![]() |
A B. 5438. feladat (2025. február) |
B. 5438. Hányféle eredményt kaphatunk, ha összeadunk két különböző, n-jegyű számot, amelyeknek minden jegye 4-es vagy 7-es?
Javasolta: Sztranyák Attila (Budapest)
(3 pont)
A beküldési határidő 2025. március 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Azért, hogy az összeadás során fellépő tízesátlépés problémáját kikerüljük, kicsit átfogalmazzuk a feladatot.
Jelölje Hn azon n-jegyű számok halmazát, amelyek minden jegye 4-es vagy 7-es, továbbá jelölje Gn azon n-jegyű számok halmazát, amelyek minden jegye 1-es vagy 4-es.
Ha a Hn-beli x számból kivonjuk az n-jegyű csupa 3-as számjegyből álló 333...3 számot, akkor egy Gn-beli x′ számot kapunk, amit hívjunk x ,,párjának'' (és hasonlóan az x′ Gn-beli számhoz a 33...3-t hozzáadva a Hn-beli x párját kapjuk). Ha a két különböző Hn-beli x, y szám helyett a Gn-beli x′ és y′ párjaikat adom össze, akkor pontosan 666...6-tal (ami az n-jegyű csupa 6-os jegyből álló szám) kapok kisebb összeget, és fordítva az x′+y′ összeghez képest x+y pontosan 666...6-tal nagyobb.
Emiatt ha összeszámoljuk hányféle eredmény kapható a különböző Gn-beli x′, y′ szám x′+y′ összegeként akkor megválaszoljuk az eredeti feladatot is.
Az x′+y′ összeg egy olyan n-jegyű szám, amelynek mind az n darab jegye 2 vagy 5 vagy 8 lehet csak. Összesen 3n darab ilyen n-jegyű szám van. Azt vizsgáljuk a továbbiakban, hogy ezen 3n darab szám mindegyike előáll-e x′+y′ alakban, ahol x′ és y′ különböző Gn-beli számok.
Tekintsünk most egy olyan n-jegyű z számot, aminek minden jegye a 2, 5, 8 jegyek közül kerül ki. Konstruálunk z-hez olyan x′ és y′ (nem feltétlenül különböző) Gn-beli számokat, melyek összege éppen z. Ehhez z számjegyeit fogjuk felhasználni.
– Ha a z szám k-adik jegye 2, akkor mind x′, mind y′ k-adik jegye legyen 1-es (ez az eset egyértelműen kijelöli a lehetséges x′ és y′ szám k-adik jegyét);
– ha a z szám k-adik jegye 5, akkor az x′ k-adik jegye legyen 1-es, míg y′ k-adik jegye legyen 4-es;
– míg ha a z szám k-adik jegye 8, akkor mind x′, mind y′ k-adik jegye legyen 4-es (ez az eset is egyértelműen jelöli ki a lehetséges x′ és y′ szám k-adik jegyét).
Nyilván x′,y′∈Gn. Továbbá ha a z számnak legalább egy 5-ös jegye van, akkor x′<y′, azaz z valóban előállítható két különböző Gn-beli szám összegeként. Az olyan z számok viszont, amelyek minden jegye a 2 és 8 számok közül kerül csak ki (mivel z minden jegye egyértelműen kijelöli a potenciális x′ és y′ megfelelő jegyét) csak egyféleképpen áll elő két Gn beli szám x′+y′ összegeként, méghozzá úgy, hogy x′=y′, ami a feladat szempontjából nem megfelelő.
Azaz azon z n-jegyű számokat kell összeszámolni, amelyek minden jegye 2 vagy 5 vagy 8, de van legalább egy darab 5-ös jegyük. Az ilyen számok száma nyilván 3n−2n, hiszen az összes lehetséges 3n eset közül el kell hagynunk azt az összesen 2n esetet, ahol z jegyei között nem fordul elő 5-ös.
Válasz: összesen 3n−2n darab eredményt kaphatunk.
Statisztika:
108 dolgozat érkezett. 3 pontot kapott: Balla Ignác , Baran Júlia, Bencze Mátyás, Bodor Ádám, Bogdán Balázs Ákos, Bolla Donát Andor, Bui Thuy-Trang Nikolett, Csató Hanna Zita , Fodor Barna, Gyenes Károly, Hajba Milán, Hideg János, Illés Dóra, Klement Tamás, Kovács Benedek Noel, Li Mingdao, Maróti Bálint, Mikó Hédi Irma, Molnár István Ádám, Molnár-Sáska Tamás, Péter Hanna, Prohászka Bulcsú, Sha Jingyuan, Sütő Áron, Szekrényes Sára Róza, Tajta Sára, Tamás Gellért, Török Eszter Júlia, Varga 511 Vivien, Varsányi Benedek, Wágner Márton, Wiener Marcell, Zhai Yu Fan. 2 pontot kapott: 28 versenyző. 1 pontot kapott: 25 versenyző. 0 pontot kapott: 17 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 2 dolgozat.
A KöMaL 2025. februári matematika feladatai
|