![]() |
A B. 5049. feladat (2019. október) |
B. 5049. Bizonyítsuk be, hogy végtelen sok olyan pozitív egész (a,b) pár létezik, amelyre
2019<2a3b<2020.
Javasolta: Róka Sándor (Nyíregyháza)
(5 pont)
A beküldési határidő 2019. november 11-én LEJÁRT.
Megoldás. A logaritmus-függvény monotonitását használva elég megmutatnunk, hogy végtelen sok olyan pozitív egész (a,b) pár létezik, amelyre
log32019<alog32−b<log32020,
vagyis
b+log32019<alog32<b+log32020. | (∗) |
Ha a olyan pozitív egész szám, amelyre {alog32} (azaz alog2 törtrésze) α:={log32019}(=0,92724…) és β:={log32020}(=0,92769…) közé esik, akkor választható (egyértelműen) olyan b egész szám, melyre (∗) fennáll. Ha a elegendően nagy, akkor ez a b egész szám szintén pozitív. Tehát elegendő megmutatnunk, hogy {alog32} végtelen sok pozitív egész a érték esetén esik az (α,β) intervallumba. Be fogjuk látni, hogy ez tetszőleges 0≤α<β≤1 érték esetén teljesül, és mindehhez azt fogjuk használni, hogy az r:=log32 szám irracionális.
Először ezen utóbbi észrevételt igazoljuk. Ha r=log32 racionális szám lenne, akkor előállna r=p/q alakban, ahol p,q (relatív prím) pozitív egészek. Ez azt jelentené, hogy 3p/q=2, azaz 3p=2q, ami ellentmondás, hiszen 3p páratlan, míg 2q páros.
Most rátérünk annak igazolására, hogy az (α,β) intervallumba végtelen sokszor esik a törtrész.
Legyen ε:=(β−α)/2. Ha belátjuk, hogy létezik olyan k pozitív egész szám, melyre {kr}∈(0,ε)∪(1−ε,1), akkor készen vagyunk, hiszen világos, hogy kr-nek végtelen sok olyan egész többszöröse (egész többszörös alatt az l(kr) alakú számokat értjük, ahol l egész szám) van, aminek törtrésze az (α,β) intervallumba esik, hiszen utóbbinak hossza nagyobb, mint ε, így a {kr},{2kr},{3kr},… sorozat nem tudja azt ,,átugrani'', végtelen sok eleme esik ebbe az intervallumba. (Itt azt az észrevételt is használtuk, hogy {lkr}={l{kr}}.)
Célunk tehát annak igazolása, hogy van olyan k pozitív egész, melyre 0<{kr}<ε vagy 1−ε<{kr}<1. Legyen m=[1/ε]+2, és tekintsük az {r},{2r},…,{mr} számokat. Ezek mind a [0,1) intervallumba esnek, így biztosan van közöttük kettő, melyek különbsége kisebb, mint 1m−1, legyenek ezek {ar} és {br}, ahol 1≤a<b≤m. Ekkor k=b−a mellett {kr} értéke vagy (0,1/(m−1))-be esik (ha {ar}<{br} esetén) vagy (1−1/(m−1),1)-be esik (ha {ar}>{br}). (Nem lehetséges, hogy {ar}={br}, hiszen ez azt jelentené, hogy (b−a)r egy egész szám, ami b≠a miatt ellentmondana r irracionalitásának.) Mivel 1m−1<ε (ugyanis 1/ε<m−1=[1/ε]+1), ezért készen vagyunk, és így igazoltuk a feladat állítását.
Statisztika:
54 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Argay Zsolt, Beke Csongor, Biczó Benedek, Bukva Dávid, Csizmadia Miklós, Fleiner Zsigmond, Füredi Erik Benjámin, Győrffi Ádám György, Hervay Bence, Jánosik Áron, Jánosik Máté, Kocsis Anett, Mácsai Dániel, Nádor Benedek, Noszály Áron, Stomfai Gergely, Terjék András József, Tiderenczl Dániel, Zempléni Lilla. 4 pontot kapott: Hegedűs Dániel, Kerekes Boldizsár, Lovas Márton, Nagy Nándor, Osztényi József, Sebestyén Pál Botond, Szabó 991 Kornél. 3 pontot kapott: 6 versenyző. 2 pontot kapott: 5 versenyző. 1 pontot kapott: 6 versenyző. 0 pontot kapott: 11 versenyző.
A KöMaL 2019. októberi matematika feladatai
|