[1566] phoenix | 2011-10-05 16:32:45 |
Az esetleg értelmesnek tűnhet, hogy tekintjük a 10 ad 10-en osztási maradékait, és ezeket tekintjük skatulyáknak, nyílván ezekből a skatulyákból véges sok van, ellenben azzal hogy végtelen sok prímszámunk van, és mindenképp lesz olyan két prímszám amit ha osztunk 10 ad 10-el, akkor ugyanannyi maradékot ad, és ezért különbségük osztható lesz vele.
|
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12 |
|
|
|
[1563] phoenix | 2011-10-05 01:00:56 |
Mondjuk lehetne olyan megoldás arra, hogy bebizonyítani hogy 10 ad 10 +3 prím, hogy ha p prím és c tetszőleges szám, akkor p | c ad p - c , de ez elég brute force technika
|
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12 |
|
|
|
|
|
|
[1557] phoenix | 2011-10-04 20:07:02 |
Jah, ezért gondoltam, hogyha be lehetne látni hogy mondjuk 10 ad 10 + 3 prím, akkor lehet ez az egyik szám, másik 3, de ez nem túl egyértelmű ... gondoltam skatulyára, de..
|
Előzmény: [1556] phoenix, 2011-10-04 20:05:46 |
|
|
|
|
[1553] phoenix | 2011-10-04 19:59:49 |
Nem tudom bebizonyítani, hogy prím, mert ha be tudnám, akkor onnan triviális lenne .. de nem hiszem hogy ilyen úton kell elindulni, azt kell bebizonyítani hogy van két ilyen prím, és az volt a kérdésem, hogy a bizonyítás ebben a részfeladatban ha mondok kettő ilyet az elég? vagy
|
Előzmény: [1552] jonas, 2011-10-04 19:29:41 |
|
[1552] jonas | 2011-10-04 19:29:41 |
Nem értem. Azt szeretnéd belátni, hogy van két olyan prímszám, aminek a különbsége pontosan 1010 ? Be tudod bizonyítani, hogy mondjuk a 1010+33 prímszám, de a 1010+13 nem az?
|
Előzmény: [1551] phoenix, 2011-10-04 18:11:47 |
|
[1551] phoenix | 2011-10-04 18:11:47 |
Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogyha be kell látnunk, van két olyan prímszám, amely osztható 10 ad 10-nel, akkor bizonyításnak mondható, ha egy konkrét példát veszünk? (10 ad 10+3 ; 3) mondjuk fejből nem tudnék ilyet mondani, de ez is tipikus skatulyaelves megoldást igényel? skatulyáknak lehet venni a 10 ad 10-nel vett osztási maradékokat? és ha azt kell belátni hogy végtelen sok prímszám közül bármely kettő különbsége osztható 129-cel? Mondjuk 129 = 3*43... Köszönöm
|
|
[1550] Bütyök | 2011-09-18 18:51:52 |
Boldog boldogtalan blogolja a finoman szólva vízióit:) Legjobb csak a matematikai definiciókat figyelembe venni. Az pedig a differenciálgeometria tárgyalja. Ilyeneket nem olvasok el....
|
Előzmény: [1549] pvong17, 2011-09-10 02:31:44 |
|
|
[1548] SmallPotato | 2011-08-09 23:14:47 |
"az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére" - ez így nyilván nem igaz. Adott mágneses térbe például az indukcióvektor irányához képest bármilyen irányú sebességgel belőhetünk részecskét, és annak sebessége (irányban és nagyságban) nyilván nem ugrásszerűen fog változni.
A bevezető mondat eredetileg (és helyesen) bizonyára kb. úgy hangzik, hogy "a Lorentz-erő mindig merőleges a részecske sebességére" (és tegyük hozzá: az indukcióvektorra), amiből kiderül az is, hogy a szóban forgó erő nem az (akár álló, akár mozgó) mágnesezhető anyagokra, hanem a mágneses térben mozgó elektromos töltésekre hat.
|
Előzmény: [1547] mathbf, 2011-08-09 21:39:35 |
|
[1547] mathbf | 2011-08-09 21:39:35 |
A mágneses mező nem végez munkát, mivel az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére. Ezt írja a tankönvem. Akkor azt, hogy két mágnes vonzza egymást, vagy a mágnes vonzza a vasreszeléket minek tudjuk be? A vasreszelék mozog miközben erő hat rá, tehát munkavégzés történik, nem?
|
|
|
|
[1544] epsilon | 2011-07-10 16:37:01 |
Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem: igaz-e, hogy egy 8×8-as sakktáblán elhelyezhető 16 korong úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a két átló mentén is 2-2 korong legyen? Előre is kösz a választ, üdv: epsilon
|
|
|
[1542] Fernando | 2011-06-19 13:48:28 |
Egy statisztikai kérdésben kérem lehetőleg gyors segítségeteket. Kérdés: milyen regularitási feltételek esetén alkalmazható likelihood-hányados próba? (mikor tart eloszlásban a -2lnA chi négyzet eloszláshoz?) Milyen eloszlások esetén teljesülnek ezek a regularitási feltételek?
Köszi!
|
|