Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 4187. feladat (2009. május)

B. 4187. Legyenek a, k és n pozitív egész számok. Határozzuk meg az an+1 és ak+1 számok legnagyobb közös osztóját.

(5 pont)

A beküldési határidő 2009. június 15-én LEJÁRT.


Megoldás. A megoldás során felhasználjuk az

xm1=(x1)(xm1+xm2++x+1)

és az

x2m+1+1=(x+1)(x2mx2m1++x2x+1)

azonosságokat, az elsőből persze

x2m1=(x1)(x+1)(x2m2+x2m4++x2+1)

is leolvasható. Legyen b=a(n,k), ekkor a keresett legnagyobb közös osztó

d=(bN+1,bK+1)

alakba írható, ahol N=n/(n,k) és K=k/(n,k) már egymáshoz relatív prímek.

1. Tegyük fel először, hogy az egyik kitevő, mondjuk N, páros, a másik, K, pedig páratlan. Ekkor a fenti azonosságokból adódó oszthatósági szabályok miatt bN+1bNK+1 és bK+1bNK1, vagyis mind bNK+1, mind bNK1 osztható d-vel. Ezért d értéke csak 1 vagy 2 lehet, attól függően, hogy b (és így persze a is) páros, avagy páratlan.

2. Abban az esetben, ha mindkét kitevő páratlan, nyilván mind bN+1, mind bK+1 osztható b+1-gyel, vagyis b+1d. Másrészt

d(b2N1,b2K1)=b(2N,2K)1=b21=(b1)(b+1),

ahol az első egyenlőség könnyen igazolható például az ún. euklideszi algoritmus segítségével. Mivel azonban

bN+1=(b+1)(bN1bN2+bN3bN4++b2b+1),

és itt a második tényező b1-gyel osztva 1 maradékot ad, minélfogva ahhoz relatív prím kell legyen, csakis d=b+1 lehetséges.


Statisztika:

28 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Ágoston Tamás, Blázsik Zoltán, Bodor Bertalan, Dinh Hoangthanh Attila, Éles András, Fonyó Dávid, Huszár Kristóf, Nagy 648 Donát, Somogyi Ákos, Tuan Nhat Le, Varga 171 László, Weisz Ágoston, Weisz Gellért.
4 pontot kapott:Frankl Nóra, Lovas Lia Izabella, Mester Márton.
3 pontot kapott:2 versenyző.
1 pontot kapott:4 versenyző.
0 pontot kapott:6 versenyző.

A KöMaL 2009. májusi matematika feladatai