![]() |
A B. 5292. feladat (2023. január) |
B. 5292. Adott egy k kör és a belsejében a P és a Q pontok. Szerkesszünk (írjuk le a szerkesztés menetét – az elemi szerkesztési lépéseket, mint pl. szög felezése, tengelyes tükrözés, nem kell részletezni – és indokoljuk az eljárás helyességét; magát a szerkesztést nem kell papíron elvégezni) a P és Q pontokon át olyan kört, amely a k kört két átellenes pontjában metszi. A P és Q pontok helyzetétől függően hány megoldása van a feladatnak?
Javasolta: Kató Gábor (Kápolnásnyék)
(5 pont)
A beküldési határidő 2023. február 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Induljunk ki a megoldásból, a k kör középpontja legyen O, a keresett körvonal legyen κ, és jelölje X és Y az átmérő két végpontját. A PQ és XY egyenesek metszéspontja legyen M.
Az M pont κ körre vonatkozó hatványa MP⋅MQ=MX⋅MY, ahol előjeles hosszokkal számolunk, azaz az MP⋅MQ szorzat negatív, ha M a PQ szakasz belső pontja, és pozitív egyébként (XY-ra hasonlóan). Vagyis M a PQ egyenes olyan pontja, amelynek k-ra vonatkozó hatványa éppen MP⋅MQ.
Vegyünk most egy tetszőleges, P-re és Q-ra illeszkedő k′ kört, amely metszi k-t valamilyen A és B pontokban, s legyen N=PQ∩AB. Az előzőhöz hasonlóan NP⋅NQ=NA⋅NB. Az N pont tehát illeszkedik a PQ egyenesre, és a k körre vonatkozó hatványa épp NP⋅NQ.
Ezekből a következő szerkesztési eljárás adódik.
A szerkesztés menete:
- Messe PQ szakaszfelező merőlegese k-t a C és C′ pontokban. Szerkesszünk C körül CP sugarú k′ kört, amely k-t az A és B pontokban metszi.
- Szerkesszük meg az AB és PQ egyenesek M metszéspontját.
- Szerkesszük meg a k kör O középpontját. (Ezt megtehetjük pl. két tetszőleges, nem párhuzamos húrja szakaszfelező merőlegeseinek metszeteként.)
- Szerkesszük meg az MO egyenes és a k kör X és Y metszéspontjait.
- Szerkesszük meg az XPQ△ körülírt körét. Ez adja a keresett kört.
A szerkesztés helyességének igazolása:
A bevezetőben leírtak szerint az M pont k′-re és k-ra vonatkozó hatványa megegyezik:
MP⋅MQ=MA⋅MB=MX⋅MY.
Így a szelőtétel megfordítása miatt P, Q, X és Y egy κ körre illeszkednek, amely így valóban az átellenes X és Y pontokban metszi k-t.
Diszkusszió. Először megmutatjuk, hogy ha P, Q és O kollineárisak, akkor nincs megoldása a feladatnak. Tegyük fel, hogy létezik a keresett κ kör, amely az X és Y átellenes pontokban metszi k-t. Ekkor XYPQ húrnégyszög, így konvex, tehát az XY szakasz O felezőpontja benne van a négyszögben, vagyis a PQ szakasz is szükségképpen tartalmazza O-t. Így XY a P és Q pontok egyikéből φ, másikából 180∘−φ szög alatt látszik, vagyis legalább az egyik nincs az XY fölé írt Thalész-kör belsejében, ami ellentmond a kiinduló feltételeinknek.
Másodszor megmutatjuk, hogy a feladatnak legfeljebb egy megoldása van. Tegyük fel, hogy két különböző k1 és k2 megoldás van, ezek átellenes pontjai X1 és Y1, ill. X2 és Y2. Nyilván X1Y1∩X2Y2=O, és k1 és k2 P-ben és Q-ban metszik egymást.
Vegyük észre, hogy egyrészről az X1Y1∩X2Y2=O észrevétel miatt az X2 és Y2 pontok közül pontosan az egyik van k1 belsejében.
Másrészről a PQ és X2Y2 szakaszok nem metszhetik egymást, mert P-ből és Q-ból is tompaszög alatt látszik az X2Y2 szakasz (P és Q benne van X2Y2 Thalész-körében), így ezek a szögek nem lehetnek egy húrnégyszög szemköztes szögei. Tehát X2 és Y2 a k2 kör egyazon PQ ívén fekszik, s így X2 és Y2 közül vagy mindkettő k1 belsejében van, vagy egyik sem. Ez ellentmond az előző bekezdés következtetésének, ezért a kiinduló feltételezésünk hibás, legfeljebb egy megoldás lehet.
Rátérünk a szerkesztési eljárás vizsgálatára.
A szerkesztés során használt k′ kör mindig létezik. Az M metszéspont nem jön létre, ha AB∥PQ. Ez pontosan akkor térténik meg, ha az O középpont illeszkedik PQ szakaszfelező merőlegesére. Ekkor a szerkesztés menetét a következőképpen módosítjuk: A negyedik lépésben O-n keresztül szerkesszünk párhuzamost PQ-val, ez messe k-t az X és Y átellenes pontokban. A keresett kört ismét XPQ△ körülírt köre adja. Mivel az ábra szimmetrikus PQ szakaszfelező merőlegesére, így erre a körre Y illeszkedik, ami igazolja a szerkesztés helyességét.
Az XPQ háromszög körülírt köre nem létezik, ha a háromszög elfajuló, azaz X, P és Q kollineárisak. Először vizsgáljuk azt az esetet, amikor az M pont létezik. Ilyenkor az O, M, Y, X, P és Q pontok mind illeszkednek egy egyenesre. Ha az M pont nem létezik, és XPQ elfajul, akkor szintén világos, hogy a szerkesztés során az O, Y, X, P és Q pontok kollineárisak. Összességében tehát a szerkesztési eljárásunk pontosan akkor nem vezet eredményre, ha P, Q és O kollineárisak.
Összegezve: a feladatnak nincs megoldása, ha P, Q és O kollineárisak, minden más esetben pontosan egy megoldása van, amit a megadott eljárás szolgáltat.
Statisztika:
32 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Bodor Mátyás, Chrobák Gergő, Czanik Pál, Diaconescu Tashi, Fülöp Csilla, Holló Martin, Melján Dávid Gergő, Szakács Ábel, Varga Boldizsár, Virág Rudolf, Wiener Anna, Zömbik Barnabás. 4 pontot kapott: Csonka Illés, Gömze Norken, László Anna, Nádor Artúr, Nguyen Kim Dorka, Sárdinecz Dóra, Tarján Bernát, Tran Dávid, Veres Dorottya. 3 pontot kapott: 2 versenyző. 2 pontot kapott: 4 versenyző. 1 pontot kapott: 3 versenyző. 0 pontot kapott: 2 versenyző.
A KöMaL 2023. januári matematika feladatai
|