Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 832. feladat (2022. szeptember)

A. 832. Tegyük fel, hogy minden embernek egymástól függetlenül 0,1, vagy n gyermeke születhet, és annak a valószínűsége, hogy éppen i gyermeke születik, pi, ahol p0+p1++pn=1 és pn0. (Ez az ún. Galton–Watson folyamat.)

Mely n pozitív egész és p0,p1,,pn valószínűségek esetén lesz maximális annak a valószínűsége, hogy egy adott ember utódai éppen a tizedik generációban halnak ki?

(7 pont)

A beküldési határidő 2022. október 10-én LEJÁRT.


Megoldás: Legyen f(x) a gyerekek számának valószínűségi eloszlás által generált polinom, azaz

f(x)=pnxn+pn1xn1++p1x+p0.

Jelölje az f(f((f(x)))) függvényt, ahol n-szer van egymásba ágyazva a polinom. Ekkor nem nehéz belátni azt az ismert állítást a Galton-Watson-folyamatról, hogy az n-edik generációban a gyerekek számának valószínűségi eloszlása által generált polinom éppen f(n)(x).

Mivel f(1)=pn+pn1+...+p1+p0=1, ezért

1f(x)1x=f(1)f(x)1x=1xf(y)dy1x.

Ez f(y) átlagos értéke [x,1]-en. Az f egy nemnegatív együtthatós polinom, így értéke monoton nő, ezért az [x,1]-en felvett átlagos értéke is monoton nő.

Legyen tn annak a valószínűségi, hogy van élő családtag az (n+1)-edik generációban. Ekkor tn=1hn, ahol hn annak a valószínűsége, hogy 0 gyerek születik az n-edik genrációban, ami az n-edik generációhoz tartozó f(n)(x) polinom konstans tagja, azaz

hn=f(n)(0),

amiből az következik, hogy hn+1=f(hn), vagyis tn+1=1f(1tn).

Világos, hogy tn (annak az esélye, hogy az n+1-edik generációban még van túlélő) monoton csökken, így 1tn monoton nő. Az x=1tn helyettesítéssel tn+1tn=1f(x)1x, és láttuk, hogy ez monoton nő, ahogy x értéke nő.

Használva tn+1tn monotonitását, és hogy t0=1,

tn1=tn1tn2tn2tn3t1t0(tntn1)n1.

Emiatt

tn1tn(1tntn1)(tntn1)n1.

Figyeljük meg, hogy annak a valószínűsége, hogy éppen az n-edik generációban halnak ki az utódok tn1tn. Legyen y=tntn1, ekkor

tn1tn(1y)yn1.

Az (1y)-ból és n1 darab yn1-ből álló (nemnegatív) szám n-es számtani közepe 1n, így a mértani közepe ennél nem nagyobb, tehát

(1y)yn1(n1)n11nn.

Átrendezve

(1y)yn11n(11n)n1.

Tehát azt kaptuk, hogy 1n(11n)n1 egy felső becslés arra, hogy az utódok éppen az n. generációban halnak ki, és ez éles, mivel elérhető azzal a valószínűségi eloszlással, amikor 1n valószínűséggel 0 és 11n valószínűséggel 1 gyerek születik.

A bizonyításból az is könnyen kiolvasható, hogy ez az egyetlen valószínűségi eloszlás, ami eléri a maximális valószínűséget arra, hogy pontosan az n-edik generációban hal ki a család.

Megjegyzés: Egy tömör összefoglaló a Galton-Watson folyamatokról például itt olvasható:
https://upcommons.upc.edu/bitstream/handle/2117/370276/4pp-branching-e-handout.pdf?sequence=1

Érdekesség: IV. Henrik úgy lépett a francia trónra, hogy a tíz generációval korábban élt Szent Lajos volt az utolsó királyi felmenője, mégis ő volt a trón jogos fiú-ági örököse, ugyanis éppen addigra halt ki az összes rangidősebb ág. Ez az alacsony valószínűségű esemény ihlette a feladatot.


Statisztika:

13 dolgozat érkezett.
3 pontot kapott:1 versenyző.
2 pontot kapott:2 versenyző.
1 pontot kapott:8 versenyző.
0 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2022. szeptemberi matematika feladatai