![]() |
A B. 5224. feladat (2022. február) |
B. 5224. Az ABCD egységnégyzet BC oldalán úgy vesszük fel a P pontot, továbbá a CD oldalán a Q pontot, hogy PAQ∢=45∘. A P és Q pontok melyik helyzetében lesz BP+PQ+QD minimális?
Javasolta: Szoldatics József (Budapest)
(4 pont)
A beküldési határidő 2022. március 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Legyen BAP∢=α és QAD∢=β az ábra szerint. Tükrözzük az AB szakaszt az AP egyenesére és az AD szakaszt az AQ egyenesére. A B pont tükörképe B′, a D pont tükörképe D′.
Mivel α+β=45∘, ABP∢=ADQ∢=90∘ és AB=AD=1 a B′ és D′ tükörképpontok egybeesnek, továbbá a PB′Q∢ egyenesszög, a P,B′,Q pontok ebben a sorrendben egy egyenesen vannak. Ezzel látjuk, hogy a feladatban szereplő töröttvonal hossza kétszerese a PQ szakasz hosszának, vagy ha úgy tetszik a BP és QD szakaszok hosszai összegének. A továbbiakban ezek minimumát kell megvizsgálni. Erre többféle változatot is ismertetünk.
1. változat. Legyen BP=x, QD=y, PQ=x+y=c. Az APQ háromszög területe c2, mivel az A-hoz tartozó magasság egységnyi. Az ABPQD ötszög c területe ennek kétszerese, így a PCQ háromszög területe 12(1−x)(1−y)=1−c. A c minimumát fogjuk meghatározni. A számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség négyzetre emelt alakja alapján:
(1−x)(1−y)≤(1−x+1−y2)2.
Az eddigi eredményeink felhasználásával az egyenlőtlenség átírható olyan alakra, hogy abban csak a c szerepeljen ismeretlenként:
2(1−c)≤(2−(x+y)2)2=(2−c2)2,
8−8c≤4−4c+c2,
8≤(c+2)2,
4√2−4≤2c.
Itt 2c a töröttvonal hossza, ennek minimuma tehát 4√2−4, akkor és csak akkor, ha x=y.
2. változat. A PCQ derékszögű háromszög oldalai CP=1−x, CQ=1−y és PQ=x+y; a beírt kör sugara ϱ=CP+CQ−PQ2=1−x−y.
Mint az ábráról leolvasható:
√2=AC≥AE+CK=1+(1+√2)ϱ=1+(1+√2)(1−x−y)=2+√2−(1+√2)(x+y),x+y≥21+√2=2(√2−1),és egyenlőség akkor áll fenn, ha E=K=B′=D′. Tehát
min(BP+PQ+QD)=2min(x+y)=4(√2−1).
3. változat. A négyzet oldala egységnyi, így BP=tgα, QD=tgβ.
tgα+tgβ=sinαcosα+sinβcosβ=sinα⋅cosβ+sinβ⋅cosαcosα⋅cosβ=sin(α+β)cosα⋅cosβ.
Az α és β szögek összege 45∘, a tört számlálója állandó. A tört akkor lesz minimális, ha a nevezője maximális. Bővítsük a törtet 2-vel és a nevezőben alkalmazzunk addíciós tételt:
sin(α+β)cosα⋅cosβ=2⋅sin45∘2⋅cosα⋅cosβ=√2cos(α+β)+cos(α−β).
A nevezőben szereplő összeg első tagja √22, a második pedig legfeljebb 1. A hosszak összege tehát akkor lesz minimális, ha α=β=22,5∘, a P és Q pontok az AC átlóra szimmetrikusan helyezkednek el.
4. változat. Jelöljük az α szög tangensét x-szel, a β szög tangensét y-nal. A szögek összegének tangensére vonatkozó addíciós tétel szerint
1=tg45∘=tg(α+β)=x+y1−xy.
Ezt – kicsit átrendezve – xy=1−(x+y) alakban fogjuk felhasználni.
Most tekintsük a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség négyzetes alakját:
xy≤(x+y2)2,
illetve a szorzatot helyettesítve és (x+y) helyett új z ismeretlent bevezetve és az eddigiek alapján tudva, hogy z>0:
1−z≤z24,
4≤z2+4z,
8≤z2+4z+4=(z+2)2,
2√2−2≤z.
A feladatban szereplő töröttvonal hossza legalább ennek a duplája lesz. Egyenlőség akkor és csak akkor, ha x=y.
5. változat. Ismét tgα+tgβ minimumát keressük. Az α és β hegyes szögek összege 45∘. Ebben a tartományban a tangensfüggvény szigorúan konvex, így
12(tgα+tgβ)≥tgα+β2=tg22,5∘.
A szigorú konvexitás alapján egyenlőség csak α=β=22,5∘ esetén.
A második és harmadik változatnál konkréten ki is számoltuk a töröttvonal hosszának minimumát: 4√2−4.
Statisztika:
72 dolgozat érkezett. 4 pontot kapott: 54 versenyző. 3 pontot kapott: 11 versenyző. 2 pontot kapott: 3 versenyző. 0 pontot kapott: 2 versenyző.
A KöMaL 2022. februári matematika feladatai
|