Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A KöMaL 2024. áprilisi fizika feladatai

Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.


Feladat típusok elrejtése/megmutatása:


M-jelű feladatok

A beküldési határidő 2024. május 15-én LEJÁRT.


M. 431. Mérjük meg a zselatin törésmutatóját!

Példatári mérés nyomán

(6 pont)

statisztika


G-jelű feladatok

A beküldési határidő 2024. május 15-én LEJÁRT.


G. 849. Milyen hosszú lenne a Földön egy nap, ha az Egyenlítőn súlytalanság lenne? Tételezzük fel, hogy a forgási időn kívül minden más paraméter változatlan.

(3 pont)

megoldás, statisztika


G. 850. Mennyi az ábrán látható áramkör eredő ellenállása a telep két kimenete között?

(4 pont)

megoldás, statisztika


G. 851. A cirkónium-dioxid törésmutatója \(\displaystyle 2{,}1\). Ebből az anyagból egy \(\displaystyle 30^\circ\)–\(\displaystyle \,60^\circ\)–\(\displaystyle \,90^\circ\)-os prizmát készítünk, amelyre az ábrán látható módon két vékony fénysugarat bocsátunk. Mekkora szöget zár be egymással a prizmából kilépő két fénysugár?

(4 pont)

megoldás, statisztika


G. 852. Egy radioaktív minta két különböző izotópot tartalmaz, ezek jelölése legyen A és B. Az A izotóp felezési ideje 3 nap, a B izotópé pedig 6 nap. Kezdetben a mintában kétszer annyi atom van az A izotópból, mint a B-ből. Mennyi idő múlva fordul meg ez az arány a reciprokára?

(4 pont)

megoldás, statisztika


P-jelű feladatok

A beküldési határidő 2024. május 15-én LEJÁRT.


P. 5562. Vízszintes asztal egyik széléről \(\displaystyle v_0\) kezdősebességgel elindítunk egy pontszerűnek tekinthető testet. A test az asztallapon végigcsúszva lerepül az asztalról és \(\displaystyle v_0\) nagyságú, a vízszintes talajjal \(\displaystyle \alpha=30^\circ\)-os szöget bezáró sebességgel ér földet. Az asztal \(\displaystyle h=0{,}8~\mathrm{m}\) magas és \(\displaystyle \ell=3{,}2~\mathrm{m}\) hosszú.

\(\displaystyle a)\) Mekkora kezdősebességgel indítottuk a testet?

\(\displaystyle b)\) Mekkora az asztallap és a test között a csúszási súrlódási együttható értéke?

Közli: Veres Dénes, Szolnok

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 5563. Az \(\displaystyle M\) és \(\displaystyle m\) tömegű, kis méretű testeket \(\displaystyle \ell\) hosszúságú fonállal kötjük össze. A \(\displaystyle M\) tömegű testhez egy másik fonalat is erősítünk, és annak felső végét kicsiny amplitúdóval, \(\displaystyle T\) periódusidejű harmonikus rezgőmozgással vízszintesen mozgatjuk. Mekkora \(\displaystyle \ell\) hossz esetén maradhat a rezgetett fonál mindvégig függőleges?

Kvant

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 5564. Egy pingponglabda a vízszintes síkú pingpongütőn nyugszik. Az ütőt vízszintes irányban mozgatni kezdjük úgy, hogy az nulla kezdősebességű, \(\displaystyle A\) amplitúdójú, \(\displaystyle \omega\) körfrekvenciájú rezgőmozgást végezzen. Adjuk meg a labda középpontjának elmozdulását az idő függvényében! Milyen hosszú nyomot hagy az enyhén begrafitozott labda az ütőn? (Tegyük fel, hogy a labda nem hagyja el az ütő felületét és nem csúszik meg rajta.)

Közli: Vigh Máté, Biatorbágy

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 5565. Egy hosszú, hajlékony, súlyos lánc egyik végét rögzítettük. A lelógó lánc akkor szakadna el, ha a saját súlyánál nagyobb terhet akasztanánk rá.

A láncot az ábrán látható helyzetben elengedjük. (A mozgó és a már megfeszült láncdarab is függőleges egyenesnek tekinthető.) Vajon elszakad-e a lánc?

Közli: Gerencsér Jenő, Kaposvár

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 5566. Vízszintes, nem teljesen sima asztallapon egymást majdnem érintve nyugszik egy \(\displaystyle 2r\) és egy \(\displaystyle r\) sugarú korong. A síkon egy harmadik, \(\displaystyle 3r\) sugarú korong forgásmentesen csúszik úgy, hogy a sebességvektora a három korong közös érintőjével párhuzamos (lásd a felülnézeti ábrát). Mindhárom korong ugyanabból az anyagból készült és a magasságuk is ugyanakkora.

A rugalmasnak tekinthető ütközés után a \(\displaystyle 3r\) sugarú korong a súrlódás miatt lelassul és \(\displaystyle d=5~\mathrm{cm}\) út megtétele után megáll. Milyen irányban és milyen messzire jutnak el a kisebb korongok az asztalon? A korongok közötti súrlódás elhanyagolható.

Útmutatás: Lásd a P. 5555. feladatot lapunk 2024. márciusi számában és a Komplex számok a fizikában I. cikket a jelen számban.

Közli: Holics László, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 5567. Vákuumba helyezett, peremes kialakítású, \(\displaystyle h\) magasságú, hőszigetelő tartály vízszintes asztalon áll. A tartályban kezdetben \(\displaystyle p_0\) nyomású gáz található, melyet felülről egy hőszigetelő, könnyű dugattyú zár le, a tartály magasságának felénél pedig hővezető, vékony, könnyű dugattyú található. A tartály felső felében egyatomos, alul kétatomos gáz található. A felső dugattyúra óvatosan egy nagyon nehéz terhet helyezünk, majd elengedjük azt. A dugattyúk mozgása – a gázok belső súrlódása miatt – jónéhány lengés után megáll. Hol helyezkednek el a dugattyúk az egyensúlyi helyzetükben?

Közli: Berke Martin, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 5568. Egymástól \(\displaystyle d\) távolságra lévő \(\displaystyle R\) sugarú (\(\displaystyle d>2R\)) kör alakú tartományban (két fekete kör) a homogén térben a mágneses indukció nagysága \(\displaystyle B\), és az ábra síkjára merőlegesen, azonos irányba mutat. A \(\displaystyle Q\) töltésű, \(\displaystyle m\) tömegű, pontszerű részecske \(\displaystyle v\) sebességgel az ábrán látható periodikus pályán mozog (piros görbe). Mennyi idő alatt tesz meg egy periódust a részecske? Mekkora lehet a mágneses indukció legkisebb értéke, hogy még kialakuljon periodikus pálya?

Közli: Cserti József, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 5569. Becsüljük meg az emberi testben található protonok és neutronok darabszámának arányát!

Példatári feladat nyomán

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 5570. Az ábrán látható – három egyforma ellenállást és két egyforma tekercset tartalmazó – hálózatot viszonylag hosszú ideje egyenáramú forrásra kapcsoltuk. (A tekercsek ohmikus ellenállása elhanyagolható.)

\(\displaystyle a)\) Mekkora áram fog folyni az ellenállásokon közvetlenül a K kapcsoló kikapcsolása után?

\(\displaystyle b)\) Mekkora feszültség indukálódik a tekercsekben közvetlenül a K kapcsoló kikapcsolása után?

\(\displaystyle c)\) Hogyan változik időben a tekercseken folyó áramerősségek összege, illetve különbsége?

\(\displaystyle d)\) Mennyi idő múlva csökken az egyik, illetve a másik tekercs áramerőssége a K kapcsoló kikapcsolása után nagyon hamar mérhető áramerősség felére?

Adatok: \(\displaystyle U_0=1~\mathrm{V}\), \(\displaystyle L=1~\mathrm{H}\), \(\displaystyle R=1~\Omega\).

Károlyházy Frigyes (1929-2012) feladata nyomán

(6 pont)

megoldás, statisztika


A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:

(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)