Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 850. feladat (2023. március)

A. 850. Igazoljuk, hogy létezik egy olyan N pozitív valós szám, melyre tetszőleges a,b>N valós számok esetén az a és b hosszúságú oldalakkal rendelkező téglalap kerülete lefedhető egymásba nem nyúló egység sugarú körlapokkal (a körlapok érinthetik egymást).

Javasolta: Váli Benedek (Budapest)

(7 pont)

A beküldési határidő 2023. április 11-én LEJÁRT.


Első megoldás:

Válasszuk úgy N-t, hogy ha a>N, akkor aa+411/100. Ezt meg tudjuk tenni, mivel ahogy a úgy aa+41. Ez elsőre elég véletlenszerűnek tűnhet, de majd kiderül a megoldásból, hogy miért így választottuk N-t.

Legyenek tehát a,b>N valós számok, és legyenek a téglalap csúcsai a (0,0), (a,0), (a,b), (0,b) pontok. A terv az, hogy olyan egység sugarú körökkel fedjük a kerületet, melyek között szerepel négy kör, melyek középpontjai (u,v), (a+u,v), (a+u,b+v), (u,b+v) valamilyen u,v110 számok esetén, ahol az u és v értékét később határozzuk meg. Gondoljuk meg, hogy ha például az (u,v) középpontú kört már leraktuk, akkor onnantól a többi körnek meg tudjuk határozni a középpontját, melyeknek ebben a fedésben kell lenni (egyedül a téglalap csúcsainak közelében lehetnének komplikációk, de ott megadtuk, hogy mik lesznek a fedésben lévő körök középpontjai). Az (u,v) középpontú körlap fedi a (0,0) csúcsot és körülötte egy darabot a kerületből, az x tengelyre eső oldalt az (u+1v2,0) pontban metszi. Egy körnek muszáj fednie az (u+1v2+ε,0) pontot tetszőlegesen kis ε esetén, ami csak úgy lehetséges, hogy van egy másik kör is, ami áthalad az (u+1v2,0) ponton, így a feladat feltételei szerint ebben a pontban a két körnek érintnie kell egymást, azaz a másik kör középpontjának az (u+21v2,v) pontban kell lenni. Ehhez hasonlóan látható, hogy ez a kör az x tengelyt másodszor az (u+31v2,0) pontban metszi, így kell lennie egy következő körnek, ami itt érinti ezt, azaz a középpontja az (u+41v2,v) pontban lesz. Így folytatva látható, hogy minden (u+4k1v2,v) és (u+(4k+2)1v2,v) pontban lesz egy középpont, ahol k egész szám, és nem túl nagy, azaz amíg nem érjük el a téglalap jobb oldalát.

Ahhoz, hogy az (a+u,v) egy kör középpontja tudjon lenni, az kéne, hogy valamelyik középpont legyen a fent felsoroltak közül, azaz (u+4k1v2,v) alakban írható valamilyen k pozitív egész számra. Ha ez teljesül, akkor ezzel a körrel bezárólag a felvett körlapok teljesen lefedik a téglalap alsó oldalát. Továbbá ez akkor teljesül, ha a=4k1v2. Legyen k=a4. Ekkor ebből ki tudjuk fejezni v-t:

1v2=a4kaa+411/100,

a4k1 és 1v2 folytonos, 0-ban 1-t vesz fel és monoton csökken [0,1]-n, így a fenti egyenlőtlenségek alapján egyértelműen létezik egy v[0,110] mely kielégíti az egyenletet.

Hasonlóan csináljuk meg ezt a jobb oldalra, itt azt kapjuk, hogy a körök középpontjai (a+u,v+4k1u2) és (au,(4k+2)1u2) alakúak, ahol k egész. Most azt szeretnénk, hogy az (a+u,b+v) ilyen alakú legyen, azaz b+v=v+4k1u2 legyen valamilyen k egészre. A fenti gondolatmenethez hasonlóan létezik megfelelő u110 és k egész szám, melyekre teljesül az egyenlet. Látható, hogy ha ennek megfelelően megválasztjuk az u-t és a v-t, akkor a fenti gondolatmenethez hasonlóan meghatározva a körök középpontjait, a felső és a bal oldala a téglalapnak is fedhető körökkel, ráadásul az (u,b+v) éppen egy kör középpontja lesz. Tehát az egyetlen dolog, amit meg kell még gondolni, hogy a körök nem metszenek egymásba. Világos, hogy csak a csúcsok környékén lehetne probléma, és ott is csak úgy, hogy ha a csúcsot fedő kör két szomszédja összeérne, de az u,v110 választás miatt ha O1, O2 és O3 három szomszédos kör középpontja ilyen sorrendben, akkor O1O2O360, ami éppen azt jelenti, hogy az O1 és O3 középpontú körök nem metszenek egymásba.

Második megoldás:

Az előző megoldáshoz nagyon hasonló az alap gondolat, csak most azt szeretnénk, ha az (u,v), (au,v), (au,bv), (u,bv) pontok lennének a fedésben lévő körök középpontjai valamilyen 120u,v110 számok esetén. Az előző megoldáshoz hasonlóan, az (u,v) középpontú körből kiindulva, az alsó oldalt fedve (u+4k1v2,v) és (u+(4k+2)1v2,v) alakúak lesznek a körök középpontjai, és azt szeretnénk, hogy (au,v) ilyen alakú legyen, azaz au=u+4k1v2 teljeüljön valamilyen k egész esetén. Máshogy mondva azt szeretnénk, hogy az a2u41v2 szám egész legyen. Ehhez hasonlóan a jobb oldalt fedve azt a feltételt kapjuk, hogy b2v41u2 egész legyen, és az előző megoldáshoz hasonlóan ekkor a felső és bal oldalt is le tudjuk fedni a feltételeknek megfelelően, és a körök nem metszenek egymásba, ha u,v110.

Tehát visszavezettük a feladatot arra, hogy kéne találni 120u,v110 számokat, melyekre a2u41v2 és b2v41u2 egyszerre egész számok. Tekintsük az f,g : [120,110]2R függvényeket, melyek a fent leírt módon rendelnek, azaz f(u,v)=a2u41v2 és g(u,v)=b2v41u2. Azt kell igazolni, hogy van olyan érték, amikor mindkét függvény egész számot vesz fel.

Figyeljük meg a következőket a függvényekről. Először is világos, hogy f és g folytonos. Másodszor, ha a és b elég nagy, akkor ha u-t egy nagyon kicsit megváltoztatjuk, míg v-t fixen hagyjuk, akkor f nagyon kicsit változik, míg g eléggé megváltozik. Szemléletesen ez világos, most gondoljuk meg precízebben. Azt állítjuk, hogy ha (u,v)[120,110]2 és ε>0 számmal elmozdítjuk u-t, azaz az (u+ε,v) párt tekintjük, ahol u+ε<110 továbbra is teljesül, akkor

|f(u,v)f(u+ε,v)|ε   és   |g(u,v)g(u+ε,v)|1000ε.

Az első egyenlőtlenség világos, az f függvényben a nevező legalább kettő, míg a számláló 2ε-nal változik meg. A második egyenlőtlenség bizonyítása kicsit bonyolultabb: legyen c=1/2011/400. Ez éppen a h(x)=1x2 függvény deriváltjának abszolút értéke az 120 helyen. Figyeljük meg, hogy a h(x) függvény éppen az origó középpontú egységkör egyenlete, így konkáv az [120,110] intervallumon, tehát a deriváltja monoton csökken, azaz az [120,110] intervallumon 120-ban minimális a derivált abszolút értéke, és ott éppen c. Emiatt

|h(u)h(u+ε)|cε,

mivel a Lagrange-tétel szerint létezik egy olyan t(u,u+ε) melyre h(t)=h(u+ε)h(u)ε, és tudjuk, hogy |h(t)|c. A |g(u,v)g(u+ε,v)| kifejezést csökkentjük, ha a közös számlálójukat csükkentjük, és mindkettőnek növeljük a nevezőjét úgy, hogy a nevezőik különbsége ne csökkenjen, azaz

|g(u,v)g(u+ε,v)|b14b14+cε=(b1)(4+cε)4(b1)4(4+cε)(b1)cε20.

Ebből látható, hogy ha N=20000c+1, és b>N, akkor teljesül a g megváltozására kívánt egyenlőtlenség.

Hasonlóan ha v-t változtatjuk meg ε-nal, akkor f legalább 1000ε-nal elmozdul, míg g legfeljebb ε-nal. Figyeljük meg még azt is, hogy ha u-t növeljük, akkor f csökken és g nő, míg ha v-t növeljük, akkor f nő és g csökken. Most csináljuk a következőt: induljunk ki az (x0,y0)=(115,115) pontból. Haladjunk az x tengely mentén (azaz növeljük u-t) addig, amíg g egész lesz, legyen ez az (x1,y1) pont. A fenti megfigyelések alapján y0=y1 és |x1x0|11000. Innen növeljük az y koordinátát, amíg f egész nem lesz, legyen ez először az (x2,y2) pontban. Ez megint legfeljebb egy 11000 nagyságú lépés, így ezalatt g legfeljebb 11000-zel csökken. Most megint x-t növeljük amíg egész nem lesz g, legyen ez az (x3,y3) pontban. Látható, hogy ehhez már legfeljebb 110001000-t kell elmozdulni az x koordinátával, így f legfeljebb ennyivel csökken, ráadásul g(x1,y1)=g(x3,y3). És így tovább, felváltva növeljük az x és y koordinátát, hogy kapjuk az (xn,yn) végtelen pontsorozatot, melyre g(x1,y1)=g(x3,y3)=g(x5,y5)= egész és f(x2,y2)=g(x4,y4)=g(x6,y6)= is egész. Látható, hogy az n. lépésben legfeljebb 11000n1-gyel mozdulunk el, így egyrészt, sosem érünk ki az [120,110]2 tartományból, másrészt, a kapott pontsorozat konvergálni fog, és az átviteli elv szerint az (x,y) határértékre g(x,y)=g(x1,y1) egész és f(x,y)=f(x2,y2) is egész, éppen ahogy akartuk.


Statisztika:

6 dolgozat érkezett.
7 pontot kapott:Diaconescu Tashi, Lovas Márton, Németh Márton, Varga Boldizsár, Wiener Anna.
0 pontot kapott:1 versenyző.

A KöMaL 2023. márciusi matematika feladatai