Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 770. feladat (2020. február)

A. 770. Határozzuk meg azokat az \(\displaystyle n\) pozitív egészeket, melyekre \(\displaystyle n!\) két Fibonacci-szám szorzata.

(7 pont)

A beküldési határidő 2020. március 10-én LEJÁRT.


Megoldásvázlat. Jelölések:

  • \(\displaystyle F_k\) a \(\displaystyle k\)-adik Fibonacci-szám (\(\displaystyle F_0=0\), \(\displaystyle F_1=F_2=1\))
  • \(\displaystyle v_3(x)\) a \(\displaystyle 3\) kitevője az \(\displaystyle x\) prímtényezős felbontásában.

Mivel \(\displaystyle F_1=F_2=1\), csak az \(\displaystyle 1\)-nél nagyobb indexet használjuk; bármely \(\displaystyle F_k\) említése esetén a \(\displaystyle k\) legalább \(\displaystyle 2\).

1. lemma: (\(\displaystyle k\ge2\) esetén) \(\displaystyle F_k\ge1.6^{k-1}\).

Bizonyítás: Teljes indukció \(\displaystyle k\) szerint. \(\displaystyle k=2,3\)-ra \(\displaystyle F_2=1=1.6^0\), \(\displaystyle F_3=2>1.6^1\).

Ha az állítás igaz valamely \(\displaystyle k\ge3\)-re, akkor \(\displaystyle (k+1)\)-re is igaz:

\(\displaystyle F_{k+1}=F_k+F_{k-1}\ge 1.6^k+1.6^{k-1}=1.6^{k-1}\cdot(1.6+1)>1.6^{k-1}\cdot 1.6^2 = 1.6^{k+1}.\)

2. lemma: \(\displaystyle F_{3k}=5F_k^3+3(-1)^kF_k\).

Bizonyítás: A Fibonacci-számok explicit alakja szerint az \(\displaystyle u=\dfrac{1+\sqrt5}2\), \(\displaystyle v=\dfrac{1-\sqrt5}2\) számokkal \(\displaystyle F_k=\dfrac{u^k-v^k}{\sqrt5}\). Ezt behelyettesítve,

\(\displaystyle F_{3k} = \frac{u^{3k}-v^{3k}}{\sqrt5} = \frac{(u^k-v^k)^3+3(uv)^k(u^k-v^k)}{\sqrt5} = 5\left(\frac{u^k-v^k}{\sqrt5}\right)^3+3(-1)^k\frac{u^k-v^k}{\sqrt5} = 5F_k^3+3(-1)^kF_k. \)

3. lemma: Ha \(\displaystyle 3^t|F_k\), akkor \(\displaystyle 4\cdot 3^{t-1}|k\). (Visszafelé is igaz, de erre most nem lesz szükségünk.)

Bizonyítás: Teljes indukció \(\displaystyle t\) szerint. A Fibonacci-számok \(\displaystyle 9\)-es maradékai (\(\displaystyle F_0=0\)-val kezdve) \(\displaystyle 24\) szerint periodikusak:

\(\displaystyle \begin{matrix} 0 & 1 & 1 & 2 \\ 3 & 5 & 8 & 4 \\ 3 & 7 & 1 & 8 \\ 0 & 8 & 8 & 7 \\ 6 & 4 & 1 & 5 \\ 6 & 2 & 8 & 1 \\ 0 & 1 & 1 & \ldots \\ \end{matrix} \)

Az állítás leolvasható \(\displaystyle t=1\)-re és \(\displaystyle t=2\)-re.

Az indukciós feltevés a 2. Lemmából következik. Tegyük fel, hogy a Lemma igaz valamilyen \(\displaystyle t\ge2\)-re, és vizsgáljuk \(\displaystyle (t+1)\)-et. Ha \(\displaystyle 3^{t+1}|F_k\), akkor \(\displaystyle 3^t|F_k\) is teljesül, és az indukciós feltevés szerint \(\displaystyle 4\cdot3^{t-1}|k\). Legyen \(\displaystyle m=k/3\); a 2. Lemma szerint \(\displaystyle F_k=F_{3m}=5F_m^3+3F_m\). Mivel \(\displaystyle 3|F_k\), látjuk, hogy \(\displaystyle 3|F_m\), majd \(\displaystyle v_3(5F_m^3)>v_3(3F_m)\), és így \(\displaystyle v_3(F_k)=v_3(F_m)+1\). Végül \(\displaystyle 3^t|F_m\), ami miatt \(\displaystyle 4\cdot3^{t-1}|m\), tehát \(\displaystyle 4\cdot3^t|k\).

4. lemma: Ha \(\displaystyle n\ge9\), akkor \(\displaystyle v_3(n!)\ge\frac{n}{3}\).

Bizonyítás: A Legendre-formula szerint \(\displaystyle v_3(n!)=\sum_{k=1}^\infty\left[\frac{n}{3^k}\right]\). Ha csak az első két tagot vesszük, \(\displaystyle v_3(n!)\ge\left[\frac{n}{3}\right]+\left[\frac{n}{9}\right]\ge\frac{n}{3}\).

A megoldáshoz felülről becsüljük \(\displaystyle n\)-et. Tegyük fel, hogy \(\displaystyle n\ge 9\), \(\displaystyle n!=F_kF_\ell\), \(\displaystyle k,\ell\ge2\), \(\displaystyle x=v_3(F_k)\ge0\) és \(\displaystyle y=v_3(F_\ell)\ge2\). Ekkor

$$\begin{gather*} \frac{n}{3}\le v_3(n!) = v_3(F_kF_\ell) = v_3(F_k)+v_3(F_\ell) = x+y \\ k\ge 3^x+1, \quad \ell\ge 4\cdot 3^{y-1} \ge 3^y+3, \\ 2^{n(n-1)} > n^{n-1} > n! = F_k F_\ell \ge 1.6^{3^x} \cdot 1.6^{3^y+2} = 1.6^{3^x+3^y+2} \ge 1.6^{2\cdot 3^{\frac{x+y}2+2}} > 2^{3^{\frac{n}6+2}} \\ n(n-1) \ge 3^{\frac{n}6+2} \\ n \le 20. \end{gather*}$$

Ellenőrizhető, hogy \(\displaystyle F_{90}>20!\), ezért \(\displaystyle k,\ell\le 89\).

Az első Fibonacci számok prímfelbontásából elleőrizhetjük, hogy az \(\displaystyle F_{13},F_{14},\ldots,F_{89}\) számok mindegyikének van \(\displaystyle 20\)-nál nagyobb prímosztója, ezért csak \(\displaystyle k,\ell\le 12\) lehet. Akkor pedig \(\displaystyle n!\le F_{12}^2<8!\), tehát \(\displaystyle n\le 7\).

Az \(\displaystyle F_7=13\), \(\displaystyle F_9=34\), \(\displaystyle F_{10}=55\), \(\displaystyle F_{11}=89\) számoknak van \(\displaystyle 7\)-nél nagyobb prímosztója. A megmaradt Fibonacci számok: \(\displaystyle 1,2,3,5,8,21,144\). Az ezekből készítető 21 kéttényezős szorzatot megvizsgálva látjuk, hogy \(\displaystyle 1!=1\cdot1\), \(\displaystyle 2!=2\cdot1\), \(\displaystyle 3!=3\cdot2\), \(\displaystyle 4!=8\cdot3\) és \(\displaystyle 6!=144\cdot5\) két-két Fibonacci-szám szorzata; az \(\displaystyle 5!=120\) és \(\displaystyle 7!=5040\) nem áll elő két Fibonacci-szám szorzataként.

Tehát, az \(\displaystyle n!\) akkor írható fel két Fibonacci-szám szorzataként, ha \(\displaystyle n=1,2,3,4\) vagy \(\displaystyle 6\).


Statisztika:

8 dolgozat érkezett.
7 pontot kapott:Beke Csongor, Füredi Erik Benjámin.
6 pontot kapott:Hegedűs Dániel, Várkonyi Zsombor, Weisz Máté.
4 pontot kapott:1 versenyző.
0 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2020. februári matematika feladatai