A 2000. szeptemberi számban kitűzött fizika elméleti feladatok megoldásai
A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a KöMaL-ban folyamatosan közöljük.
P. 3353. Egy locsolóautó tartályában 16 m3 víz van, amelynek hatására a tartályt tartó rugószerkezet 8 cm-t nyomódik össze. Az autó 10 perc alatt 250 métert tesz meg egyenletesen haladva, miközben másodpercenként 16 liter vizet locsol az útra. Ekkor elered az eső, az autó beszünteti a locsolást, és egyenletes mozgással visszatér kiindulási helyére, miközben 3,0 kN nagyságú tolóerő hat rá.
a) Hány cm a rugó összenyomódása, miközben az autó visszatér kiindulási helyére?
b) Legalább mennyi munkát végez az autó motorja az oda-vissza úton, ha a vontatáshoz szükséges erő az összsúly 2,5 %-a? (4 pont)
Jedlik Ányos Országos Fizikaverseny (6-7. osztály), Nyíregyháza
Megoldás. a) Tíz perc alatt 600 s.16.10-3m3/s=9,6 m3 víz folyik ki a tartályból. Ez után a rugó összenyomódása 8 cm.(16-9,6)/16=3,2 cm.
b) A visszafele úton végzett munka 250 m.30.103 N=7,5.106 J. Az oda úton az erő átlaga 30.103+0,5.0,25.9,6 m3.104 N/m3=42.103 J, azaz az ekkor végzett munka 250 m.42.103 J=10,5.106 J. Az összes munka tehát 1,8.107 J.
P. 3354. Az 1300 cm3-es SUZUKI SWIFT személygépkocsi 5,4 liter benzint fogyaszt 100 km-en, 90 km/h állandó sebesség mellett. Amikor a gépkocsi 160 km/h csúcssebességgel megy, akkor a motor által leadott teljesítmény 48,3 kW. A motor hatásfoka 30 %, a benzin sűrűsége 700 kg/m3, égéshője 46 000 kJ/kg.
a) Hány liter benzint fogyaszt ekkor 100 km-en?
b) Mekkora a leadott teljesítmény 90 km/h sebességnél? (3 pont)
Öveges József emlékverseny (9-10. osztály), Tata
Megoldás. Legyen a motor leadott teljesítménye egy adott v sebességnél Wv, a fogyasztása literben Vv, a hatásfoka , s=105 m és Q az üzemanyag egy literre vonatkoztatott égéshője (adatainkkal Q=46.106.700.10-3 J/l=32,2 MJ/l). Az energiamegmaradás szerint
VvQ=Wvs/v. Ebből az összefüggésből a) V160=11,25 l és b) W90=13,04 kW.
P. 3355. Egy teniszversenyen a második helyezett ezüstből készült érmet kap. Az érmet úgy készítették, hogy a kezdetben 20 oC-os anyagot megolvasztották, és formába öntötték. Mennyi idő alatt olvadt fel 20 darab 5 dkg-os éremhez szükséges ezüst, ha az olvasztókemencét 230 V-os hálózatról üzemeltették, a kemence fűtőszálának ellenállása 46 , a hatásfok 40 %? (Az ezüst olvadáspontja 960 oC, fajhője 0,2 kJ/(kg oC), olvadáshője 100 kJ/kg.) (3 pont)
"Keresd a megoldást!" verseny, Szeged
Megoldás. A kemence által az ezüstnek átadott hő az ezüstöt előbb az olvadáspontra melegíti, majd megolvasztja, azaz
(Itt U a feszültség, R a fűtőszál ellenállása, a hatásfok m az ezüst teljes tömege, c a fajhője, L az olvadáshő, T a kezdő és az olvadási hőmérséklet különbsége, végül t a keresett időtartam.) Innen t=626 s.
P. 3356. Legfeljebb hány fokos lejtőn állhat meg egy homogén, tömör félgömb a domború oldalán? Mekkora súrlódási együttható kell ehhez? (A félgömb tömegközéppontja a sugár 3/8-ában van.) (4 pont)
Lánczos Kornél verseny, Székesfehérvár
Megoldás. A nyugvó félgömb mindig úgy áll, hogy a súlypontja az alátámasztási pont fölött van, míg a középpont a lejtőt az alátámasztási pontban döfő, arra merőleges egyenesre esik. Az általános esetben tehát a középpont köré az eredeti sugár 3/8-ával húzott gömböt az alátámasztási ponton átmenő függőleges döfi, de a határesetben csak érinti. Ebből a geometriából a határesetben a lejtő szögére sin =3/8 adódik, azaz =22o. A súrlódási együtthatóra fennáll, hogy tg =0,4.
P. 3357. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha egy nyitott szájával lefelé tartott szemeteszsákot megtöltünk meleg levegővel, akkor a zsák - a hőlégballonhoz hasonlóan - felemelkedik.
Hol a hiba a következő gondolatmenetben: "A zsák szája nyitott, ezért a külső és a belső levegő nyomása egyenlő. A zsák (felül levő) zárt alját ezért a belső levegő ugyanakkora erővel nyomja felfelé, mint a külső levegő lefelé. Ezek az erők kiegyenlítik egymást, tehát a zsák anyagára ható nehézségi erő miatt a zsák leesik." (4 pont)
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
Megoldás. A zsák szájánál ugyan azonos a külső és a belső nyomás, de a magasság függvényében másképp változik kint és bent: kint gyorsabban csökken. Ez vezet a zsákot felemeló nyomáskülönbséghez.
Részletesebb számítás: Legyen a nyomás a magasság függvényében p(h)! Erre igaz, hogy kicsiny h esetén
p=-(h)gh, ahol p=p(h+h)-p(h),
és (h) a gáz sűrűsége a h magasságban. Ugyanakkor az univerzális gáztörvény szerint
p(h)=r(h)T(h) (itt r az univerzális gázállandó osztva a gáz moláris tömegével, T(h) pedig a hőmérséklet). Ennek alapján
, azaz .
A külső, illetve belső viszonyokra k illetve b indexekkel utalva tehát
.
Abból tehát, hogy a zsák szája h0 magasságában pk(h0)=pb(h0), és hogy afölött Tb(h)>Tk(h) már következik, hogy
pb(h)>pk(h),
sőt az is, hogy pb(h)-pk(h) a magassággal monoton nő!
P. 3358. Megtervezendő egy útkanyar a következő feltételekkel: amikor az út jeges (0,08 a tapadási súrlódási együttható), az álló autó nem csúszhat a kanyar közepe felé, ezen kívül 60 km/h-nál kisebb sebességeknél nem sodródhat kifelé. Mekkora lehet a legkisebb pályasugár? A vízszinteshez képest mekkora szögben kell megdönteni az úttestet a legkisebb sugárnál? (4 pont)
Budó Ágoston verseny, Szeged
Megoldás. Legyen a megadott súrlódási együttható , a pályasugár r, az út dőlésszöge , és a maximális sebesség v! Ha az álló kocsi nem csúszik be,
0, ahol tg 0=. Ha v sebesség mellett a kocsi nem csúszik ki,
,
azaz
Ha a sugár elég nagy, a kocsi biztos nem csúszik ki (a bal oldal negatív). A sugár csökkentésével a bal oldal jobban nő, és a legkisebb pályasugárnál pont az egyenlőség teljesül. Innen
.
Eszerint r akkor a legkisebb, ha a legnagyobb, tehát =0. Adatainkkal =4,57o, r=172,5 m.
P. 3359. Két megegyező méretű, fehérre festett acél- és rézhengert ugyanarra a hőfokra felmelegítünk, majd kitesszük hűlni azokat az asztalra (nem közvetlenül egymás mellé). Azt tapasztaljuk, hogy a rézhenger hamarabb hűl ki. Mi lehet a magyarázat? (A réz és az acél fajhője és a sűrűsége is közel ugyanakkora.) (5 pont)
Öveges József Országos Fizikaverseny (8. osztály), Tata
Megoldás. Az egyszerűsítő feltevés szerint a két azonos méretű és kezdeti hőmérsékletű hengerben tárolt hőmennyiség azonos. A hengerek fehér színe (és a feltehetően nem túlságosan magas hőmérséklete) miatt a hőleadás elsősorban közvetlen hőátadással történik (a sugárzás szerepe elhanyagolható), ennek mértéke a felület és a környezet közötti hőmérsékletkülönbséggel arányos. Mivel a réz hővezetési együtthatója lényegesen (a vörösrézé mintegy hatszor-hétszer, de a sárgarézé is kétszer) nagyobb mint az acélé, a hűlés során a réz hőmérsékleteloszlása egyenletesebb mint az acélé, így azonos "hőtartalom" mellett nagyobb a felületi hőmérséklete, tehát gyorsabb a hőleadása.
P. 3360. Legalább milyen magasról esett az üveglapra egy 1 mm átmérőjű, gömb alakú higanycsepp, ha 1000 darab egyforma gömbbé esett szét? (4 pont)
Bay Zoltán verseny, Sarkad
Megoldás. A kezdeti (helyzeti + felületi) energia
.
Itt h a középpont magassága, r=5.10-4 m a csepp sugara, =13 500 kg/m3 a higany sűrűség és =0,5 N/m a felületi feszültség. Az energia a leesés után
.
A higany (helyzeti + felületi) energiája nem nőhet (sőt, ténylegesen csökken, hiszen az ütközés disszipatív folyamat, melynek során hő is fejlődik), így
.
P. 3361. Egy soros gerjesztésű, egyenáramú motort 100 V feszültségre kapcsolunk. Indulás előtt a motor 16 A áramot vesz fel, majd forogni kezd. Mire a fordulatszáma állandóvá válik, a motoron átfolyó áram 4 A-re csökken. A motort dinamónak akarjuk használni, és ugyanakkora fordulatszámon üzemeltetjük, mint amikor motor volt. Mekkora terhelő ellenállást kell a dinamóra kötni, ha azt akarjuk, hogy a dinamón is 4 A áram folyjon át, és mekkora ebben az esetben a dinamónak a terhelő ellenálláson leadott teljesítménye? (4 pont)
Bicentenáriumi Jedlik Ányos verseny, Győr
Megoldás. Az álló motorra kapcsolt U feszültség által hajtott I0 áramot a motor Rb ohmikus belső ellenállása határozza meg:
I0=U/Rb.
Egy adott fordulatszámon forgó soros gerjesztésű motor tekercseiben egy elektromotoros erő indukálódik úgy, hogy
U=IRb+.
Ugyanezen fordulatszám mellett a dinamónak használt motor elekromotoros ereje is , tehát
=I(Rb+R),
ahol R a külső terhelő ellenállás. Ezekből az egyenletekből R=12,5, és a rajta disszipálódó teljesítmény P=I2R=200 W.
P. 3362. A mérések azt mutatják, hogy egy elhanyagolható sebességű atommag bomlása során 5,5 MeV mozgási energiájú -részecskét sugároz ki.
a) Mekkora az -részecske sebessége, illetve a bomlás során keletkezett mag visszalökődési sebessége?
b) Mekkora energia szabadul fel egy mag bomlása során?
c) Mekkora energia szabadul fel 1 mg tiszta radonból 3,82 nap alatt, ha a 222-es radonizotóp felezési ideje éppen 3,82 nap? (4 pont)
Wigner Jenő verseny, Békéscsaba
Megoldás. a) Az rész sebességét az E=mv2/2 nemrelativisztikus képlettel számolva v=1,62.107 m/s adódik. (Ez rögtön igazolja is a képlet használatának jogosságát: a relatív hiba (v/c)20,003 nagyságrendű.) A magok visszalökődési sebességét a lendület megmaradásából számolva vPo=(m/mPo)v=3,0.105 m/s-ot kapunk.
b) A sebességek arányát felhasználva a magok energiájára EPo=(m/mPo)E adódik, innen a teljes felszabaduló energia E=E+EPo=((mPo+m)/mPo)E=(mRn/mPo)E, azaz 5,6 MeV.
P. 3363. Legfeljebb hány fokra melegíthető fel napfény segítségével egy kicsiny, gömb alakú fekete test egy olyan vékony lencse felhasználásával, amelynek fókusztávolsága az átmérőjének kétszerese? Függ-e az eredmény a kicsiny gömb sugarától? (5 pont)
Olimpiai válogatóverseny, Budapest
Megoldás. Legyen a Nap felszíni hőmérséklete TN6000 K, sugara R és a Nap-Föld távolság D, jelölje továbá a lencse sugarát r, a fókusztávolságát pedig f. A Nap által kisugárzott teljes teljesítmény
4R2TN4, és ebből a lencsére jut r2/4D2 hányad, azaz a Nap képét
teljesítmény világítja meg. A Nap képének a sugara
.
így
.
A kép minden pontja azonos fényességű, és a kép egységnyi felületű darabjára
.
teljesítmény érkezik. Egy ezzel a teljesítménnyel megvilágított tárgy addig a T hőmérsékletig melegszik, amíg a felvett teljesítmény és a test által kisugárzott AT4 teljesítmény azonos nem lesz. Mivel ez utóbi függ a test A felületétől, T függ a geometriától. Ha pl. a test egy elhanyagolható vastagságú s sugarú korong lenne, akkor a felvett teljesítmény w2 a leadott pedig 22T4, így T=(1/32)1/4TN.
Ha a test egy =s sugarú gömb, a felvett teljesítmény éppen P, a leadott pedig 4s2T4, innen T=(1/64)1/4TN2100 K1800 C.
Ha a gömb sugara kisebb, mint a Nap képének sugara (<s), akkor is ugyanennyire melegszik fel a gömb. Legyen pl. a gömb sugara 2-szer kisebb, mint a képé. Ekkor az időegységenként rá eső sugárzás energiája 1\over 4-e, de mivel a gömb felszíne is negyede az s sugarú gömbének, ugyanakkora hőmérsékleten 4-szer kevesebb energiát sugároz ki.
Amennyiben a gömb sugara nagyobb, mint a Nap képének sugara, továbbá az anyaga elég jó hővezető, akkor a hőmérséklete kisebb lesz, mint a fentebb számított érték, hiszen a napfényből kapott energiát nagyobb felületen sugározza ki, mint a korábban számított esetben.