![]() |
A 2002 decemberi A-jelű matematika feladatok megoldása |
A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a KöMaL-ban folyamatosan közöljük.
A. 305. Igazoljuk, hogy tetszőleges n pozitív egészre
∑k1,…,kn≥0k1+2k2+⋯+nkn=n(k1+k2+⋯+kn)!k1!⋅…⋅kn!=2n−1.
Megoldás. Az egyenlet mindkét oldalának ugyanaz a kombinatorikai jelentése van: ennyiféleképpen lehet egy 1xn-es rácstéglalapot kisebb rácstéglalapokra bontani. (Megengedjük azt is, hogy a felbontás csupán egyetlen darabból álljon.)
Először csoportosítsuk a felbontásokat aszerint, hogy az egyes méretű darabokból hányat tartalmaznak. Az olyan felbontások száma, amik k1 darab 1x1-es, k2 darab 1x2-es, ..., kn darab 1xn-es téglalapból állnak, annyi, ahányféleképpen ezeket a téglalapokat sorba állíthatjuk. A sorba állítások száma az ismétléses kombinációk számát megadó képlet szerint (k1+k2+⋯+kn)!k1!⋅⋯⋅kn!. A darabok méretének összege k1+2k2+...+nkn, ami csak n lehet. Ezért a baloldal az összes lehetséges felosztást számolja össze.
A felbontásokat úgy is definiálhatjuk, hogy megmondjuk, hogy a keresztben haladó n-1 rácsegyenes közül melyek mentén vágjuk el a téglalapot. Ezért a felbontások száma az (n-1)-elemű rácsegyenes-halmaz részhalmazainak száma, azaz 2n-1.
A. 306. Az ABC háromszög magasságpontja M, beírt köre az AC és BC oldalakat a P, illetve Q pontokban érinti, középpontja O. Bizonyítsuk be, hogy ha M a PQ egyenesre esik, akkor az MO egyenes átmegy az AB oldal felezőpontján.
Megoldás (Richter Péter megoldása). Legyen
az OP sugár és az AM magasság metszéspontja U, az
OQ sugár és a BM magasságvonal metszéspontja pedig
V. Az ACB∠=γ jelöléssel PAM∠=QBM=90o-γ, UPM∠=UMP∠=VMQ∠=VQM∠=γ2. Ezekből
következik, hogy az APMU és BQMV pontnégyesek
hasonlóak.
A két pontnégyes hasonlóságából MU:MA=MV:MB, és a párhuzamos szelők tételének megfordítása alapján az UV szakasz párhuzamos az AB szakasszal. Az OM egyenes az OVMU paralelogramma egyik átlója, ami felezi a másik, UV átlót. Mint láttuk, az UV átló párhuzamos az AB oldallal, ezért az OM egyenes az AB oldalt is felezi.
A. 307. Jelöljük
an-nel az
(x2+x+1)n polinomban az
xn együtthatóját. Igazoljuk, hogy tetszőleges
p>3 prímszám esetén ap1 (mod
p2).
Megoldás. Legyen 1 és ε2 az
x2+x+1 polinom két komplex gyöke; ezek nem
mások, mint az 1-től különböző harmadik egységgyökök. A polinom
gyöktényezős alakja (x-ε1)(x-
2), ezért a binomiális tétel alapján
(x2+x+1)p=(x-1)p(x-
2)p=
=(p∑k=0(−1)k(pk)εk1xp−k)(p∑k=0(−1)k(pk)εk2xp−k).
A polinomban az xp együtthatója:
ap=p∑k=0(−1)k(pk)εk1⋅(−1)p−k(pp−k)εp−k2=−(p−1)/2∑k=0(pk)2(εp−2k1+εp−2k2)=
=−(εp1+εp2)−(p−1)/2∑k=1(pk)2(εp−2k1+εp−2k2)
Tetszőleges u egész számra az 1u+
2u=2, ha u
osztható 3-mal, és ε1u+
2u=-1, ha u nem
osztható 3-mal. Mivel p>3 és ezáltal p nem osztható
3-mal, ε1p+
2p=-1. A
binomiális együttható pedig 0<k<p esetén mindig
osztható p-vel. Ezért
ap-(
1p+
2p) = 1 (mod
p2).