
A 35. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia elméleti feladatai
A részpontszámokat azok kedvéért közöljük, akik - későbbi versenyekre készülve - az olimpiához hasonló feltételek mellett önállóan akarják megoldani a feladatokat. A ,,hivatalos'' megoldást és a mérési feladatot a KöMaL novemberi számában ismertetjük.
A feladatok kidolgozására 5 óra állt rendelkezésre.
1. feladat. ,,Pingpong-ellenállás''
Egy síkkondenzátor két kör alakú, párhuzamos lemezből áll, mindkettő sugara R, a közöttük lévő távolság d, ahol d ≪R (1.(a). ábra). A felső lemez egy állandó feszültségforráshoz csatlakozik, amelynek potenciálja V, míg az alsó lemez földelt. Az alsó lemez közepére egy vékony, kicsiny, m tömegű korongot helyezünk, melynek sugara r (≪R, d), vastagsága t (≪r), (1.(b). ábra).
1. ábra. (a): Állandó feszültségforráshoz csatlakozó síkkondenzátor vázlatos rajza. (b) A párhuzamos lemezek oldalnézete a kondenzátorba helyezett kisméretű koronggal
Tételezzük fel, hogy a lemezek közötti térrészben vákuum van, amit az ε0 dielektromos állandó jellemez, továbbá a lemezek és a korong tökéletes vezetőanyagból készültek, illetve mindenféle elektrosztatikus él-effektust elhanyagolhatunk. Az egész áramkör induktivitásától és a relativisztikus hatásoktól szintén eltekinthetünk. A tükörtöltés hatásokat is elhanyagolhatjuk.
(a) (1,2 pont) Határozd meg az egymástól d távolságra lévő lemezek között ható Fp elektrosztatikus erőt, mielőtt a korongot a kettő közé helyeztük, amint ezt az 1.(a). ábra mutatja.
(b) (0,8 pont) Az 1.(b). ábrán lévő kicsiny korong q töltése a következő módon adható meg a felső lemez feszültségének függvényében: q=χV. Határozd meg a χ paramétert r, d és ε0 függvényében!
(c) (0,5 pont) A síkkondenzátor lemezei a g homogén gravitációs térre merőlegesen helyezkednek el. A kezdetben nyugalomban lévő korong megemeléséhez egy bizonyos Vk küszöbérték fölé kell növelnünk az alkalmazott feszültséget. Fejezd ki Vk-t m, g, d és χ segítségével!
(d) (2,3 pont) Ha V > Vk, a korong föl-le fog mozogni a lemezek között. (Tételezzük fel, hogy a korong mindenféle billegés nélkül, kizárólag függőlegesen mozog.) A korong és a lemezek közötti ütközések részben rugalmatlanok, amit az η ütközési számmal jellemezhetünk: \displaystyle \eta\equiv\frac{v_{előtt}}{v_{után}}, ahol velőtt és vután rendre a korong sebessége közvetlenül az ütközés előtt és után. A lemezek végig rögzítettek, nem mozdulnak el. Hosszú idő után a korong ,,állandósult'' mozgást fog végezni, a korong viselkedése ismétlődő mozgáshoz tart, melyben a korong vs sebességét közvetlenül az alsó lemezzel történő ütközés után a következő módon fejezhetjük ki a V feszültséggel:
\displaystyle v_s=\sqrt{\alpha V^2+\beta}.
Fejezd ki az \displaystyle \alpha és \displaystyle \beta együtthatókat m, g, \displaystyle \chi, d és \displaystyle \eta felhasználásával! Tételezd fel, hogy az ütközésekkor a korong teljes felülete egyenletesen és egyszerre érinti a lemezeket, és a teljes töltéscsere minden ütközéskor pillanatszerűen történik.
(e) (2,2 pont) Az állandósult állapot elérése után a kondenzátor lemezein keresztülfolyó áram I időátlagát így közelíthetjük: I=\displaystyle \gammaV2, ha teljesül a qV\displaystyle \ggmgd feltétel. Fejezd ki a \displaystyle \gamma együtthatót m, \displaystyle \chi, d és \displaystyle \eta segítségével!
(f) (3 pont) Ha az alkalmazott V feszültséget (rendkívül lassan) csökkentjük, akkor elérünk egy olyan Vc kritikus feszültséget, amely alatt az áramkörben hirtelen megszűnik az áram. Határozd meg Vc értékét, és a hozzá tartozó Ic áramot m, g, \displaystyle \chi, d és \displaystyle \eta segítségével! Készíts vázlatos grafikont (melyben összehasonlítod Vc értékét a (c) alkérdésben tárgyalt Vk felemelkedési küszöbértékkel) az áram-feszültség karakterisztikáról, vagyis az I-V függvényről, miközben V először nulláról nagyjából 3Vk-ra növekszik, majd újra nullára csökken.
2. feladat. Felemelkedő ballon
Egy héliummal töltött gumiballon a levegőben magasra emelkedik, olyan régiókba, ahol a nyomás és a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken. A következő kérdések tanulmányozásánál tételezzük fel, hogy a ballon a terheléstől függetlenül minden esetben gömbölyű marad, és hanyagoljuk el a terhelés térfogatát. Tegyük fel azt is, hogy a ballonban lévő héliumgáz hőmérséklete mindig azonos a környező levegő hőmérsékletével, és minden gázt kezeljünk ideális gázként. Az univerzális gázállandó R = 8,31 J/mol.K, és a hélium, illetve a levegő moláris tömege rendre MH= 4,00.10-3 kg/mol, illetve MA= 28,9.10-3 kg/mol. A nehézségi gyorsulás g = 9,8 m/s2.
A rész: (a) (1,5 pont) A környező levegő nyomása legyen P, hőmérséklete pedig T. A ballon ,,felületi feszültségének'' következtében a ballon belsejében a nyomás nagyobb a külső nyomásnál. A ballon n mol héliumgázt tartalmaz, és a belsejében a nyomás P+\displaystyle \DeltaP. Határozd meg a ballonra ható felhajtóerőt P és \displaystyle \DeltaP függvényében!
(b) (2 pont) Egy szép nyári napon Koreában a levegő T hőmérséklete a tengerszint feletti z magasság függvényében a T(z)=T0 (1-z/z0) függvény szerint változott a 0 < z < 15 km tartományban, ahol z0= 49 km és T0= 303 K. A tengerszinten a nyomás, illetve a sűrűség értéke P0= 1,01 .105 Pa, illetve \displaystyle \varrho0= 1,16 kg/m3 volt. Ebben a magasság tartományban a nyomás a
(2.1) | \displaystyle P(z)=P_0{(1-z/z_0)}^\eta. |
formulával adható meg. Fejezd ki az \displaystyle \eta kitevőt a z0, \displaystyle \varrho0, P0 és g paraméterekkel, és határozd meg numerikus értékét két értékes számjegy pontossággal. A nehézségi gyorsulást tekintsd a magasságtól független konstansnak.
B rész: Ha egy gömb alakú, nyújtatlan állapotban r0 sugarú gumiballont r (> r0) sugarúra fújunk fel, a gumi megnyúlása miatt a ballon felülete extra rugalmas energiára tesz szert. Egy egyszerű elmélet szerint állandó T hőmérsékleten ennek a rugalmas energiának az értéke
(2.2) | \displaystyle U=4\,\pi\,r_0^2\kappa\,RT\left(2\lambda^2+\frac{1}{\lambda^4}-3\right), |
ahol a \displaystyle \lambdar/r0 (
1) számértéket lineáris méretnövekedési aránynak nevezzük, a
paraméter pedig egy mol/m2 dimenziójú állandó.
(c) (2 pont) Fejezd ki P-t a (2.2) egyenletben szereplő paraméterek függvényében, és ábrázold vázlatosan a
P nyomáskülönbséget a
=r/r0 mennyiség függvényében.
(d) (1,5 pont) A konstans meghatározható a ballon felfújásához szükséges gáz mennyiségéből. A feszítetlen falú (
=1) ballon T0=303 K hőmérsékleten és P0= 1,01 .105 Pa nyomáson n0= 12,5 mol héliumot tartalmaz. Ugyanezen a T0 hőmérsékleten és P0 nyomáson a
= 1,5 méretűre felfújt ballon összesen n =3,6.n0= 45 mol héliumot tartalmaz. Fejezd ki n, n0 és
segítségével az a =
/
0 képlettel definiált úgynevezett ,,ballonparamétert'', ahol
, valamint határozd meg a értékét két értékes számjegy pontossággal.
C rész: A ballont tengerszinten a (d) pontban leírt módon készítjük elő (azaz n =3,6 .n0= 45 mol hélium gázzal = 1,5 méretűre fújjuk fel T0= 303 K hőmérsékleten és P0= 1 atm = 1,01 .105 Pa nyomáson). A szerkezet teljes tömege (figyelembe véve a gumiballont, a bezárt gázt és minden egyéb terhet) MT= 1,12 kg. Ekkor a tengerszintről elengedjük a ballont.
(e) (3 pont) Tegyük fel, hogy a ballon zf magasságig emelkedik, és ott megáll. Ezen a szinten a felhajtóerő egyensúlyt tart a nehézségi erővel. Határozd meg zf értékét, valamint ebben a magasságban a f paramétert (lineáris méretnövekedési arányt). Válaszodat két értékes jegy pontossággal add meg. A ballon nem sodródik oldalirányban, és nem szökik el belőle gáz.
3. feladat. Atomi erő mikroszkóp
Az atomi erő mikroszkóp (Atomic probe microscope, APM) a nano-tudomány igen hatékony eszköze. Az APM érzékelő karjának elmozdulását egy fotóérzékelő detektálja, az érzékelő karról visszavert lézersugár segítségével, ahogyan a 2. ábrán látható. Az érzékelő kar csak függőleges irányban képes mozogni, és a kar z elmozdulása az idő (t) függvényében a következő differenciálegyenlettel írható le:
(3.1) | ![]() |
ahol m a kar tömege, k=m02 az érzékelő kart jellemző rugóállandó, b egy kicsiny csillapítási állandó, melyre teljesül, hogy
0
(b/m)>0, és végül F a piezoelektromos meghajtó által keltett külső gerjesztő erő.
2. ábra. Az atomi erő mikroszkóp (APM) vázlatos rajza. Az ábra jobb alsó sarkában látható kinagyított rész a piezoelektromos meghajtó és az érzékelő kar közti csatolás egyszerűsített mechanikai modelljét mutatja
A rész
(a) (1,5 pont) Ha a gerjesztő erő F=F0 sin t alakú, akkor a (3.1) egyenlet z(t) megoldása z(t)=Asin (
t-
) alakban írható, ahol A>0 és 0
. Fejezd ki az A amplitúdót valamint a
mennyiséget az F0, m,
,
0 és b paraméter függvényében! Határozd meg az amplitúdót és a
fázist az
=
0 rezonanciafrekvencián!
(b) (1 pont) A 2. ábrán szereplő lock-in erősítőben létrejön a bemeneti jelnek és a úgynevezett lock-in referencia jelnek a szorzata, és az erősítő kimenetén a szorzatnak csak az egyenáramú (DC) komponense jelenik meg. Tegyük föl, hogy a bemeneti jel
alakú. Az itt szereplő
,
, és
i mennyiségek mindegyike adott pozitív állandó. Határozd meg, hogy milyen
(>0) frekvencia mellett kapunk nem zérus kimenő jelet! Add meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát ezen a frekvencián!
(c) (1,5 pont) A ,,fázistoló'' egységen átjutó, eredetileg alakú lock-in referencia jel alakját a fázistoló egység után a
formula írja le. A V'R feszültség hatására a piezoelektromos meghajtó az érzékelő kart F=c1 V'R erővel gerjeszti. Ezután a fotoérzékelő az érzékelő kar z elmozdulását Vi =c2 z alakú feszültségjellé alakítja. A formulákban szereplő c1 és c2 mennyiségek állandók. Határozd meg a nem zérus, egyenáramú (DC) kimenő jel nagyságát leíró formulát az
=
0 frekvencián!
(d) (2 pont) Az érzékelő kar tömegének kicsiny m megváltozása
0-lal eltolja a rezonanciafrekvenciát. Ennek következtében az eredeti, rezonanciafrekvenciához tartozó
fázis is
-vel eltolódik. Határozd meg azt a
m tömeg változást, melynek hatására
=
/1800 nagyságú fáziseltolódás jön létre! Tipikusan ilyen nagyságú a fázistolás-mérések pontossága. Az érzékelő kart jellemző fizikai paraméterek értéke a következő: m=1,0.10-12 kg, k=1,0 N/m és (b/m)=1,0.103 s-1. Használd az |x|
1 esetén érvényes (1+x)a
1+ax és
közelítő formulákat!
B rész
Mostantól kezdve azt az esetet vizsgáljuk, amikor az A részben tárgyalt gerjesztő erőn kívül még az 2. ábrán látható minta is hat valamilyen erővel az érzékelő karra.
(e) (1,5 pont) Annak ismeretében, hogy a minta által kifejtett f(h) erő csak a minta felszíne és az érzékelő kar közti h távolságtól függ, meghatározható az érzékelő kar egyensúlyi helyzetének új h0 értéke. A h=h0 érték közelében az erő az f(h)f(h0)+c3 (h-h0) alakban írható fel, ahol c3 állandó, nem függ h-tól. Fejezd ki az új
'0 rezonanciafrekvenciát
0, m és c3 segítségével!
(f) (2,5 pont) A mintát a mikroszkópban vízszintesen mozgatva pásztázzuk a minta felszínét. Az érzékelő kar tűje, melynek töltése Q=6e, egy q=e töltésű, a felszín alatt bizonyos mélységben csapdába került (térben lokalizált) elektron közelébe jut. A csapdázott elektron környékén pásztázva a felszínt, a rezonanciafrekvencia maximálisan észlelhető eltolódása 0 (=
'0 -
0), ami jóval kisebb, mint
0. Fejezd ki a csapdázott elektron és az érzékelő kar közötti d0 távolságot maximális frekvencia eltolódás esetén az m, q, Q,
0,
0 mennyiségek és a ke Coulomb állandó segítségével! Határozd meg d0 számértékét nm-ben (1 nm = 1.10-9 m)
0 =20 s-1 frekvencia eltolódás mellett!
Az érzékelő kar fizikai paraméterei: m= 1,0 .10-12 kg és k=1,0 N/m. Az érzékelő kar tűjében, valamint a minta felületén tekintsünk el a polarizációs effektusoktól. Fizikai állandók: ke =1/40 =9,0.109 N.m2/C2 és e=-1,6.10-19 C.