Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A C. 1785. feladat (2023. november)

C. 1785. Határozzuk meg az összes olyan \(\displaystyle (x;y)\) valós számpárt, amely megoldása a

\(\displaystyle \frac{10}{1+|x|}+y=4;\quad \frac{10}{1+|y|}+x=4 \)

egyenletrendszernek.

(Német versenyfeladat)

(5 pont)

A beküldési határidő 2023. december 11-én LEJÁRT.


Megoldás. A feltételek miatt az egyenletekben szereplő két tört nevezője pozitív.

Nyilvánvaló, hogy \(\displaystyle x\neq 4\) és \(\displaystyle y\neq 4\), mert ellenkező esetben a

\(\displaystyle \displaystyle{\frac{10}{1+|x|}=0,\qquad \frac{10}{1+|y|}=0}\)

egyenletek valamelyike teljesülne, de egyszerűen látható, hogy egyik sem lehetséges.

Az első egyenlet ekvivalens átalakításával kapjuk, hogy \(\displaystyle \displaystyle{(4-y)(1+|x|)=10}\), ebből pedig

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle \displaystyle{|x|=\frac{6+y}{4-y}}.\)

Hasonlóan adódik a második egyenletből, hogy

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle \displaystyle{|y|=\frac{6+x}{4-x}}.\)

Ha \(\displaystyle x\geq 0\), akkor \(\displaystyle |x|=x\), ezért az (1) egyenlet alakja \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{6+y}{4-y}}\).

Ezt a (2) egyenletbe helyettesítve és a műveleteket elvégezve

\(\displaystyle (3)\)\(\displaystyle \displaystyle{|y|=\frac{30-5y}{10-5y}}.\)

A (3) egyenlet nem értelmezhető, ha \(\displaystyle y=2\), ez azonban nem állhat fenn, mert ebből \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{6+y}{4-y}}\) alapján \(\displaystyle x=4\) következne, de ezt fentebb kizártuk.

Ha \(\displaystyle y\geq 0\), akkor \(\displaystyle |y|=y\), ezért a (3) egyenlet

\(\displaystyle \displaystyle{y=\frac{30-5y}{10-5y}},\)

amelyből a műveletek elvégzése, rendezés és egyszerűsítés után az \(\displaystyle y^2-3y+4=0\) másodfokú egyenletet kapjuk. Ennek az egyenletnek a diszkriminánsa negatív, tehát a valós számok halmazán nincs megoldása. Ezt azt is jelenti, hogy \(\displaystyle x\geq 0\) és \(\displaystyle y\geq 0\) egyszerre nem teljesülhet.

Ha \(\displaystyle x\geq 0\) mellett \(\displaystyle y<0\), akkor a (3) egyenlet:

\(\displaystyle \displaystyle{-y=\frac{30-5y}{10-5y}},\)

amelyből az

\(\displaystyle y^2-y-6=0\)

egyenletet kapjuk.

Ennek megoldásai

\(\displaystyle y_1=-2, \qquad y_2=3,\)

amelyek közül \(\displaystyle y_2=3\) nem megoldás, hiszen feltevésünk szerint most \(\displaystyle y<0\).

Az \(\displaystyle y_1=-2\) megoldásból \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{6+y}{4-y}}\) szerint \(\displaystyle \displaystyle{x_1=\frac{2}{3}}\) következik.

Vizsgáljuk az \(\displaystyle x<0\) esetet is, ekkor \(\displaystyle |x|=-x\), tehát az (1) egyenletből \(\displaystyle \displaystyle{-x=\frac{6+y}{4-y}}\), illetve \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{-6-y}{4-y}}\) következik.

A kapott összefüggést a (2) egyenletbe írva, és a műveleteket elvégezve

\(\displaystyle (4)\)\(\displaystyle \displaystyle{|y|=\frac{18-7y}{22-3y}}.\)

A (4) egyenlet nem értelmezhető \(\displaystyle \displaystyle{y=\frac{22}{3}}\) esetén, ez azonban nem lehetséges, mert így \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{-6-y}{4-y}}\) alapján \(\displaystyle x=4\) adódna, de ezt már kizártuk.

Ha \(\displaystyle y\geq 0\), akkor a (4) egyenlet a következő:

\(\displaystyle \displaystyle{y=\frac{18-7y}{22-3y}},\)

ahonnan egyszerű számolással a

\(\displaystyle 3y^2-29y+18=0\)

másodfokú egyenletet kapjuk, amelynek megoldásai

\(\displaystyle \displaystyle{y_3=\frac{2}{3},\qquad y_4=9}.\)

A kapott valós számok közül \(\displaystyle y_4=9\) nem megoldás, mert ekkor az \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{-6-y}{4-y}}\) összefüggésből \(\displaystyle x=3\) következne, ez azonban az \(\displaystyle x<0\) feltétel szerint nem lehetséges.

Az \(\displaystyle \displaystyle{y_3=\frac{2}{3}}\) érték mellett \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{-6-y}{4-y}}\) szerint \(\displaystyle x_3=-2\).

Végül, ha \(\displaystyle x<0\) mellett \(\displaystyle y<0\) teljesül, akkor a (4) egyenlet

\(\displaystyle \displaystyle{-y=\frac{18-7y}{22-3y}},\)

ebből a műveletek elvégzését, rendezést és egyszerűsítést követően az

\(\displaystyle y^2-5y-6=0\)

egyenlet adódik.

Ennek megoldásai

\(\displaystyle y_5=-1,\qquad y_6=6.\)

Az \(\displaystyle y_6=6\) nem felel meg az \(\displaystyle y<0\) feltételnek, ezért ebből nem kapunk megoldást.

Az \(\displaystyle y_5=-1\) kielégíti a feltételt, ebből \(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{-6-y}{4-y}}\) alapján \(\displaystyle x_5=-1\).

Minden esetet megvizsgáltunk és azt kaptuk, hogy az egyenletrendszer megoldásai az

\(\displaystyle \displaystyle{x=\frac{2}{3},y=-2;\qquad x=-2,y=\frac{2}{3};\qquad x=-1,y=-1}\)

valós számpárok.

Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy a három számpár mindegyike kielégíti az egyenletrendszer mindkét egyenletét.


Statisztika:

219 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:80 versenyző.
4 pontot kapott:17 versenyző.
3 pontot kapott:11 versenyző.
2 pontot kapott:12 versenyző.
1 pontot kapott:24 versenyző.
0 pontot kapott:49 versenyző.
Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt:12 dolgozat.

A KöMaL 2023. novemberi matematika feladatai