Le tudjuk-e írni helyesen matematikai gondolatainkat?
Magától értetődő: ha elszántuk magunkat rá, akkor igen.
De mi van akkor, ha a 2006-ban megjelent legfrissebb Helyesírási Szabályzat csapdákat állított fel, és minduntalan beleütközünk ezekbe?
Ez az írás a csapdákról szól.
Az Akadémiai Kiadó ISBN 963 05 7735 6 számú kiadványa a szabályzatból és szótárból áll. A szabályzat a tudnivalókat az 1.-299. sorszámok alatt sorolja fel; ezeket a 123-476. oldalakon követi a felfrissített szótár.
Megjegyzéseim a szabályzat sorszámai szerint következnek.
265.e/ Az első sor számjegyekről is említést tesz, de a második sorban a 4 után a 12, 19 és 67 számokat találjuk illusztrációként, holott ez a három már nem számjegy, nem írásjel, nem rövidítés, nem betűszó, tehát csak a stb.-be illik bele.
274. "A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized);": ez a fogalmazás bizony pongyola, de nagyon nagy mértékben hiányos is, mert nem tud róla, hogy ma már a kettedes, nyolcados,..., k-ados – ahol a k bármely 1-nél nagyobb természetes szám lehet – tört alakok is mindennapiak!
Ha csak röviden szeretnénk fogalmazni, akkor ismertnek tételezhetjük fel a helyiértékes írásmódot, valamint azt a nem könnyen bizonyítható tételt, amely szerint a valós számok előállíthatók k-ados tört alakban.
A kerekített számok kezelése is fontos téma volna: a szótárban csak a "kerek szám" szerepel, de a kerekítés, normálalak nem.
Ebben a pontban szerepel a "hármas tagolás", és hivatkozás történik egy következő más helyre is; de mit csináljunk akkor, ha a k-adosvessző után sok jegy van? Erre vonatkozólag sehol sincs utalás. A Négyjegyű Függvénytáblázatok 1988-as kiadásában az 1. pontban ötösével látjuk őket csoportosítva, de ott látható ez is: 0,0000048481.
275. Az osztás jeléül csak a :-ot adja meg, holott a törtvonal az általánosan elfogadott! Meg sem említi a "maradékos osztás"-t! A 9. sorban helytelen az, hogy a ferde törtvonal csak a "törtszám" jele.
279. Sajnos, a Szabványok és az SI sem mentes a matematikai sajtó- és egyéb hibáktól: ezek beható elemzésére is sort kellene keríteni!
Az utolsó három sor "szabadjára engedi" a szaktudományok különleges szokásait! Tekintélyes szakértők feladata volna ezeket bizonyos korlátok közt tartani!
282. Négy szó végén /i/ áll, mint másik lehetőség: nem biztos, hogy ez jó így. - A liter L jele furcsa. - A nota helyes kiejtése: "notá"!
A 288-292. pontok előtt a cím: "A számok", de a pontatlanságok a 293.-ba is átnyúlnak. Itt vannak a szabályzat legnagyobb tévedései! Elavult elnevezéseket csak lábjegyzetben lenne szabad megemlíteni, mégpedig megfelelő kritikával!
A következő történelmi visszapillantásban az évszámok többé-kevésbé bizonytalanok.
A "tudomány" fogalma a "régmúlt ködös homályából" mintha a hét ógörög bölcs működése nyomán tűnt volna elő. Közülük csak Thálész neve közismert a középiskolákban sokszor emlegetett tétele következtében. Élt 624-től 544-ig. Ezek és a továbbiakban említendő ógörög időpontok mind Kr. e.-iek. A hagyomány szerint Thálész 585-ben megjósolt egy napfogyatkozást!
Az árapály jelensége és a Hold színeváltozása nagyjából összecsengett az óhéber "hét nap" időtartammal: ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ógörögök kíváncsisága nemcsak a régmúlt eseményeit kutatta, hanem azt is, hogy mik ennek a csupa-rejtély világnak az alapelvei. Thálész válasza erre a kérdésre az volt, hogy az ősanyag A VÍZ: TO HÜDÓR. Az 580 és 500 közt élt Püthagorasz viszont azt hangoztatta, hogy szerinte mindennek alapelve és főoka: HO ARITHMOSZ, azaz A SZÁM. Anaximandrosz /611-546/ véleménye más: TO APEIRÓN, azaz A HATÁRTALAN az, amiből a világ konkrét tárgyai testet öltenek. Anaximenész /585-525/ szerint: "a mozgás örök", "az őselem a levegő". Hérakleitosz /535-475/: "a tűz a kezdet". Empedoklész /495-435/ már négy őselemről beszél: "minden a föld, a levegő, a víz és a tűz különböző arányú keveredéséből jön létre, és a szétbomlás is ezek közreműködésének eredménye". Démokritosz /460-370/ előáll az atomelméletével, de Arisztotelész /384-322/ nem támogatja ezt az elképzelést, hanem megmarad a négy őselem mellett. Arisztotelész tekintélye akkora volt, hogy csak kb. ezer év múlva éled újjá az atomok mint építőkavicsok gondolata. Közben Alexandriában Kr. e. 300 körül Eukleidész megalkotja maradandó - geometriai tárgyú - művét. Érdekes, hogy a sokat emlegetett négy ősanyagot négy szabályos poliéderrel is ábrázolták: az öt létező közül a négy egyszerűbbel. A lapok számát illetően a 4, a 6, a 8 és a 12 még könnyen követhető, az ikozaéder a 20 lapjával már kissé sok. Euler ismert poliéder-tétele már szinte "mai" felfedezés. Nem közismert, hogy az ógörögök a 9 múzsa elképzelése alapján több művészetnek is a megteremtői voltak - a tudományokon felül. Mi is emlegetjük a múzsákat, amikor a "muzsika" szót kimondjuk.
Visszatérve a matematikára: a SZÁM elvont fogalom, mégpedig részben alapfogalom, részben definiált fogalom! A szabályzat őslényeket tart életben mesterségesen, amikor római számokról és arab számokról beszél számjelek helyett!
Reményi Gusztáv
nyug. középiskolai tanár