva. Nem volt egyértelmű, hogy mit jelent logikailag az, hogy 400 és 500 méter tengerszint feletti magasságból nyersanyag termelhető ki. Két értelmezés lehetséges:

- a nyersanyagréteg fekü- és fedőszintje is 400 és 500 méter közé esik

- a nyersanyagrétegnek van 400 és 500 méter közé eső része

A lekérdezések egy lehetséges megoldásai: megoldasok.pdf

Minta megoldás:

Olexó Gergely 10. osztályos tanuló (Budapesti Fazekas M . Gyak. Ált. Isk. és Gimn., Budapest) megoldása: i383.accdb

Statisztika:

9 dolgozat érkezett.
10 pontot kapott:	Olexó Gergely.
9 pontot kapott:	Kelkó Balázs, Szakali Benedek, Szemerédi Levente.
8 pontot kapott:	2 versenyző.
7 pontot kapott:	2 versenyző.
2 pontot kapott:	1 versenyző.

A KöMaL 2015. októberi informatika feladatai