![]() |
Az A. 904. feladat (2025. március) |
A. 904. Legyen n pozitív egész szám. Egy 2n oldalú szabályos sokszög egyik csúcsában ül Luca, a lusta bolha. Luca minden ugrása során kiválasztja a sokszögnek valamelyik szimmetriatengelyét, majd annak átugrik a túloldalára úgy, hogy tükrözi magát arra a tengelyre. Jelölje P(n) azt, hogy hány különböző módon tud Luca 2n egymás utáni ugrást végrehajtani úgy, hogy útja végén visszatérjen kezdeti helyzetébe és közben ne tükrözze magát ugyanarra a tengelyre kétszer. (Előfordulhat, hogy Luca helyben ugrik egyet, ez is ugrásnak minősül.)
a) Határozzuk meg P(n) értékét, ha n páratlan.
b) Igazoljuk, hogy ha n páros, akkor
P(n)=(n−1)!⋅n!⋅∑d∣n,d∈N(φ(nd)⋅(2dd)),
ahol φ(k) a k-nál kisebb, k-hoz relatív prím pozitív egészek számát jelöli.
Javasolta: Csikvári Péter és Nagy Kartal (Budapest)
(7 pont)
A beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT.
Számozzuk meg a sokszög csúcsait az 1,2,...,2n számokkal. Egy tengelyes tükrözés egy a számmal írható le, ahol a végigfut az 1,2,...,2n számokon, és az x csúcs képe a−x (modulo 2n). A feladatban tehát azt kérdezik, hogy az 1,2,...,2n számoknak hány olyan a1,a2,...,a2n sorrendje van, amelynél L=a2n−(a2n−1−(...−(a2−(L−a1)))) modulo 2n (ahol L Luca kezdeti pozícióját jelöli). A zárójeleket felbontva azt kapjuk, hogy L=L+(a2n−a2n−1+...+a2−a1) modulo 2n, azaz a2n−a2n−1+....+a2−a1=0 modulo 2n.
a) Megmutatjuk, hogy ha n páratlan, akkor nem kaphatunk 0-t modulo 2n. Ez azért van, mert az 1+2+...+2n=n(2n+1)=n modulo 2n, de ha a1+a3+...+a2n−1=a2+a4+...+a2n=x modulo 2n, akkor 2x=n modulo 2n, ami nyilván lehetetlen, ha n páratlan. Ilyenkor tehát P(n)=0.
b) Az előző részt felhasználva az x=n/2 modulo n, azaz azt kell kiszámolnunk, hogy hányféle módon lehet n számot kiválasztani az 1,2,...,2n számok közül, hogy az összegük n-nel osztva m=n/2 maradékot adjon. A stratégiánk a következő: kiszámoljuk, hogy hány esetben lesz az n darab kiválasztott szám összege osztható m=n/2-vel, és kivonjuk belőle azokat az eseteket, amikor n-nel is osztható az összeg.
Tekintsük a
p(x,y)=2n∏i=1(1+xiy)
kétváltozós polinomot. Ebben a polinomban az xayb tag együtthatója azzal egyenlő, hogy hány olyan b elemű részhalmaza van az {1,2,...,2n} halmaznak, amelyben az elemek összege a. Nekünk tehát az xiyn együtthatóinak az összegére van szükség, ahol i végigfut az m=n/2 többszörösein. Legyen ω egy m=n/2-ik primitív egységgyök. Most az állítjuk, hogy a
1mm∑k=1p(ωk,y)
polinomban az yn együtthatója épp a keresett szám. Ez azon a jól ismert tényen múlik, hogy a m∑k=1ωak összeg értéke 0, ha a nem osztható m-mel, egyébként pedig m. Következő célunk tehát p(ωk,y) meghatározása. Legyen ξ egy d-ik primitív egységgyök, ahol d|2n. Ekkor a jól ismert zd−1=(z−1)(z−ξ)(z−ξ2)...(z−ξd−1) állítás alapján d∏i=1(1+ξiy)=1−(−1)dyd. Így, mivel a ξ hatványai ciklikusan ismétlődnek, p(ξ,y)=(1+(−1)d+1yd)2nd. Innen megvagyunk, hiszen ωk egy mgcd(k,m)-ik primitív egységgyök (gcd(a,b) az a és b szám legnagyobb közös osztóját jelöli).
Vizsgáljuk most yn együtthatóját a 1mm∑k=1p(ωk,y) polinomban. Az (1+(−1)d+1yd)2nd polinomban a binomiális tétel alapján az yn együtthatója (−1)n(d+1)d(2n/dn/d), ha d|n, amúgy nem keletkezik yn-es tag. Azt is meg kell számolnunk, hogy hány esetben lesz ωk egy d-ik primitív egységgyök (ilyenkor d persze m=n/2-t is osztja, és ezen a ponton jegyezzük meg, hogy ez szerencsére azt is jelenti, hogy az (−1) kitevője páros, hiszen n/d is az): ez pontosan akkor következik be, ha gcd(k,m)=m/d, azaz k az m/d és egy 1 és d közötti, d-hez relatív prím szám szorzata, vagyik φ(d) darab esetben. Tehát a keresett együttható
1m∑d|mφ(d)(2n/dn/d)=1m∑d′|mφ(m/d′)(4d′2d′)=1m∑d″|n,d″ párosφ(n/d″)(2d″d″).
Ha most az n-nel osztható részhalmazok számát szeretnénk meghatározni, akkor hasonló módon járhatunk el, csak most ω-t egy n-ik egységgyöknek kell választani. A fenti számolásban ott lesz egy apró különbség, hogy (−1)n(d+1)d most tud −1 is lenni: ha d osztópárja, d″=n/d páratlan (ilyenkor d páros érték, tehát d+1 is páratlan), vagy más szóval d osztja n-et, de n/2-t nem (itt érdemes megfigyelni, hogy éppen ezek az osztók hiányoztak a korábbi összegünkből). Így most az n-nel osztható összegekre azt kapjuk, hogy
1n∑d|n(−1)n(d+1)dφ(d)(2n/dn/d)=1n∑d″|n(−1)d″φ(n/d″)(2d″d″).
Így végül a keresett szám a fenti összegek különbsége (most már d″ helyett d-t írva a szummákban):
(1m−1n)∑d|n,d párosφ(n/d)(2dd)+1n∑d|n,d páratlanφ(n/d)(2dd),
és ez épp a bizonyítandót adja, hiszen 1/m−1/n=2/n−1/n=1/n, és a kiválasztott n-est, illetve a komplementerét n!⋅n! féle módon lehet sorbarendezni (a megoldás elején elmondottakból következik az a nem magától értetődő tény, hogy az egy ponton átmenő tengelyű tükrözések kompoziciójánál nem számít a páros, illetve a páratlan helyeken szereplő tükrözések sorrendje).
Statisztika:
Az A. 904. feladat értékelése még nem fejeződött be.
A KöMaL 2025. márciusi matematika feladatai
|