Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 623. feladat (2014. október)

A. 623. Legyen \(\displaystyle a\), \(\displaystyle b\) és \(\displaystyle c\) három különböző pozitív valós szám. Az \(\displaystyle a\), \(\displaystyle b\), \(\displaystyle c\) számok logaritmikus közepén a következő számot értjük:

\(\displaystyle L(a,b,c) = 2\left(\frac{a}{(\ln a-\ln b)(\ln a-\ln c)} + \frac{b}{(\ln b-\ln c)(\ln b-\ln a)} + \frac{c}{(\ln c-\ln a)(\ln c-\ln b)}\right).\)

Igazoljuk, hogy

\(\displaystyle \sqrt[3]{abc} < L(a,b,c) < \frac{a+b+c}{3}. \)

(5 pont)

A beküldési határidő 2014. november 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Először bebzonyítjuk a következő, jól ismert azonosságot:

\(\displaystyle L(a,b,c) = 2 \mathop{\int\int}\limits_{\scriptsize\begin{matrix} x,y\ge0,\\ x+y\le1 \end{matrix}} a^x b^y c^{1-x-y} \,{\rm d}x{\rm d}y. \)(1)

A homogenitás miatt \(\displaystyle L(a,b,c)=c\cdot L(a/c,b/c,1)\), így elég abban az esetben bizonyítani, ha \(\displaystyle c=1\):

\(\displaystyle \mathop{\int\int}\limits_{x+y\le 1} a^x b^y \,{\rm d}x{\rm d}y % = \int_{x=0}^1 a^x \left( \int_{y=0}^{1-x} b^y \,{\rm d}y \right) \,{\rm d}x % = \int_0^1 a^x \frac{b^{1-x}-1}{\log b} \,{\rm d}x = \frac1{\log b} \int_0^1 \left( b\left(\frac{a}{b}\right)^x - a^x \right) \,{\rm d}x \)

\(\displaystyle = \frac1{\log b} \left( \frac{a-b}{\log\frac{a}{b}} -\frac{a-1}{\log a}\right) % = \frac{a}{\log b} \left(\frac1{\log\frac{a}{b}}-\frac1{\log a}\right) -\frac{b}{\log b\cdot\log\frac{a}{b}} +\frac1{\log a\cdot \log b} % \\= \frac{a}{(\log a -\log b)\log a} + \frac{b}{(\log b -\log a)\log b} + \frac1{\log a \cdot \log b} = \frac12 L(a,b,1). \)

Ezzel az (1) azonosságot igazoltuk.

Alkalmazzuk a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenséget (1)-ben az integrandusra:

\(\displaystyle L(a,b,c) % = 2 \mathop{\int\int}\limits_{x+y\le1} a^x b^y c^{1-x-y}\,{\rm d}x{\rm d}y % \le 2 \mathop{\int\int}\limits_{x+y\le1} \big(xa+yb+(1-x-y)c\big)\,{\rm d}x{\rm d}y = \frac{a+b+c}{3}. \)

Most alkalmazzuk a Jensen-egyenlőtlenséget az exponenciális függvényre:

\(\displaystyle L(a,b,c) % = 2\mathop{\int\int}\limits_{x+y\le1} \exp\big( x\log a + y\log b + (1-x-y)\log c \big) \,{\rm d}x{\rm d}y \ge % \)

\(\displaystyle \ge \exp\left(2\mathop{\int\int}\limits_{x+y\le1} \big( x\log a + y\log b + (1-x-y)\log c \big) \,{\rm d}x{\rm d}y \right) =% \)

\(\displaystyle = {\rm exp} \frac{\log a+\log b+\log c}{3} = \root3\of{abc}. \)

Megjegyzés. \(\displaystyle n\) pozitív szám, \(\displaystyle a_1,a_2,\ldots,a_n\) logaritmikus közepe például az

\(\displaystyle L(a_1,a_2,\ldots,a_n) = (n-1)! \cdot \exp[\log a_1,\log a_2,\ldots, \log a_n] \)

képlettel definiálható, ahol \(\displaystyle \exp[\ldots]\) az exponenciális függvény úgynevezett osztott differenciája. Ismert, hogy

\(\displaystyle L(a_1,a_2,\ldots,a_n) = (n-1)! \cdot \mathop{\int\ldots\int}\limits_{\scriptsize\begin{matrix} x_1,\ldots,x_{n-1}\ge0,\\ x_1+\ldots+x_{n-1}\le1 \end{matrix}} a_1^{x_1} a_2^{x_2} \cdots a_{n-1}^{x_{n-1}} a_n^{1-x_1-\ldots-x_{n-1}} \,\mathrm{d}x_1\cdots\mathrm{d}x_{n-1}. \)

Ebből a fenti megoldáshoz hasonlóan látható, hogy a logaritmikus közép a mértani és a számtani közép közé esik.


Statisztika:

8 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Fehér Zsombor, Janzer Barnabás, Saranesh Prembabu, Szabó 789 Barnabás, Williams Kada.
4 pontot kapott:Di Giovanni Márk.
2 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2014. októberi matematika feladatai