Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: "ujjgyakorlatok"

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[633] SmallPotato2010-08-22 14:39:35

A jelzett esetben valóban nem állhat elő a három egyforma szög; ebből adódóan viszont ekkor a három egyenlő nagyságú erő nem tarthat egyensúlyt. Konkrétan az fog történni, hogy a 120 fokot elérő szögnél levő lyukba az ott lévő súly berántja a csomót és a rendszert csak valamelyik másik súly elakadása állítja meg.

Olyasmi helyzet ez, mint az utca két oldala között kifeszített tartókábel és az azon, (az egyszerűség kedvéért most középen) lógó lámpa. Ha a tartókábel túl feszes (azaz két ága az egyenesszöghöz közeli szöget zár be), a felfüggesztésben lényegesen nagyobb erők ébrednek, mint a lámpa súlya. Konkrétan ha a tartókábel ágai 120 foknál többet zárnak be, akkor a bennük ébredő erő a lámpa súlyánál nagyobb kell hogy legyen; vagy megfordítva: ha a feszítőerőnek nem szabad meghaladnia a lámpa súlyát, akkor a szög nem haladhatja meg a 120 fokot.

Előzmény: [631] gubanc, 2010-08-22 12:03:56
[632] bily712010-08-22 14:12:35

1Ft=100f=10f*10f=1/10Ft*1/10Ft=1/100Ft=1f, vagyis 1 forint=1 fillér.

Hol a hiba?

[631] gubanc2010-08-22 12:03:56

Ezt a példát már én is hallottam, de diszkussziós választ még nem. A feladat tetszőleges háromszögről szól. Kós Géza a GEOMETRIA [268]-ban ezt írja: „Ha valamelyik szög éppen 120 fok vagy annál nagyobb, akkor nincs izogonális pont”. Ha ez igaz, hol lesz a csomó az ilyen háromszögeknél és mi a teljes indoklás?

Előzmény: [630] Fernando, 2010-08-22 08:39:22
[630] Fernando2010-08-22 08:39:22

Szerintem ez az ún. izogonális pont, ahonnan a háromszög három oldala azonos szög alatt látszik = a csúcsokhoz vezető szakaszok hosszösszege minimális.

[629] SmallPotato2010-08-22 00:16:40

Szerintem nem a súlypont a befutó. A cérnák találkozási pontjában három, egy síkba eső és egyenlő nagyságú erő tart egyensúlyt, tehát ... (nem fejezem be; jusson másnak is a megoldásból)

Előzmény: [627] Nánási József, 2010-08-21 23:06:10
[628] BohnerGéza2010-08-22 00:16:31

Súlypontban?

Előzmény: [627] Nánási József, 2010-08-21 23:06:10
[627] Nánási József2010-08-21 23:06:10

Súlypontba szerintem.

Előzmény: [626] sakkmath, 2010-08-21 22:30:19
[626] sakkmath2010-08-21 22:30:19

Rajzoljunk egy asztal lapjára tetszőleges háromszöget. Csúcsaiban fúrjunk egy-egy lyukat az asztalba. Fűzzünk át a lyukakon egy-egy cérnát és kössünk azok alsó végeire egy-egy súlyt. A cérnaszálak felső végeit az asztallap fölött csomózzuk össze, aztán hagyjuk, hogy a lógó súlyok a cérnaszálakat megfeszítsék. (Feltesszük, hogy a cérnák nem szakadnak el.)

Hol lesz a csomó egyensúlyi helyzete, ha a három súly egyenlő?

[625] Fernando2010-04-14 09:36:01

Köszönni azért szabad?! :) S hogy' jött ki?

Előzmény: [622] jonas, 2010-04-13 19:12:46
[624] Fernando2010-04-13 21:49:45

Akkor -14 éves voltam.

Előzmény: [623] Róbert Gida, 2010-04-13 20:51:03
[623] Róbert Gida2010-04-13 20:51:03

Kürschák 2. feladata volt 1970-ben, hiperklasszikus.(komplementer eseményt kérdezte).

Előzmény: [619] Fernando, 2010-04-13 11:20:38
[622] jonas2010-04-13 19:12:46

Várj, ezt nem értem. Ha ujjgyakorlatnak adod föl, akkor miért köszönöd a válaszunkat?

Előzmény: [620] Fernando, 2010-04-13 18:45:46
[621] jonas2010-04-13 19:12:08

404957/511038 ?

Előzmény: [619] Fernando, 2010-04-13 11:20:38
[620] Fernando2010-04-13 18:45:46

Válaszotokat előre is köszönöm.

Előzmény: [619] Fernando, 2010-04-13 11:20:38
[619] Fernando2010-04-13 11:20:38

Mennyi a valószínűsége, hogy a lottón kihúzott számok között nincsenek szomszédosak?

[618] nadorp2010-04-07 16:45:30

Ha n>1, akkor

e-\left(1+\frac1n\right)^n=e-\sum_{k=0}^n\frac1{k!}+\sum_{k=0}^n\frac1{k!}-\left(1+\frac1n\right)^n=\sum_{k\geq n+1}\frac1{k!}+\sum_{k=2}^n\frac1{k!}\left(1-\left(1-\frac1n\right)...\left(1-\frac{k-1}n\right)\right)\geq

\geq\sum_{k\geq n+1}\frac1{k!}+\sum_{k=2}^n\frac1{k!}\left(1-\left(1-\frac1n\right)\right)=\left(1-\frac1n\right)\sum_{k\geq n+1}\frac1{k!}+\frac{e-2}n>\frac{e-2}n

Előzmény: [616] Lóczi Lajos, 2010-04-07 15:20:27
[617] Lóczi Lajos2010-04-07 15:45:30

(Nem jól mondtam: az optimalitás bizonyításához mindkét oldalon arra volt szükségem, hogy az n(e-(1+1/n)n) függvény monoton növő és limesze a végtelenben micsoda. Viszont a monotonitás nem jött ki 1-2 sorban.)

Előzmény: [616] Lóczi Lajos, 2010-04-07 15:20:27
[616] Lóczi Lajos2010-04-07 15:20:27

Valóban, tehát az optimális konstansok a kétoldali becslésben az e-2, illetve az e/2; azaz minden n pozitív egészre

\frac{e-2}{n}\le e-\left(1+\frac{1}{n}\right)^n<\frac{e/2}{n}.

Az e/2 egyszerűen kijön, de Neked milyen technikával jött ki az e-2 (mert nekem csak kicsit körülményesen, monotonitási érveléssel)?

Előzmény: [615] nadorp, 2010-04-07 11:19:07
[615] nadorp2010-04-07 11:19:07

\frac{e-2}n\leq e-\left(1+\frac1n\right)^n és egyenlőség csak n=1 esetén van, tehát tetszőleges C<e-2 jó lesz.

Az is igaz, hogy bármely C<\frac e2 esetén "elég nagy" n-re \frac Cn<e-\left(1+\frac1n\right)^n

Előzmény: [614] Lóczi Lajos, 2010-03-30 15:17:31
[614] Lóczi Lajos2010-03-30 15:17:31

Megadható-e olyan pozitív C állandó, hogy minden pozitív egész n-re


\frac{C}{n}<e-\left(1+\frac{1}{n}\right)^n?

Ha igen, adjunk is meg minél jobb ilyen C számot.

Előzmény: [609] Lóczi Lajos, 2010-03-20 13:00:50
[613] HoA2010-03-30 11:48:16

Ne kötözködj, még a végén kiderül, hogy a "prím"-ség, sőt az "egész"-ség sem feltétel. A 2010 helyetti tetszőleges nemnulla egészről nem is beszélve :-)

Előzmény: [611] BohnerGéza, 2010-03-29 18:18:07
[612] Ali2010-03-30 08:11:24

Bal oldal következik abból,hogy \left(1+\frac{1}{n}\right)^n monoton növekvőleg tart e-hez, jobb oldal meg abból, hogy \left(1+\frac{1}{n}\right)^{n+1} monoton csökkenőleg tart e-hez.

Előzmény: [609] Lóczi Lajos, 2010-03-20 13:00:50
[611] BohnerGéza2010-03-29 18:18:07

És ha p számjegyei közt van 0, 1 vagy 2?

Előzmény: [610] Lóczi Lajos, 2010-03-29 02:36:39
[610] Lóczi Lajos2010-03-29 02:36:39

Igazoljuk, hogy ha p olyan prím, amelynek (10-es számrendszerbeli alakja) nem tartalmaz sem 0-t, sem 1-et, sem 2-t, akkor az


{\rm{arctg}}(p^2)-\frac{\pi}{2}+{\rm{arctg}}(1+p\sqrt{2})+{\rm{arctg}}(1-p\sqrt{2})

szám osztható 2010-zel.

[609] Lóczi Lajos2010-03-20 13:00:50

Igaz-e, hogy ha n pozitív egész és e az Euler-állandó, akkor

0<e-\left(1+\frac{1}{n}\right)^n< \frac{e}{n}?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]