![]() |
Az A. 832. feladat (2022. szeptember) |
A. 832. Tegyük fel, hogy minden embernek egymástól függetlenül 0,1,… vagy n gyermeke születhet, és annak a valószínűsége, hogy éppen i gyermeke születik, pi, ahol p0+p1+…+pn=1 és pn≠0. (Ez az ún. Galton–Watson folyamat.)
Mely n pozitív egész és p0,p1,…,pn valószínűségek esetén lesz maximális annak a valószínűsége, hogy egy adott ember utódai éppen a tizedik generációban halnak ki?
(7 pont)
A beküldési határidő 2022. október 10-én LEJÁRT.
Megoldás: Legyen f(x) a gyerekek számának valószínűségi eloszlás által generált polinom, azaz
f(x)=pnxn+pn−1xn−1+…+p1x+p0.
Jelölje az f(f(…(f(x))…)) függvényt, ahol n-szer van egymásba ágyazva a polinom. Ekkor nem nehéz belátni azt az ismert állítást a Galton-Watson-folyamatról, hogy az n-edik generációban a gyerekek számának valószínűségi eloszlása által generált polinom éppen f(n)(x).
Mivel f(1)=pn+pn−1+...+p1+p0=1, ezért
1−f(x)1−x=f(1)−f(x)1−x=∫1xf′(y)dy1−x.
Ez f′(y) átlagos értéke [x,1]-en. Az f′ egy nemnegatív együtthatós polinom, így értéke monoton nő, ezért az [x,1]-en felvett átlagos értéke is monoton nő.
Legyen tn annak a valószínűségi, hogy van élő családtag az (n+1)-edik generációban. Ekkor tn=1−hn, ahol hn annak a valószínűsége, hogy 0 gyerek születik az n-edik genrációban, ami az n-edik generációhoz tartozó f(n)(x) polinom konstans tagja, azaz
hn=f(n)(0),
amiből az következik, hogy hn+1=f(hn), vagyis tn+1=1−f(1−tn).
Világos, hogy tn (annak az esélye, hogy az n+1-edik generációban még van túlélő) monoton csökken, így 1−tn monoton nő. Az x=1−tn helyettesítéssel tn+1tn=1−f(x)1−x, és láttuk, hogy ez monoton nő, ahogy x értéke nő.
Használva tn+1tn monotonitását, és hogy t0=1,
tn−1=tn−1tn−2⋅tn−2tn−3⋅…⋅t1t0≤(tntn−1)n−1.
Emiatt
tn−1−tn≤(1−tntn−1)(tntn−1)n−1.
Figyeljük meg, hogy annak a valószínűsége, hogy éppen az n-edik generációban halnak ki az utódok tn−1−tn. Legyen y=tntn−1, ekkor
tn−1−tn≤(1−y)yn−1.
Az (1−y)-ból és n−1 darab yn−1-ből álló (nemnegatív) szám n-es számtani közepe 1n, így a mértani közepe ennél nem nagyobb, tehát
(1−y)yn−1(n−1)n−1≤1nn.
Átrendezve
(1−y)yn−1≤1n(1−1n)n−1.
Tehát azt kaptuk, hogy 1n(1−1n)n−1 egy felső becslés arra, hogy az utódok éppen az n. generációban halnak ki, és ez éles, mivel elérhető azzal a valószínűségi eloszlással, amikor 1n valószínűséggel 0 és 1−1n valószínűséggel 1 gyerek születik.
A bizonyításból az is könnyen kiolvasható, hogy ez az egyetlen valószínűségi eloszlás, ami eléri a maximális valószínűséget arra, hogy pontosan az n-edik generációban hal ki a család.
Megjegyzés: Egy tömör összefoglaló a Galton-Watson folyamatokról például itt olvasható:
https://upcommons.upc.edu/bitstream/handle/2117/370276/4pp-branching-e-handout.pdf?sequence=1
Érdekesség: IV. Henrik úgy lépett a francia trónra, hogy a tíz generációval korábban élt Szent Lajos volt az utolsó királyi felmenője, mégis ő volt a trón jogos fiú-ági örököse, ugyanis éppen addigra halt ki az összes rangidősebb ág. Ez az alacsony valószínűségű esemény ihlette a feladatot.
Statisztika:
13 dolgozat érkezett. 3 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 2 versenyző. 1 pontot kapott: 8 versenyző. 0 pontot kapott: 2 versenyző.
A KöMaL 2022. szeptemberi matematika feladatai
|