Loading [MathJax]/extensions/TeX/mathchoice.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 664. feladat (2016. február)

A. 664. Legyen a1<a2<<an pozitív egészekből álló számtani sorozat. Mutassuk meg, hogy

[a1,a2,,an][1,2,,n].

(A [] szimbólum a legkisebb közös többszöröst jelöli.)

(5 pont)

A beküldési határidő 2016. március 10-én LEJÁRT.


Megoldás. A megoldás során a baloldalt alulról, a jobboldalt felülről fogjuk becsülni egy-egy, lényegében 4n nagyságrendű kifejezéssel.

Jelöljük a sorozat differenciáját d-vel, azaz d=a2a1==anan1. Ha az a1,,an számoknak és d-nek van 1-nél nagyobb közös osztója, akkor ezzel végig osztva a számokat, a baloldal csökken. Az állítást tehát elég abban az esetben igazolni, ha az a1,,an számok relatív prímek d-hez.

Ha d=1, akkor az 1,,n számok mindegyikének van többszöröse a1,,an között, így [a1,a2,,an] osztható [1,2,,n]-nel, és az állítás triviális.

A továbbiakban feltételezzük, hogy d2, és az a1,,an számok relatív prímek d-hez.

Tetszőleges x nemnulla egész és p prímszám esetén vp(x) jelöli a p kitevőjét az x prímtényezős felbontásában.

Az [1,2,,n] felső becslése

Legyen Ln=[1,2,,n]. Azt mutatjuk meg, hogy

Ln<4n2,han4.(A)

A Ln<4n alakú becslések és élesítéseik jól ismertek, bár a legtöbb bevezető számelmélet-tankönyv csak az n-nél nem nagyobb prímszámok szorzatát becsüli felülről 4n-nel.

Az Ln szám nem más, mint az n-nél nem nagyobb, maximális prímhatványok szorzata:

Ln=[1,2,,n]=pn<p+1p=pnp.

A Legendre-formula jól ismert következménye, hogy \displaystyle v_p\left(\binom{2k}{k}\right) = \sum\limits_{\ell=1}^\infty \left( \bigg[\frac{2k}{p^\ell}\bigg]- 2\bigg[\frac{k}{p^\ell}\bigg]\right), és a zárójelben álló szám minden esetben \displaystyle 0 vagy \displaystyle 1. Ha van olyan \displaystyle \ell kitevő, amelyre \displaystyle k<p^\ell\le 2k, akkor az ehhez tartozó zárójelben \displaystyle 1 áll, ilyenkor tehát \displaystyle p\big| \binom{2k}{k}. Ezért

\displaystyle \prod_{k<p^\ell\le 2k} p \,\,\bigg|\,\, \binom{2k}{k}.

A \displaystyle k szerinti indukcióval könnyen ellenőrizhető, hogy \displaystyle k\ge5 esetén \displaystyle \binom{2k}{k}<4^{k-1}, és így

\displaystyle \prod_{k<p^\ell\le 2k} p \le \binom{2k}{k} < 4^{k-1} \quad(k\ge5).

Ebből az (A) állítást \displaystyle n szerinti indukcióval igazolhatjuk. Az \displaystyle n\le8 eseteket kézzel ellenőrizhetjük:

\displaystyle n \displaystyle 4 \displaystyle 5 \displaystyle 6 \displaystyle 7 \displaystyle 8
\displaystyle L_n \displaystyle 12 \displaystyle 60 \displaystyle 60 \displaystyle 420 \displaystyle 840
\displaystyle 4^{n-2} \displaystyle 16 \displaystyle 64 \displaystyle 256 \displaystyle 1024 \displaystyle 4096

Ha \displaystyle n\ge 10 páros, \displaystyle n=2k, és az indukciós feltevés teljesül \displaystyle k-ra, akkor

\displaystyle L_n = \prod_{p^\ell\le n} p = \prod_{p^\ell\le k} p \cdot \prod_{k< p^\ell\le 2k} p < 4^{k-2} \cdot 4^{k-1} < 4^{n-2}.

Ha pedig \displaystyle n\ge 9 páratlan, \displaystyle n=2k-1, akkor

\displaystyle L_n = \prod_{p^\ell\le n} p = \prod_{p^\ell\le k} p \cdot \prod_{k< p^\ell\le 2k-1} p < 4^{k-2} \cdot 4^{k-1} = 4^{n-2}.

Az \displaystyle [a_1,a_2,\ldots,a_n] alsó becslése

Azt fogjuk igazolni, hogy

\displaystyle [a_1,a_2,\ldots,a_n] > 4^{n-2}. (B)

Ez \displaystyle n\le2-re semmitmondó; feltesszük, hogy \displaystyle n\ge3.

Lemma. Ha \displaystyle b_0<b_1<\ldots<b_m pozitív egészekből álló, \displaystyle d differenciájú számtani sorozat, amelyben az elemek relatív prímek \displaystyle d-hez, akkor

\displaystyle [b_0,b_1,\ldots,b_m] \ge \frac{b_0b_1\ldots b_m}{ \mathrm{az~} m! \mathrm{~szám~} d \mathrm{-hez~relatív~prím~része}}. (1)

Bizonyítás. Azt fogjuk igazolni, hogy a két oldal hányadosa egész szám, így legalább \displaystyle 1. (Azt is könnyű igazolni, hogy a jobboldal egész szám, de erre nem lesz szükségünk.) Vegyünk egy tetszőleges \displaystyle p prímet, ami osztója \displaystyle b_0,b_1,\ldots,b_m valamelyikének; a \displaystyle p kitevőjét akarjuk összehasonlítani a két oldal prímtényezős felbontásában. Legyen \displaystyle b_0,b_1,\ldots,b_m között \displaystyle b_k az egyik olyan, amelynek prímtényezős felbontásában a \displaystyle p maximális kitevővel szerepel.

Vegyük észre, hogy bármely, \displaystyle k-tól különböző \displaystyle 0\le i\le m indexre \displaystyle b_i=b_k+(i-k)d-ben a \displaystyle p kitevője pontosan akkora, mint \displaystyle i-k prímfelbontásában. Ez triviális akkor, ha \displaystyle v_p\big(i-k\big)<v_p(b_k); ha pedig \displaystyle v_p\big(i-k\big)= v_p(b_k), akkor \displaystyle v_p(b_i)\ge v_p(b_k), de a \displaystyle k definíciója miatt \displaystyle v_p(b_i)\le v_p(b_k) is teljesül. Végül \displaystyle v_p(i-k)>v_p(b_k) nem lehetséges, mert a \displaystyle b_i,\ldots,b_k számok között van olyan \displaystyle b_j, ami osztható \displaystyle p^{v_p(i-k)}-vel. Ezért \displaystyle v_p(b_i)=v_p\big(i-k\big)=v_p\big(|i-k|\big) minden \displaystyle i\ne k esetén, így

\displaystyle v_p\big( [b_0,\ldots,b_m] \big) = v_p(b_k) = v_p\big(b_0\ldots b_m\big) - v_p\big( b_0\ldots b_{k-1} \cdot b_{k+1}\ldots b_m\big) =

\displaystyle = v_p\big(b_0\ldots b_m\big) - v_p\big(k!\cdot (m-k)!\big) \ge v_p\big(b_0\ldots b_m\big) - v_p\big( m! ).

(Az utolsó becslés azért igaz, mert \displaystyle \frac{m!}{k!(m-k)!}=\binom{m}{k} egész szám.) Ezzel a lemmát igazoltuk.

A lemma egy másik bizonyítása: ahogy az A. 652. feladat megoldásában láttuk,

\displaystyle \sum_{k=0}^m (-1)^k\frac{\binom{m}{k}}{b_k} = \frac{d^m \cdot m!}{b_0b_1\ldots b_m}.

A baloldalon álló törteknek \displaystyle [b_0,\ldots,b_m] egy közös nevezője; a jobboldalon a nevező relatív prím \displaystyle d-hez.

A továbblépéshez szükségünk van annak megbecslésére, hogy milyen nagy az \displaystyle m! ,,\displaystyle d-vel nem relatív prím része''. Minden egyes \displaystyle k kitevőre az \displaystyle 1,2,\ldots,m számok között \displaystyle \left[\frac{m}{d^k}\right] olyan van, ami osztható \displaystyle d^k-nal; ezért -- a Legendre-formulához hasonlóan -- \displaystyle m! osztható a \displaystyle d^{\left[\frac{m}{d}\right]+\left[\frac{m}{d^2}\right]+\left[\frac{m}{d^3}\right]+\cdots} számmal. A kitevőt megbecsüljük alulról:

\displaystyle \sum_{k=1}^\infty\left[\frac{m}{d^k}\right] \ge \sum_{k=1}^{[\log_d m]} \left(\frac{m+1}{d^k}-1\right) = \frac{m+1}{d} \cdot \frac{1-\frac1{d^{[\log_d m]}}}{1-\frac1d} - [\log_d m] \ge^{*}

\displaystyle \ge \frac{m+1}{d} \cdot \frac{1-\frac{d}{m+1}}{1-\frac1d} - \log_d m = \frac{m}{d-1} -1 -\log_dm .

(\displaystyle {}^{*}Vegyük észre, hogy \displaystyle d^{[\log_d m]+1}\ge m+1, így \displaystyle d^{[\log_d m]}\ge \frac{m+1}{d}.) Ezért

\displaystyle d^{\sum\limits_{k=1}^\infty \left[\frac{m}{d^k}\right]} \ge \frac{d^{\frac{m}{d-1}-1}}{m} > \frac{d^{\frac{m}{d-1}-1}}{m+1},

\displaystyle [b_0,b_1,\ldots,b_m] \ge \frac{b_0b_1\ldots b_m}{m!} \cdot d^{\sum\limits_{k=1}^\infty \left[\frac{m}{d^k}\right]} > \frac{b_0b_1\ldots b_m}{(m+1)!} \cdot d^{\frac{m}{d-1}-1}. (2)

A (2) becslést írjuk fel az \displaystyle a_2,\ldots,a_n számokra (tehát \displaystyle m=n-2). Alkalmazzuk az \displaystyle a_k>(k-1)d becslést is:

\displaystyle [a_1,\ldots,a_n] \ge [a_2,\ldots,a_n] > \frac{a_2\ldots a_n}{(n-1)!} \cdot d^{\frac{n-2}{d-1}-1} > \frac{d\cdot 2d \cdot\ldots\cdot (n-1)d}{(n-1)!} \cdot d^{\frac{n-2}{d-1}-1} = \Big(d^{\frac{d}{d-1}}\Big)^{n-2}.

Végül, minden \displaystyle d\ge2-re igaz, hogy \displaystyle d^{\frac{d}{d-1}}\ge4. Ha \displaystyle d=2, akkor \displaystyle d^{\frac{d}{d-1}}=4; ha \displaystyle d=3, akkor \displaystyle d^{\frac{d}{d-1}}=\sqrt{27}>4; ha \displaystyle d\ge 4, akkor \displaystyle d^{\frac{d}{d-1}}>d\ge4. Ezzel bebizonyítottuk (B)-t.

Befejezés

Az (A) és (B) becslések szerint, ha \displaystyle n\ge4, akkor

\displaystyle [a_1,\ldots,a_n] > 4^{n-2} > [1,\ldots,n],

vagyis az állítás teljesül.

Ha \displaystyle n\le 2, akkor \displaystyle [a_1,\ldots,a_n]\ge a_n \ge n = L_n.

Ha \displaystyle n=3, akkor \displaystyle a_2 és \displaystyle a_3 relatív prímek, és így \displaystyle [a_1,a_2,a_3] \ge [a_2,a_3]=a_3a_5\ge 3\cdot 5=15>6=L_3.

Megjegyzések. 1. A (2) becslést nem az összes \displaystyle [a_1,\ldots,a_n] számra alkamaztuk, mivel az \displaystyle a_1-re nincs használható alsó becslésünk; akár \displaystyle a_1=1 is megengedett. Érdemes végiggondolni, mi történik, ha még kevesebb számot használunk a becsléshez: valamilyen \displaystyle m<n egésszel

\displaystyle [a_1,\ldots,a_n] \ge [a_{n-m},\ldots,a_n] > \frac{a_{n-m}\ldots a_n}{(m+1)!} \cdot d^{\frac{m}{d-1}-1} > \frac{(n-m)d\cdot\ldots\cdot (n-1)d}{(m+1)!} \cdot d^{\frac{m}{d-1}-1} = \binom{n-1}{m+1} \Big(d^{\frac{d}{d-1}}\Big)^{m}.

Az \displaystyle m megfelelő választásával (vagy az összes \displaystyle m-re kapott becslések átlagolásával) a (B) egyenlőtlenség jobboldalán a \displaystyle 4-es alap \displaystyle (5-\varepsilon)-ra növelhető.

2. Ismert, hogy tetszőlegesen kicsi \displaystyle \varepsilon>0 esetén, ha \displaystyle n elég nagy \displaystyle n, akkor \displaystyle e^{(1-\varepsilon)n} < L_n < e^{(1+\varepsilon)n}; más szóval \displaystyle \lim \frac{\log L_n}{n}=1; ez a prímszámtétel egyik ekvivalens alakja.


Statisztika:

5 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Williams Kada.
4 pontot kapott:Bukva Balázs.
2 pontot kapott:2 versenyző.
0 pontot kapott:1 versenyző.

A KöMaL 2016. februári matematika feladatai