![]() |
Az A. 721. feladat (2018. március) |
A. 721. Legyen n≥2 pozitív egész szám, továbbá a1,a2,…,an olyan pozitív valós számok, melyek összege 1, négyzetösszege pedig S. Mutassuk meg, hogy ha bi=a2iS (i=1,…,n), akkor tetszőleges r>0 mellett
n∑i=1ai(1−ai)r≤n∑i=1bi(1−bi)r.
(5 pont)
A beküldési határidő 2018. április 10-én LEJÁRT.
1. megoldás. Legyen f:(0,1)→R, f(x)=x(1−x)r. Ekkor f differenciálható. Továbbá a2i<ai miatt S∈(0,1); legyen K=f′(S).
Lemma. Bármely i-re
f(bi)−f(ai)≥K(bi−ai), | (♣) |
és egyenlőség csak ai=bi=S esetén állhat fenn.
Bizonyítás. Vegyük észre, hogy f(x) függvény deriváltja szigorú monoton növekvő (vagyis f szigorúan konvex):
f′(x)=1(1−x)r+rx(1−x)r+1.
∙ Ha ai=S, akkor bi=ai, és így (♣) mindkét oldalán 0 áll.
∙ Ha ai>S, akkor bi>ai>S, és a Lagrange-féle középértéktétel miatt alkalmas ξ∈(ai;bi)-re
f(bi)−f(ai)bi−ai=f′(ξ)>f′(S)=K;
átszorozva (♣)-et kapjuk.
∙ Ha 0<ai<S, akkor bi<ai<S, és a Lagrange-féle középértéktétel miatt alkalmas ξ∈(bi;ai)-re
f(ai)−f(bi)ai−bi=f′(ξ)<f′(S)=K;
a negatív (ai−bi) számmal átszorozva (♣)-et kapjuk. ◼
Ha (♣)-et összeadjuk az összes i-re, ∑ai=∑bi=1 miatt megkapjuk a feladat állítását.
Megjegyzés. A (♣) becslés az ismert "érintő-trükk" továbbgondolása. Szemléletesen: egy konvex függvény bármely érintőegyenese felett helyezkedik el, így fix a-val f(x)≥f(a)+f′(a)(x−a) bármely x-re. Ez éppen úgy bizonyítható, mint a Lemma, és belőle alkalmas előjelvizsgálattal kapjuk:
f(bi)−f(ai)≥f′(ai)(bi−ai)≥f′(S)(bi−ai).
Ezen megoldás ötletvilágába tartozik a Karamata-egyenlőtlenség is, melynek segítségével a feladatnak egy további megoldása adható.
2. megoldás. Ismert, hogy |z|<1 esetén az alábbi sor abszolút konvergens (binomiális sorfejtés):
(1+z)α=∞∑k=0(αk)zk,
s ezért α=−r választással adódik, hogy |z|<1-re
z(1−z)r=∞∑k=0(−rk)(−z)k⋅z.
Vegyük észre, hogy mivel (−1)k(−rk)=r(r+1)…(r+k−1)k!>0 teljesül k≥1-re (hisz r>0) és (−r0)(−1)0=1, így alkalmas A1,A2,⋯>0 mellett |z|<1-re
z(1−z)r=A1z+A2z2+A3z3+⋯=∑k≥1Akzk,
ahol a sor abszolút konvergens, így ai,bi∈(0;1) miatt a bizonyítandó egyenlőtlenségben felcserélhető a szumma:
n∑i=1(∑k≥1Akaki)≤n∑i=1(∑k≥1Akbki),
0≤∑k≥1Ak(n∑i=1bki−n∑i=1aki).
Elegendő tehát igazolnunk, hogy minden k≥1-re
ak1+⋯+akn≤bk1+⋯+bkn,
azaz homogenizálva,
(∑aki)(∑a2i)k≤(∑a2ki)(∑ai)k.
1. befejezés. Ez k=1-re azonosan fennáll, és k≥2 esetén az a1,…,an számok a1,…,an súlyokkal felírt (2k−1)-edik és (k−1)-edik hatvány-, illetve számtani közepeire a súlyozott hatványközepek közötti egyenlőtlenségek miatt
(∑ai⋅a2k−1i)12k−1≥(∑ai⋅ak−1i)1k−1≥∑ai⋅ai=S,
amiből
∑bki=1Sk∑a2ki=1Sk(∑ai⋅a2k−1i)k−12k−1(∑ai⋅a2k−1i)k2k−1
≥1Sk(∑ai⋅ak−1i)(∑ai⋅ai)k=∑aki.
2. befejezés (vázlat). Egyszerűen kibonthatunk és alkalmazhatjuk a Muirhead-egyenlőtlenséget, bár a szumma némileg félelmetes: mivel csupa nemnegatív együtthatókkal
(x1+⋯+xn)k=∑d1+d2+⋯+dn=k,di≥0B(d1,d2,…,dn)xd11xd22…xdnn
alakú, ezért az egyenlőtlenség S(α1,…,αn)=∑symxα11…xαnn jelöléssel
∑C(di)[S(2k+d1,d2,…,dn)−S(k+2d1,2d2,…,2dn)]≥0
alakba írható át alkalmas C(di) nemnegatív együtthatókkal, ahol a szumma olyan nemnegatív és k összegű d1,…,dn számsorozatokon fut, melyekre d2≥d3≥⋯≥dn teljesül. Ekkor 2k+d1≥d2≥⋯≥dn majorizálja a k+2d1,2d2,…,2dn megfelelő permutációját, hisz
2k+d1+⋯+dj≥2k≥2di1+⋯+2dijés2k+d1+(d2+⋯+dj)≥(k+2d1)+2di2+⋯+2dij.
Megjegyzés. Mindkét megoldásból leolvasható, hogy a becslésben egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha minden ai értéke azonos. Mivel az f:(0,1)→R, x↦xk függvény minden k=0,1,… esetén konvex, így nemnegatív együtthatós összegük is az, s így az 1. megoldás általánosabb f(x) függvények körében bizonyít, mint a 2. megoldás.
Statisztika:
9 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Bukva Balázs, Daróczi Sándor, Gáspár Attila, Imolay András, Matolcsi Dávid, Németh 123 Balázs, Schrettner Jakab, Szabó Kristóf, Weisz Máté.
A KöMaL 2018. márciusi matematika feladatai
|