![]() |
A C. 1759. feladat (2023. március) |
C. 1759. Egymás mellé helyeztük az ABC és EDC derékszögű háromszögeket az ábra szerint.
Az ABC háromszögben BC=3, CA=4, az EDC háromszögben DC=6, CE=8. Az ABE háromszög körülírt köre a DE egyenest másodszor a P, a DB egyenest másodszor a Q pontban metszi. Határozzuk meg az ABDE négyszög és az AEPQB ötszög területe arányának pontos értékét.
Javasolta: Bíró Bálint (Eger)
(5 pont)
A beküldési határidő 2023. április 11-én LEJÁRT.
Megoldás. Az ABC és EDC derékszögű háromszögek hasonlók, mert megfelelő befogóik aránya egyenlő:
BCAC=DCCE=34.
Ezért, ha az ABC háromszögben CAB∢=α, akkor az EDC háromszögben CED∢=α is igaz.
Tekintsük az alábbi ábrát, amelyen az ABE háromszög körülírt körét k-val jelöltük, és megrajzoltuk a PB, illetve PQ húrokat.
Az ábráról leolvashatjuk, hogy EAB∢=180∘−α, és mivel α hegyesszög, ezért EAB∢ biztosan tompaszög.
Megmutatjuk, hogy a P és Q pontok csak az ábrának megfelelően a DE, illetve DB félegyenesen az E, illetve B ponton túl helyezkedhetnek el.
A P pont nem lehet azonos E-vel, ellenkező esetben a DE egyenes érintené a k kört, ami azt eredményezné, hogy CED∢=α érintő szárú kerületi szög lenne, és így a kerületi szögek tétele miatt
EBA∢=α
valósulna meg. Ez azonban lehetetlen, hiszen CAB∢=α külső szöge az ABE háromszögnek, és így nem állhatna fenn, hogy
CAB∢=α=EBA∢+AEB∢.
Hasonlóképpen igazolható, hogy a Q pont nem lehet azonos B-vel.
Ezután, mivel a P és Q pontok illeszkednek a k körre, ezért ezekből a pontokból az EB szakasz α vagy 180∘−α szögben látszik. A BPE∢=180∘−α eset azonban nem fordulhat elő, mert akkor a P pont a k körnek a B és E pontok által határolt és az A pontot is tartalmaző körívén lenne, ez pedig lehetetlen, hiszen ennek az ívnek a pontjai a B,E pontok kivételével a BDE háromszög belső pontjai. Hasonlóan láthatjuk be, hogy BQE∢=180∘−α sem lehetséges.
Mindezekből az következik, hogy
(1) | BPE∢=BQE∢=α. |
(1) szerint BPE∢=CED∢=α, vagyis BP∥CE, és így BP merőleges BD-re. Az EDC háromszögben a Pitagorasz-tétel segítségével kapjuk, hogy ED=10. Ezután, mivel BP∥CE, alkalmazhatjuk a párhuzamos szelők tételét: PEED=BCCD, a megfelelő értékek behelyettesítése után PE10=36, ahonnan
(2) | PE=5. |
A DP és DQ szakaszok a k körhöz húzott szelők, ezért a szelődarabok szorzatára vonatkozó tétel miatt
DE⋅DP=DB⋅DQ,
ebből a szakaszok hossza, illetve (2) alapján 10⋅15=9⋅(9+BQ), innen pedig
(3) | BQ=233. |
A PDB derékszögű háromszögből PD=PE+DE=15 szerint a Pitagorasz-tételből kapjuk, hogy
(4) | PB=12. |
Az ABDE négyszög területe az ABC és EDC derékszögű háromszögek területének összege (területegységben számolva)
TABDE=TBCA+TDCE=3⋅42+6⋅82=30.
Az AEPQB ötszög területét a következőképpen számoljuk ki:
TAEPQB=TPQB+TPDB−TABDE.
Mivel TPQB=PB⋅BQ2, ezért (3) és (4) felhasználásával
TPQB=12⋅2332=46.
A PDB derékszögű háromszög területe
TPDB=PB⋅BD2=12⋅92=54,
és tudjuk, hogy TABDE=30, ezért
TAEPQB=46+54−30=70.
Ezért az ABDE négyszög és az AEPQB ötszög területének aránya:
TABDETAEPQB=3070=37.
Megjegyzés. A (2) eredményhez az EDC és PDB derékszögű háromszögek hasonlósága alapján is eljuthatunk.
Statisztika:
A KöMaL 2023. márciusi matematika feladatai
|