Fórum: ELTE mat.szak (esetleg alk.mat:)

Hali!

En mernok-fizikusira jarok a BME-re, de szerintem ebben a kerdesben nincs kulonbseg a ket szak kozott. Ugy gondolom egyaltalan nem szamitanak a versenyeredmenyek az egyetemeken, max annyit hogy nem vagy remenytelen eset. Az egyetemet szerintem osszehasonlitani nem lehet a kozepiskolaval, egy oriasi szakadek van a ketto kozott. Igaz kicsit elony, ha valaki magasabb szinten tudja a dolgokat, de az se aggodjon, aki kevesbe, az is meg tudja tanulni. Mindent az alapoktol veszunk at szinte, maximum nagyobb lehet egyesek gyakorlata. Masreszt irtad, hogy 4es erettsegivel elvegeztek, OKTVvel meg nem... Ez nem jelent semmit... Tobb jo kepessegu ismerosom volt, akik ugy gondoltak, hogy nekik be sem kell jarniuk orara, mert pl. OKTV dontos volt, es neki mennek a dolgok... Hat rosszul hittek. Kell a szorgalom nagyon, be kell jarni eloadasokra is, es nem eleg csak vizsgaidoszakban tanulni, mint sokan teszik. Az menjen egyetemre, aki tanulni akar...

Udv: Viktor

Hello

Először is bocsánat, hogy nem válaszoltam eddig csak nem nagyon jártam erre. Miskolcon tanulok, de így utolsó éven nem hiszem, hogy olyan nagy változást tudnának hozni a szakkörök. A heti külön matekon így is kapok néha olyan feladat mennyiséget, hogy nem tudom befejezni köv. hétre.

Mi a véleményetek arról, hogy a középiskolai matematika tanulás(eredmények..) mennyire határozhatja meg egyáltalán az egyetemi eredményeket? Gondolok itt arra, hogy nem egy OKTV döntősről hallottam akinek nehéznek bizonyult(kibukott..) az ELTE matematikus de olyat is hallottam, hogy aki 4-esre érettségizett matekból el tudta végezni.

Kedves Andris!

Valóban ritkaság, hogy magától boldogul az érdeklődő diák és eredményes is. Szerintem nem volt az iskolátokban olyan tanár, aki tudta volna tanítani a normál tananyagot kiegészítve az analízissel. Szakkörrel főleg ez a probléma, verselyfeladatok tanároknak is kemény diók. Megyei pedagógiai központok szerveztek tehetséggondozó szakköröket. Én matematika szakkörre jártam Vácra, teljesen ingyenes volt (csak az utazás sok volt időben). Gimnáziumokból és szakközépiskolákból is jöttek oda. Érdemes utánanézni, most hol -mely megyékben- vannak még ilyen szakkörök. Melyik városban tanulsz ? Fórum olvasók tudnátok segíteni ?

Kedves Régiolvasó!

Én kértem mindenkit akit tudtam iskolában, hogy valami plusz óra, szakkör, stb nem lehetne-e? Lényegében elhajtottak, hogy azokat a plusz órákat ki fizeti meg? Ez olyan második vége környékén volt, akkor szereztünk egy jó magántanárt aki egy gimnáziumban csak spec.matos osztályokat tanít. Lényegében neki köszönhetek mindent ő tisztában van azzal a színvonallal amivel találkozhatok később, és nagyon sokat sikerült tanulnom /fejlődnöm a 2 év alatt. Az a vicces a dologban, hogy tavaly innen nyerte meg egy srác a Fizika OKTV-t és valahogy úgy érzem, hogy ha fizikából lenne szükségem plusz órákra akkor az megoldható lenne...

Kedves Andrish!

Érdemes plusz matek órát kérni a szakközépben a matematika tanárotoktól, igazgatótok is engedni fogja, neki is érdeke az eredményes továbbtanulás. Meg kell szervezni, persze még idejében. Középiskolás alapokhoz nehéz újabb alapokat hozzá tenni később. Csoportbontásban tanultok-e matekot ? Kaptok-e segítséget valakitől, hogy milyen nehézségek várhatók a továbbtanuláskor és hogyan készülhettek erre fel?

Nálunk ezt egy mondattal lerendezték középsuliban: egyetemen csak arra lesznek kíváncsiak a tanáraink, hogy mit nem tudunk.

Vannak úgynevezett SMT (Speciális Matematika Tankönyvek), de mi nem nagyon használtuk őket, spec. mat.-on általában tanár és osztály függő, hogy mit tanulnak a diákok, legalábbis nállunk a Berzsenyiben így volt. Ezeken kívül Hajnal Imre Matemtika tankönyveit is megvetették velünk (fakultatív B), de azokat se nagyon használtuk. De amúgy nem rosszak ezek a könyvek, csak hát nem volt rá szükség... Tehát nincs általános tanterv és tankönyv, mi pl. káoszelméletet is tanultunk, ami nem tudom milyen középiskolás tankönyvben lenne benne, másik évfolyam meg a helyett mondjuk a Taylor-sorokban jutott előbbre...

Kedves Régiolvasó

Van szakközépiskolában is fakultáció és viszonylag elég jó(ha az ember még hozzátanul külön dolgokat...). Én villamosipari szakközépiskolába járok és innen elég sokan mennek mérnöki szakokra szóval a tanárok próbálják a matekot valami féle színvonalra vinni főleg az analízist, de nagyon kevés az óraszám ezért inkább akit érdekel jobban annak mondják, hogy mit keressen meg hol..

Szakközépbe "matematika speciális tanterű" csoportról én nem tudok.

Hello

Ha jól tudom október 28.-án volt az ELTE-TTK nyílt napja. Ha volt valaki és van infója, hogy mi volt, miről volt szó stb.. az légyszi írja már le. Nekem sikerült lemaradnom róla de 2006. január 20.-án lesz mégegy (úgytudom..)

Matematikusnak gondolom sokan mennek "speciális matematika tantervű" osztályokból vagy csoportokból. Úgy tudom, többféle rendszerben is működnek ezek (több fajta tanterv, különböző évig tanítva, különböző tankönyvekből gondolom - mert jelentős különbségeknél más tanulást segítő anyagok is kellenek) Tudna erről írni vki ?

Fakultációk különbségéről is tudna vki írni ? (A és B matek faktról tudtam eddig, legalábbis külön vannak hozzá könyvek)

Szakközépiskolában van-e matematika fakultáció esetleg -"matematika speciális tanterű" csoport ?

http://www.math.bme.hu/~jofri/JOFRI/OKTAT/index.html

Ha lehet küldeni ezt kérlek nekem is küldd el!

Az egyik legnormálisabb analízis könyv, amit ugyan véletlenül vettem meg, a Matematikai ismeretek gazdasági szakemberek számára sorozatban jelent meg még a 70-es években. Éppen mert nem matematikusoknak írták emberi szót is tartalmaz és sok példát.

Szép Jenő: Analízis

Igen. Ez igy igaz. Ahány ház, annyi tananyag. Én olvastam egy nagyon jót. Ennek valóban az összefoglalás a célja.Nem tartalmaz bizonyitásokat.(De nem ettől élvezhető)Persze, mint nem minden összefoglaló ez majdnem teljes, és profi. Mérnök-fizikusoknak irta a szerző. PDF. Tehát el tudom küldeni E-mail-ben is. De megnézem belinkelhető e.

Tudtok-e olyan könyvcímet mondani, ami alapján az egyetemi analízis összefoglalható ? (hogyan következnek egymásból a tételek és hogyan lehet ezeket használni) Ha már úgyis a matematika alapozó tárgy a felsőoktatásban és van nyári szünet, ez a könyv vagy internet-es anyag sokaknak segítség lehetne, ha lenne. Részletes könyv sok van, de nem értem miért van egyetem-főiskolánként más-más könyv a témához azonos szinthez ??? Én nem találtam ilyet és miután az egyetemen az anyag végére értünk, nem tudtam volna egy analízis összefoglalást írni (a többiek sem) Ha van ilyen bevezető jellegű analízis előadás valamelyik felsőoktatási helyen, azt is írjátok meg ! Remélem középiskolában van ilyen vhol az országban.

Kedves Mindenki!!

Eléggé megkésve, ma hallottam az un, Bolognai rendszerről... pontosan hogy jelenik meg ez a matektanításban? HÁrom évig mindenki ugyanazt, utána?

Minden infót előre is köszönök!

Első számú buktatótárgy a matek a műszaki felsőoktatásban ! Előadásoknak azért is kicsi a hatékonysága, mert különböző szinten vannak a hallgatók induláskor. Műszaki területen a matek fontossága miatt különböző módon kell oktatni legalább a képzés elején. Szakközepeseknek és normál gimnáziumból jövőknek minden újdonság, fakultációról jövők elején unatkoznak.

Gyakorlatokon is előadás van és alig van feladatmegoldás. Gondolom ez óraszámcsökkentések, tanterváltoztatás miatt van így.

Konzultációkra kötelező járni, ha nehéz tárgyról van szó - nemcsak vizsga előtt !

Műszaki karokon alapszaktárgyi verseny van a BME-n évente egyszer.

Ebben is van igazság. A nagy tömegelőadások okoznak ilyen gondot. Erre sokat mondani nem tudok, mert eléggé elszigeteltek voltunk. Minden szaktárgyat külön oktattak nekünk. (13-an voltunk). Gondolom a mostani BME TTk folytatja ezt a bevált módszert. És ilyen kis csoportban pro és kontra időnként meg lehetett állni, belekérdezni, stb... vagy az előadó az arcokról látta... Ami suhanc másik kérdése volt: a tömény matematika alakalmazási terület nélkül biztos valamikor később kerül elő, amikor szükség van rá.(De beugrik.)Nekünk az volt a jó, hogy ellentétben a közhiedelemmel, a müszaki tárgyak a matek ill. mechanika,rajz, valamint a tárgyhoz tartozó fizika és időnként némi kémia együttesének birtokában lehet megérteni(félreértés ne essék, tömény levezetés az elhanyagolásokkal és annak helyességének indoklásával, és nem képletgyüjtemény, a tárgyakat pedig olyan fontossági sorrendben irtam ahogy kell), továbbá hozzá tartozik még a szerkezet megértése, valamint a külünböző régi és mai alkalmazások. Na most ha napi tiz órában csak ez megy elméletben és alkalmazásban... Nyilván ha valakinél az alap hiányzik... Márpedig a nagyévfolyamon ez akkor is általános volt. Olyan probléma nem volt hogy nem lehetett kérdezni. A megoldás: tanulni kell (ésszel).

A kisebb létszámú szakokon általában nincs megfelelő nyomtatott jegyzet. Ha van is a legritkább esetben az a szerzője, aki neked az előadást tartja. Igy aztán a jó kézzel írott jegyzet kincset ér a vizsga előtt. Ki ne add a kezedből, mert nem hozzák vissza!

A legtöbb matek előadás hatékonysága nagyon gyenge, ennek okai szerintem:

1. A legtöbb előadó nem veszi a fáradtságot, hogy az előadás elején normál, emberi szóval pár mondatban elmondaná - bevezetés képpen - miröl is lesz szó ezen az előadáson. Milyen tételeket mondunk ki, mit fogunk belátni és miért. Ehelyett ahogy bejön rögtön belevág és nyomja töményen: def, tétel, bizonyítás...Majd a hallgató a jegyzetből a vizsga előtti napokban kihámozza... Néha azért megáll az előadó, de csak azért mert felvetődik a "Mivel is jelöljem? kérdés", ekkor végig kell menni az arab és görög abc betűin és eldönteni, melyik nem foglalt még.

2. A hallgatók - mert hát ez a nevük - pedig csak hallgatnak és írnak mint a kisangyal. Pedig lenne kérdésük. Az előadó néha - persze csak formálisan felteszi a kérdés: "Kérdés van?", de már megy is tovább, hiszen évszázadik óta senki nem kérdezett még ilyenkor. Pedig a hatékonyság jelentősen növekedne ha lenne párbeszéd. De ki mer kérdezni? Még az is lehet, hogy az előadó örülne a kérdésnek és meg is válaszolná, csak senki sem mer kérdezni. Igy aztán a valódi párbeszéd helyett - ami pillanatok alatt megoldhatná a problémákat, a hallgatók belül, önmagukkal folytatnak párbeszédet és próbálják megtalálni a választ miközben jegyzetelnek. Ez persze nem szokott sikerülni és a megoldás a vizsgaidőszakra marad.

3. Az előadások és a gyakorlatok viszonya. Arra ne számíts, hogy a gyakorlatokon választ kapsz az előadáson felmerülő kérdéseidre! A gyakorlatok nincsenek teljesen szinkronban az előadásokkal. Az előadásokhoz kapcsolódó témakörökben feladatokat oldotok meg. Arra is számítani kell, hogy majd a ZH-kon feladott példák mindig nehezebbek lesznek, mind a gyakorlaton megoldott legnehezebb példák.

A fentieket a saját és a hozzám visszajáró diákok elbeszélései alapján írom. Nagy örömömre szolgálna, ha valaki pozitívabb példákkal szolgálna!

Ezek alapján a következőket tudom javasolni. Próbáljatok már az elején párbeszédes viszonyt kialakítani az előadóval. Valaki vállalja fel a kérdező szerepét vagy előadás után menjetek oda hozzá és kérdezzetek. Lehet, hogy örülni fog az érdeklődéseteknek! Ne a vizsgán legyen az első párbeszéd, mert ott Ő fog kérdezni!

Legyen olyan csoporttársad, akivel időnként át tudjátok beszélni a problémákat. Követni kell az anyagot, még az a legjobb, ha pár dolgot ha vázlatosan is már előre tudsz, mert így könnyebben felépül benned az anyag. Jó feljegyezni a megválaszolatlan problémákat és sötét részeket és minél előbb "kipipálni".

De ha jól sejtem, egyes témakörök a kötelező félévek ztán nem kerülnek elő többet, legfeljebb gyakorlaton, de ott is kis eséllyel...avagy ez valami teljesen téves hír? Mert az ilyenm helyzetre gondoltam, amikor azt írtam, fél év után nem nagyon nyúlok hozzá, és felejtek...

Huu.. ezt legalább 3x elolvastam mire megértettem..., tehát jó vizsgázó leszel:)) Hát,két hét az nagyon sok egy tárgyra akkor is ha nem követted évközben az eseményeket... Szerintem majd annak idején a felsőévesek bevezetnek a rejtelmekbe... aztán átlag 86? (vagy több) vizsga vár rád A 2. már jobb lesz. Az veszi könnyen az akadályokat aki évközben nem lazit.. Na most: matekból több mint 3/4 értés per előadás az meglesz (biz.csak elvileg).Ami nem,azon dolgozni kell (bizonyitásokon főleg).Lehet, hogy egy két év múlva beugrik magától, de jobb frissen utánajárni...azaz kérdezni... Nem szabad egy problémánál leragadni.Persze mindenki másképp csinálja... és nem kell (nem szabad) sémákat (sem másokat) másolni, és a huu, nem tok semmit (szinte kötelező) frázisokat előadni, a sikeres vizsga egyik feltétele hogy a vizsgáztatónak főleg nem mondunk ilyet. Aztán van olyan tárgy persze, ami távol esik az érdeklődési körtől... (pl. tudományos szocializmus az ilyen volt annakidején... azon túl kell esni és nem foglalkozni vele...) Emlékeim szerint voltak kötelező beadandók... Tanulás nélkül nem megy tehát. Ma én azzal lennék gondban melyik tárgyat vegyem fel. Belekukkoltam a felvehetőkbe... Szerintem most főleg érvényes, tudni kell mivel akar majd foglalkozni valaki...

Kedves Mindenki!

Próbálom követni az itteni eszmecserét, és -bár még nem vagyok közel a tűzhöz- általánosságban, az ELTE vs BME kérdést kihagyva kérdezném: mennyire érvényesül a "jegyzetek vannak? Két hét..." elv a tanulásban. Azaz, az egyetemi oktatás matematikus szakon mennyire kényszerít rá a nem túl szerencsés "egy fél évig értek a témához, aztán hozzá sem nyúlok" tanulásmódra? Ennek középsulis csökevényeivel találkozom, de szerencsére itt még a versenyszakkörök, versenyek és levelezők ezt kompenzálják. De mi lesz ezután?

Persze. És a szülői értekezlet is nagyon fontos lenne. Már ne hari.

Pedig igenis nagyon fontos dologról van szó. Általánosan a többség pont a lényeggel nem foglalkozik. Nem általános már első nap számon kérni az egyetemistát. (nekem a gimnáziumi számonkérés kezdődött így matematikából az első órán) Én nem csak a választott szak tudomány elsajátítását tartom lényegesnek, hanem a széles látókör kiteljesítését. Ehhez viszont nem elég csak a szaktudomány főleg nem iskolapad - ezért kell a diákokkal egyénileg is foglalkozni. A képzés ráadásul elég drága és sok évig tart, érdemes kihozni a diákokból legalább azt amit meg tudnak csinálni - tanulás módszertani segítség mindenkinek elkel hamár szakosított képzésről beszélünk.

Legalább a tanszékvezetők vagy a többi tanulmányi vezető miért nem figyelnek föl a szaktárgyakból jeleskedőkre ? (én nem tartom megoldásnak a külföldi ösztöndíjat fő egyetemi évek alatt, tartalom nem éri el a hazai szintet - széles látókörről nem is hallottak)

A kérdésedre ami válaszod második részét illeti, nem hiszem, hogy ez igaz. Mi is tudtuk annak idején mi kellene, ami akkoriban hiányzott. Több CNC, Mechatronika (ha valaki akarta már akkoriban összerakhatta irodalomból) és Robottechnika pl. És csodák csodája, ma már választható szakirány. Ma még a lézertechnológia ami nagyon perspektivikus. Na most egyszerre a három az király ... Vicces hangulatomban, azt mondhatnám, olvasson SCI-FI-t megfelelő kritikával. Álmodozni azért nem kell. Továbbá, ma már a tájékozódás, irodalom, stb. az internet miatt könnyen hozzáférhető (ámde nem kell mindent elhinni). Szerintem egy szerény jellem, plusz egy alapos tudás iránti (belső)igény, valamint a józan ész, és a tisztességgel elvégzett munka (feladat) elég kell legyen. Na most mi itt egész jól elbeszélgetünk de alighanem csak két nézőpont kevés.

Nem tudom. Mint emlitettem nem vagyok egyetemi oktató... csak az emlékeimet tudom felidézni. Nos visszagondolva : a kötelező egy év katonai szolg. miatt akkoriban jót nevettünk magunkon.Ugyanis szoktak iratni akkoriban rögtön az első napon egy felmérőt matekból (gondolom ma is). Hát bizony egy év alatt is képes az ember elhülyülni... de aztán visszarázódik... Én más problémát nem látok: szerintem akkoriban is aki akart, ki tudta bontakoztatni tehetségét és elképzelhetetlennek tartom, hogy ma nem igy lenne. És soha nem tapasztaltam,hogy ne lehetett volna olyan kérdést feltenni, amire legalább azt nem mondták volna, mit érdemes hozzá elolvasni. Szóval az egyetemet használni kell...Ennyi. Egyébként azért mert valaki tehetséges valamiben, még nem jelenti azt, hogy okvetlenül be kellene valakinek valakiknek avatkozni az illető dolgaiba.Egyébként a tananyag durván az elmúlt 2 vagz három évszázad ma is nélkülözhetetlen ismeretanyaga (alapok).Nyilván nem lehet 4*14 hét alatt mindent elmondani, megtanitani...Stb. A baj az, hogy a többségnek ez is sok.

Éppen a nem kellő mértékben édtékelt doktori fokozat miatt kellene a tehetséggondozást komolyan venni már az első napon ! Ahhoz pedig, hogy a hallgatók tisztában legyen vele, mennyit is ér a középiskolából hozott tudásuk, már az 1. napon számonkéréssel rá kell ébreszteni őket - nem a féléves vagy év végi vizsgán. Az egyetemen pedig tényleg érdemes egy témára ráállni, de akár egy műszaki tud. terület átlátásában sincsen szerintem segítség még az első napon a témaválasztáshoz és még később sem. Felsőbb évesek sem tudják átlátni a szakirányú képzésük miatt, tanárok tapasztalatom szerint csak a saját területükön vannak otthon. Mi a megoldás ???