Mathematical and Physical Journal
for High Schools
Issued by the MATFUND Foundation
Already signed up?
New to KöMaL?

Problem B. 5071. (January 2020)

B. 5071. Let us consider a triangle \(\displaystyle ABC\). Let \(\displaystyle A_1\) and \(\displaystyle A_2\) denote the points that divide side \(\displaystyle BC\) into three equal parts, with \(\displaystyle A_1\) lying closer to vertex \(\displaystyle B\). Analogously, let \(\displaystyle B_1\), \(\displaystyle B_2\) divide side \(\displaystyle CA\) into equal parts, with \(\displaystyle B_1\) lying closer to \(\displaystyle C\), and let \(\displaystyle C_1\) és \(\displaystyle C_2\) divide \(\displaystyle AB\) into three equal parts, with \(\displaystyle C_1\) lying closer to \(\displaystyle B\). Prove that the triangles \(\displaystyle A_1B_1C_1\) and \(\displaystyle B_2C_2A_2\) are congruent, and both of their areas are equal to the third of the area of the triangle \(\displaystyle ABC\).

Proposed by B. Bíró, Eger

(3 pont)

Deadline expired on February 10, 2020.


Sorry, the solution is available only in Hungarian. Google translation

1. megoldás. Használjuk a szokásos jelöléseket, és az \(\displaystyle AC\) oldal felezőpontja legyen \(\displaystyle F\). Mivel \(\displaystyle A_1C=\frac23 BC\) és \(\displaystyle B_1C=\frac13 AC=\frac13\cdot2 FC=\frac23 FC\), ezért \(\displaystyle A_1B_1C\triangle\sim BFC\triangle\), hiszen két oldal arányában és az általuk közrezárt szögben megegyeznek. Mivel ennek a két oldalnak az egyenese egybeesik, ezért a harmadik oldaluk párhuzamos egymással: \(\displaystyle A_1B_1||BF\), és nyilvánvalóan \(\displaystyle A_1B_1=\frac23 BF\). Hasonlóan kapjuk, hogy \(\displaystyle C_2B_2||BF\) és \(\displaystyle C_2B_2=\frac23 BF\). Ebből egyrészt az \(\displaystyle A_1B_1\) szakasz párhuzamos és egyenlő a \(\displaystyle C_2B_2\) szakasszal, másrészt \(\displaystyle t_{A_1B_1C}=\left(\frac23\right)^2t_{BFC}=\frac49\cdot\frac12t_{ABC}=\frac29t_{ABC}\). Ugyanígy \(\displaystyle t_{AC_2B_2}=\frac29t_{ABC}\).

Hasonlóan kapjuk, hogy a \(\displaystyle B_1C_1\) szakasz párhuzamos és egyenlő az \(\displaystyle A_2C_2\) szakasszal, a \(\displaystyle C_1A_1\) szakasz párhuzamos és egyenlő a \(\displaystyle B_2A_2\) szakasszal, valamint \(\displaystyle t_{B_1AC_1}=t_{C_2BA_2}=t_{C_1BA_1}=t_{B_2A_2C}=\frac29t_{ABC}\).

Ezekből pedig egyrészt az \(\displaystyle A_1B_1C_1\) és \(\displaystyle A_2B_2C_2\) háromszögek egybevágósága adódik, hiszen oldalaik páronként egyenlőek, másrészt területeikre

\(\displaystyle t_{A_2B_2C_2}=t_{A_1B_1C_1}=t_{ABC}-t_{A_1CB_1}-t_{C_1B_1A}-t_{A_1C_1B}=t_{ABC}-3\cdot \frac{2}{9}t_{ABC}= \frac{1}{3}t_{ABC}. \)

Ezzel mindkét bizonyítandó állítást beláttuk.

2. megoldás. Használjuk az ábra jelöléseit, az \(\displaystyle ABC\) háromszög szögei legyenek \(\displaystyle \alpha\), \(\displaystyle \beta\) és \(\displaystyle \gamma\) a szokásos módon. Az \(\displaystyle A_1B_1C_1\) és \(\displaystyle A_2B_2C_2\) háromszögek egybevágóságát a megfelelő oldalaik egyenlőségével igazoljuk.

Először belátjuk, hogy \(\displaystyle A_1B_1=B_2C_2\). Ehhez írjuk fel a koszinusz-tételt az \(\displaystyle ABC\) háromszögben az \(\displaystyle \alpha\) és \(\displaystyle \gamma\) szögekre, ezekből

\(\displaystyle \cos \alpha=\frac{-a^2+b^2+c^2}{2bc} \quad \text{és} \quad \cos \gamma=\frac{a^2+b^2-c^2}{2ab}.\)

Most ismét a koszinusz-tételt alkalmazzuk az \(\displaystyle A_1B_1C\) háromszögben az \(\displaystyle A_1B_1\) oldalra. Kihasználjuk, hogy az \(\displaystyle A_1\) és \(\displaystyle B_1\) pontok választása miatt \(\displaystyle CA_1=2a/3\) és \(\displaystyle CB_1=b/3\). Így

$$\begin{align*} A_1B_1^2 &= CA_1^2 + CB_1^2 -2CA_1\cdot CB_1\cos \gamma = \frac{4}{9}a^2 + \frac{1}{9}b^2 -2\cdot \frac{2}{9}ab\frac{a^2+b^2-c^2}{2ab}= \\ &= \frac{4}{9}a^2+\frac{1}{9}b^2-\frac{2}{9}(a^2+b^2-c^2)= \frac{1}{9}(2a^2-b^2+2c^2). \end{align*}$$

Másrészt felírhatjuk a koszinusz-tételt az \(\displaystyle AC_2B_2\) háromszögben a \(\displaystyle C_2B_2\) oldalra, és az előzőhöz hasonló számolással kapjuk, hogy

$$\begin{align*} B_2C_2^2&=AB_2^2+AC_2^2-2AB_2\cdot AC_2\cos \alpha = \frac{4}{9}c^2 + \frac{1}{9}b^2 -2\cdot \frac{2}{9}bc\frac{-a^2+b^2+c^2}{2bc}= \\ &= \frac{4}{9}c^2+\frac{1}{9}b^2-\frac{2}{9}(-a^2+b^2+c^2)= \frac{1}{9}(2a^2-b^2+2c^2). \end{align*}$$

Nyertük, hogy \(\displaystyle A_1B_1^2=B_2C_2^2\), tehát \(\displaystyle A_1B_1=B_2C_2\). Ugyanígy látható be, hogy \(\displaystyle B_1C_1=C_2A_2\) és \(\displaystyle A_1C_1=B_2A_2\), amivel az \(\displaystyle A_1B_1C_1\) és \(\displaystyle A_2B_2C_2\) háromszögek egybevágóságát beláttuk.


Statistics:

110 students sent a solution.
3 points:102 students.
2 points:2 students.
1 point:4 students.
0 point:2 students.

Problems in Mathematics of KöMaL, January 2020