 Arra a kérdésre, jobb-e Cambridge, nem válaszolnék: igény szerint személyre szabottan változhat a válasz. Aki alapszakon kombinatorika példákat oldana, annak biztosan nem(de mesterszakon vannak órák, melyeket "meglepő" módon általában magyar származású professzorok tartanak :) ).
Cambridge-ben első évtől kezdve elméleti és alkalmazott matektárgyak mellett fizika is jelen van. A tanév harmadokra van osztva, első két harmadban csak órák, harmadiknak első felében órák, második felében vizsgák vannak.
A vizsgarendszer eléggé eltér a magyartól, csak írásbeli vizsgák vannak, és egy vizsgán több témakörből kell vegyesen feladatokat oldani. Ez elsőévben úgy néz ki, hogy 4 vizsga van év végén(közben nincs), mindegyik vizsgán 2-2 tárgyból 2-2 rövid és 4-4 hosszú példa, amelyek közül az összes rövidet és az 5 legjobb hosszú példát számítják be az adott vizsgán, és az összes vizsga összpontszáma alapján sorolják be az embert egy kategóriába, tehát effektíve 1 jegyet kapunk. A top 30%-ban kell kb. lenni a Class 1-hoz, tehát kompetetív, és nem előre megadott pontszázalék határozza meg.
Másodévtől egy-egy vizsgalapon több témakörből vannak feladatok, és úgy is lehet maximális pontszámot szerezni, ha néhány tárgyat egy az egybe kihagyunk(mint az első évben is lehet 3-at egyikből, 2-t másikból, azaz nem kell ott se mindent), tehát akit a fizika elrettentene: az kihagyható másodévtől hátrány nélkül, elsőben pedig mindösszesen 1 fizika van.
Az elméleti és alkalmazott matek első évben kb. fele-fele vannak megosztva. Az elméleti tárgyak Csoportok(1.), Számok,halmazok(1.), Vektorok és mátrixok(1.), Analízis(2.), az alkalmazottak Diff. egyenletek(1.), Vektor Kalkulus(1), Valszám(1.), és a fizika Dinamika és Relativitás(2.), zárójelben azt írtam, hanyadik harmadban van az adott óra. A harmadik harmadban olyan órák vannak, amikre másodévben is be lehet járni, és másodévben vizsgázunk belőlük, most ezeket hagyjuk.
Látható, hogy diffegyenleteket analízis előtt veszünk. Az angol oktatási rendszerben még gimnáziumban elkezdik ezt az alkalmazott részt és nem látjuk be precízen amiket felhasználunk, de valahogy úgy, hogy érezze az ember, hogy igaz :) És nem törődünk nagyon a részletekkel, pl. annyit mondunk bizonyítás nélkül, hogy a másodrendű parciális deriváltak szimmetrikusak és nem vizsgálunk értelmezési tartományt se feltétlen.
És a diffegyenleteket felhasználjuk vektor kalkulusban(grad, div, curl, Stokes-tétel), amit dinamikában. Később pedig belátjuk tisztán is a tételeket, de így hamarabb használjuk őket.
Hasonló, hogy valszámból nem veszünk mértékelméletet, akit érdekel az be tud járni mértékelméletre harmadévben. Tehát első évben látunk példákat mit hogyan lehet gyakorlatban/alkalmazottan használni(diff.egyenleteket használtuk modellezéshez már pl.), és ha valakit érdekel, az alapjait később megtanulhatja.
Látható az is, hogy elég kevés óra van. Első évben cél az, hogy az alapokat kb. készség szintjén tudják az emberek, így ezt a 8 órát próbálják bevasalni, de meg van oldva, hogy aki készen van az anyaggal, folytathassa. Például a második algebra óránk másodévben, második harmadban lenne, de olyan időpontra rakják be, hogy ne üssön elsőéves órát, így elsőévben be tud járni az ember rá(Csoportok, gyúrúk, modulusok), és a fél évfolyam bejárt rá. A harmadik algebraóra(Galois) 3. év első harmadban lenne, de hasonlóan be tudunk járni másodév első harmadában, ha jól állunk. Tehát meg van oldva az átmenet különböző évfolyamok órái között.
Első évben minden nap 2 előadás van, azaz 120 perc, kivéve vasárnap, az szabad. Emellett heti 2 supervison, ahol 1,2, vagy 3 diákkal egy órára leül egy prof/dr/fellow és átbeszéljük a hétre feladott feladatokat, problémákat velük kapcsolatban, meg miért jó ez és mire való etc. Tehát nem tud lemaradni az ember az anyagban, hiába nincsenek vizsgák, mert kiszúrják és ejnye-bejnyézhetnek.
A feladatok. Kétféle feladatsor van, egy amit az előadó osztogat(kb. 1 feladatsor/6 előadás) és vannak a vizsgapéldák. Az előadó osztotta feladatsorok arra jók, hogy beleszokjon az ember a témába, és az utolsó példák között vannak eléggé meggondolkodtató példák is. A vizsgapéldák pedig arra mennek, hogy az elméletét tudja-e az ember az anyagnak, azok felépített kérdések(tehát az előző részfeladatot kell mindig felhasználni).
|
