![]() |
A B. 5268. feladat (2022. október) |
B. 5268. Az ABC háromszög beírt körének középpontját jelölje I. Az ABC háromszög belsejében, az ABI körön vegyünk fel egy P pontot. Az AP egyenes AI-re vett tükörképe az ABI kört az A-n kívül még a Q pontban metszi. Bizonyítsuk be, hogy CP=CQ.
Javasolta: Kocsis Szilveszter (Budapest)
(6 pont)
A beküldési határidő 2022. november 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Közismert, hogy I-n (a beírt kör középpontján) átmegy mindhárom belső szögfelező, ezeket tehát mindenképp érdemes megrajzolnunk. Rajzoljuk meg a külső szögfelezőket is, később majd ezeknek is jut hasznos szerep. Az A, B, C csúcsokhoz tartozó belső és külső szögfelezőt jelölje rendre fA és gA, fB és gB, illetve fC és gC.
Legyen IAP∢=φ, ekkor a tükrözés miatt persze QAI∢ is φ. (Mivel AP, és így az AQ félegyenes a BAC szögtartományon belül halad, ezért P-hez hasonlóan Q is az ABI kör I-t tartalmazó ívén lesz.) A kerületi szögek tétele miatt ekkor IBP∢=IAP∢=φ és QBI∢=QAI∢=φ. Mivel
- az AP egyenesnek az fB szögfelezőre vett tükörképe AQ (a feladat feltételei szerint),
- míg a BP egyenesnek az fB szögfelezőre vett tükörképe BQ (a kiszámított szögek miatt),
ezért a P pontnak Q éppen az izogonális konjugáltja, azaz az eCP egyenesnek az fC-re vett tükörképe éppen az eCQ egyenes, másképpen mondva PCI∢=ICQ∢.
Motiváció a megoldás következő részéhez: Innentől a bizonyítandó állításunk (CP=CQ) akkor tud teljesülni, ha P és Q egymás tükörképei az fC egyenesre nézve. Ennek elégséges (és szükséges) feltétele, hogy az ABP kör szimmetrikus legyen az fC egyenesre. Hogyan láthatjuk be, hogy az ABP kör szimmetrikus az fC egyenesre? Ehhez hasznos észrevennünk, hogy az ABI kör áthalad egy negyedik ,,híres'' ponton is.
Jelölje gA és gB metszéspontját (azaz a háromszög c oldalához tartozó hozzáírt körének középpontját) IC. Mivel a belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra, ezért IIC Thalész-köre átmegy A és B pontokon. Vagyis az ABP kör éppen megegyezik ezzel a Thalész-körrel. Az IIC átmérő éppen az fC szögfelező része, tehát az ABI kör szimmetrikus az fC szögfelezőre.
Következésképpen P-nek az fC szögfelezőre vett tükörképe valóban Q (hiszen az eCP egyenes tükörképe eCQ, míg a kABI kör tükörképe önmaga, márpedig P=eCP∩kABI, míg q=eCQ∩kABI). Pont és tengelyes tükörképe egyforma távol van a tengely bármely pontjától, tehát CP=CQ.
1. megjegyzés (az izogonális konjugálásról). Az izogonális konjugálás tétele a következőt mondja ki: legyen P az ABC háromszög síkjában egy tetszőleges olyan pont, amely nem esik rá ABC körülírt körére. Ha az AP egyenest tükrözzük az A csúcs belső szögfelezőjére, a BP-t a B belső szögfelezőjére, míg CP-t a C belső szögfelezőjére, akkor a kapott három egyenes egy ponton megy át. Ezt a metszéspontot nevezzük a P pont izogonális konjugáltjának.
Ez a tétel bizonyítható például Ceva tételének trigonometrikus alakjára való hivatkozással – részletekért ld. pl. Reiman István, Dobos Sándor: Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák 1959–2003 (Typotex Kiadó, 2003) c. könyvében az 1996/2. feladathoz kapcsolódó [41] számú jegyzetét. Egy másik szép elemi geometriai indoklás olvasható Záhorský Ákos: Az izogonális konjugálás c. szakdolgozatában (ELTE Matematikus BSc 2021, szabadon elérhető elektronikusan: https://web.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_mat/2021/zahorsky_akos.pdf). Ebben a szakdolgozatban az izogonális konjugálás számos érdekes és hasznos tulajdonságával is megismerkedhetnek az érdeklődők.
2. megjegyzés (a diszkusszióról). A feladat feltételei között szerepel, hogy P a háromszög belsejében szerepel – így a megoldás nem igényel diszkussziót. Valójában a P pontot választhattuk volna az APB körnek a háromszögön kívüli részén is. A bemutatott gondolatmenet kis változtatással továbbra is működne, pl. az IAP∢=QAI∢=IBP∢=QBI∢ egyenlőség helyett, az A, B, I, P, Q pontok körön való sorrendjánek megváltozása miatt néha az IAP∢=180∘−QAI∢=180∘−IBP∢=QBI∢ egyenlőség áll fenn.
Mivel P nem lehet a körülírt körön – hiszen az APB kör már két pontban (A és B) metszi a körülírt kört –, így a megoldás kulcsát jelentő izogonális konjugálás mindig működik.
Statisztika:
71 dolgozat érkezett. 6 pontot kapott: 52 versenyző. 5 pontot kapott: 4 versenyző. 4 pontot kapott: 4 versenyző. 3 pontot kapott: 2 versenyző. 1 pontot kapott: 1 versenyző. 0 pontot kapott: 1 versenyző. Nem versenyszerű: 4 dolgozat.
A KöMaL 2022. októberi matematika feladatai
|