![]() |
A 2001. decemberi számban kitűzött fizika elméleti feladatok megoldása |
A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a KöMaL-ban folyamatosan közöljük.
P. 3478. Becsüld meg, mekkora munkát végzel, miközben fekvésből szabályos fekvőtámasz-helyzetbe nyomod ki magadat! (3 pont)
Károly Ireneusz verseny, Szombathely
Megoldás. Egy diák a saját tömegét mondjuk 50 kg-nak méri, a súlya 500 N. A karja kinyújtásakor a válla kb. 50 cm-nyit emelkedik, de a tömegközéppontja (amely nagyjából a köldöke magasságában van) csupán 0,3 m-rel kerül magasabbra. A végzett mechanikai munka a gravitációs helyzeti energia változásával egyenlő, tehát kb. 150 J. Más súlyú és magasságú (középiskolás korú) fiatalnál a fekvőtámasz során végzett munkát hozzávetőlegesen 100 és 200 J közötti értékűnek becsülhetjük.
P. 3479. Egy csövön keresztül hidrogéngázt áramoltatnak, miközben a csövet körülvevő vízzel hűtik a gázt. A beáramló gáz hőmérséklete 60 Co, a kiáramlóé 30 Co. A hűtőtartályban 60 liter víz fér el, amit óránként cserélnek. A hűtővíz kezdeti hőmérséklete 10 Co, amikor pedig cserélik, 20 Co. Hány kg gáz áramlik át a csövön egy óra alatt? (4 pont)
,,Keresd a megoldást'' verseny, Szeged
Megoldás. Feltételezzük, hogy a gáz nyomása az áramlás során nem változik számottevően. (Ez szigorúan véve biztosan nem igaz, de a hőcserélő technikai megvalósításától függően jó közelítés lehet.) A gáz által leadott és a víz által felvett hő egyenlőségéből
mv.cv.Tv=mh.c(p)h.
Th,
ahonnan a hidrogén tömege
mh=60⋅4,18⋅1014,2⋅30 kg=5,9 kg.
Megjegyzés: A gáz és a folyadék közötti hőcsere sebessége függ a hőmérsékletük különbségétől, jó közelítéssel arányos azzal. Ha a hűtőfolyadékot nem folyamatosan cserélik, hanem a feladatban leírt módon (szakaszosan), akkor a be- és kiáramló gáz hőmérsékletkülönbsége csak úgy lehet időben állandó, ha a gáz áramlási sebessége a hűtővíz lecserélése előtt kisebb, mint a csere után. Ezt (a gáz áramlási sebességének periodikus változtatását) technikailag nehéz lenne megoldani, ehelyett inkább a hűtővíz folyamatos cserélésének módszerét alkalmazzák.
P. 3480. Egy bolygón, amelynek sugara 5000 km, kilőnek egy rakétát az első kozmikus sebességgel, a függőlegeshez képest 60o-os szögben. Legfeljebb milyen magasra ér fel a rakéta? (5 pont)
Schwartz-emlékverseny, Nagyvárad (Románia)
Megoldás. Az energia- és perdületmegmaradás törvénye alapján
a függőlegessel alpha szögben éppen az első kozmikus sebességgel elindított
rakéta emelkedési magassága h=Rcos, a megadott
számadatokkal h=2500 km. (A bolygó forgását nem vettük
figyelembe.)
P. 3481. Hogyan függ a hőmérséklettől egy homogén anyagból készült fizikai inga lengésideje? (4 pont)
Közli: Horváth István, Fonyód
Megoldás. A fizikai inga lengésideje
T=2π√Θmgs,
ahol Θ az inga ell lineáris méretének négyzetével, az s távolság pedig ell-lel egyenesen arányos. Így T∝ℓ1/2.
A t hőmérséklet Deltat megváltozásakor a relatív hosszváltozás
Δℓℓ=αΔt,
ahol alpha a hőtágulási együttható. A lengésidő relatív megváltozása ezek szerint
ΔTT=12αΔt.
P. 3482. Három koncentrikus, vékony fémgömbhéj közül az R sugarú középső gömbhéjon Q töltés van, az Rb=12R sugarú belső és az Rk=32R sugarú külső gömbhéjat leföldeltük.
a) Mekkora töltés van a földelt gömbhéjakon?
b) Ábrázoljuk a térerősséget a középponttól mért távolság függvényében! (5 pont)
Közli: Kotek László, Pécs
Megoldás. Jelöljük a belső gömbhéj töltését Qb-vel, a külső gömbét pedig Qk-val! Mivel egy q töltésű, a sugarú gömbhéj potenciálja a gömbhéjon belül kq/a, a gömbhéjon kívül (r>a esetén) pedig kq/r, és a három gömbhéj potenciáljai algebrailag összegezhetők, a földelt belső és külső gömb akkor lesz nulla potenciálon, ha fennáll:
kQb12R+kQR+kQk32R=0,
illetve
kQb32R+kQ32R+kQk32R=0.
Ezekből az egyenletekből a kérdéses töltések kiszámíthatók: Qb=−14Q
, valamint Qk=−34Q.
Ugyanezt az eredményt úgy is megkaphatjuk, hogy a külső és a középső, valamint a középső és a belső gömbhéjat egy-egy párhuzamosan kapcsolt gömbkondenzátornak tekintjük. Ezek kapacitásának aránya 3:1, a külső gömbhéjon tehát háromszor akkora töltésnek kell lennie, mint a belsőn. Másrészt a rendszer össztöltése nulla kell legyen, hiszen a külső gömb (és az {3\over2}R"> koordinátájú pontok) potenciálja nulla.
Az elektromos térerősség sugár irányú, előjeles ,,nagysága'' pedig
\(\displaystyle E(r)=\cases{-k{\displaystyle1\over\displaystyle4}{\displaystyle
Q\over\displaystyle r^2},{\rm ha\ }{1\over2}R
P. 3483. Az ábra szerinti kapcsolásban a K kapcsoló kezdetben nyitott és a kondenzátor töltetlen. Ezután zárjuk a kapcsolót, és hagyjuk, hogy a kondenzátor maximálisan feltöltődjön, majd nyitjuk a kapcsolót. Határozzuk meg az ampermérő által mért értékeket
a) közvetlenül a kapcsoló zárása után;
b) a kapcsoló zárását követően hosszú idő múlva;
c) közvetlenül a kapcsoló nyitása után!
(U0=30 V, R1=10 k,
R2=5 k
.) (4 pont)
Nagy László verseny, Kazincbarcika
Megoldás. a) Kezdetben a kondenzátor töltetlen, a feszültsége tehát nulla. A kapcsoló zárását követően a kondenzátor töltése hirtelen nem tud megváltozni, a feszültsége is csak fokozatosan nő, emiatt az ampermérő közvetlenül a kapcsoló zárása után még nem jelez áramot.
b) Hosszú idő múlva a kondenzátor feltöltődik, rajta áram már nem folyik, így az ampermérő
U0R1+R2=2 mA
áramot jelez.
c) A kapcsoló nyitása után a kondenzátor elkezd kisülni, de közvetlenül a kapcsoló nyitása után a feszültsége még a korábbi (az egyenáramú feszültségosztásnak megfelelő) 10 V-os érték. Az R2 ellenállásra eső feszültség tehát a kapcsoló nyitása során hirtelen nem változik meg, így az ampermérő is a korábbi 2 mA-es értéket mutatja.
P. 3484. Mekkora legyen az ábrán látható változtatható kondenzátor kapacitása, hogy a voltmérő a legnagyobb feszültséget mutassa? (5 pont)
Madas László feladata nyomán
Megoldás. Az áramkörben folyó áram
I=U0√R2+(Lω−1ωC)2,
a kondenzátorra eső feszültség pedig
UC=IωC=U0√R2ω2C2+(1−ω2LC)2.
Ez akkor a legnagyobb, amikor a nevezőben a gyökjel alatt álló kifejezés a legkisebb, ami (mint az teljes négyzetté alakítással elemi úton belátható)
C=1Lω2+R2/L
kapacitásnál áll fenn.
Megjegyzés. A kondenzátor feszültsége nem az áramrezonanciának megfelelő Lomega=1/(omegaC) feltétel teljesülésekor lesz a legnagyobb, hanem annál kisebb kapacitásértéknél.
P. 3485. A Nap sokkal nagyobb erővel vonzza a Földet, mint a Hold.
a) Mekkora a két erő aránya?
b) Mi a magyarázata annak, hogy a Hold árapálykeltő hatása mégis többszöröse a Napénak? (5 pont)
Közli: Honyek Gyula, Budapest
Megoldás. a) A Newton-féle gravitációs erőtörvény szerint a vonzóerő fM/r2-tel arányos, tehát a kérdéses erő-arány
FNapFHold=MNapMHold⋅(rHoldrF¨old)2,
ahol rF¨old a Föld, rHold pedig a Hold pályájának sugara. Mivel a tömegek aránya kb. 27 millió, a pályasugaraké pedig 1:400,
FNapFHold≈170,
tehát a Nap valóban sokkal nagyobb erővel vonzza a Földet, mint a Hold.
Az árapályerő nem közvetlenül a gravitációs erővel, hanem annak inhomogenitásával, távolság szerinti változási ütemével (deriváltjával) arányos:
Fˊarapˊaly∝dF(r)dr∝Mr3.
Így
FˊarapˊalyNapFˊarapˊalyHold=MNapMHold⋅(rHoldrF¨old)3≈0,5,
tehát árapály szempontjából a Hold hatása mintegy kétszerese a Napénak.
P. 3486. Az 14N mag kötési energiája 16,19 pJ, a 14C mag kötési energiája 16,37 pJ. Melyik atommag bomlik a másikra, és miért? (5 pont)
Szilárd Leó nukleáris verseny, Paks
A feladat megoldása április végén fog megjelenni.
P. 3487. Száz éve (1901. december 5-én) született Werner Heisenberg, Nobel-díjas német elméleti fizikus. Az általa bevezetett határozatlansági reláció alapján becsüljük meg, mekkora egy fenyőtű hegyén ,,ülő'' szénatom, illetve elektron sebességének határozatlansága! (4 pont)
Közli: Radnai Gyula, Budapest
Megoldás. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés
szerint egy m tömegű részecske helyének és sebességének x,
illetve Deltav határozatlansága között fennáll
Δv⋅Δx≤hm,
ahol happrox10-34 Js a Planck-állandó. (A képlet fenti formája csak nagyságrendi tájékozódásra alkalmas, emiatt a benne szereplő számfaktorokat és a Planck-állandó pontos számértékét ki se írtuk.)
Ha egy fenyőtű átmérőjét 1 mm-esnek vesszük, s a ,,hegyének'' méretét ennek tizedére, 10-4 m-re becsüljük, akkor a kb. 10-30 kg tömegű elektron sebességének határozatlanságára Deltavapprox1 m/s adódik. (Ez látszólag nagy értéknek tűnhet, de vegyük figyelembe, hogy az elektron hőmozgásból adódó átlagsebessége szobahőmérsékleten kb. 70 km/s.)
A szénatom tömege 5 nagyságrenddel nagyobb, mint egyetlen elektron tömege, egy fenyőtű hegyének méretére korlátozott szénatom kvantumos eredetű sebességbizonytalansága tehát csak 10-5 m/s nagyságrendű. Még nagyobb objektumok (pl. egy porszem vagy makroszkopikus testek) esetében a Heisenberg-relációból adódó korlát teljes mértékben elhanyagolható.