![]() |
A C. 1798. feladat (2024. február) |
C. 1798. Határozzuk meg a
(p+1p)⋅(x−1x)+(p−1p)⋅(x+1x)=4px+5+1p
egyenlet összes egész megoldását, ha a p paraméter egész szám.
Javasolta: Bíró Bálint (Eger)
(5 pont)
A beküldési határidő 2024. március 11-én LEJÁRT.
Megoldás. Nyilvánvaló, hogy x≠0, másrészt p≠0. A műveletek elvégzésével és rendezéssel a
2px+2px+5+1p=0
egyenletet kapjuk, ahonnan a px-szel való szorzással és kiemeléssel a
(1) | 2p2x2+(5p+1)x+2=0 |
egyenlet adódik. Az (1) egyenlet a p≠0 feltétel miatt másodfokú, tehát valós megoldása akkor és csak akkor van, ha diszkriminánsa nem negatív, azaz ha (5p+1)2−16p2≧0.
Innen a 9p2+10p+1≧0 másodfokú egyenlőtlenséget kapjuk. A 9p2+10p+1=0 egyenlet megoldásai
p1=−1,p2=−19,
ezért a p egész számokat a
]−∞;−1]⋃[−19;∞[
halmazon keressük.
Az (1) másodfokú egyenlet megoldása csak akkor lehet egész szám, ha diszkriminánsa négyzetszám, azaz, ha van olyan m∈Z, amelyre 9p2+10p+1=m2, illetve
(2) | 9p2+10p+1−m2=0. |
Mivel p egész szám, ezért a p-ben másodfokú (2) egyenlet diszkriminánsa négyzetszám kell hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy m∈Z mellett léteznie kell olyan n∈Z számnak, hogy 100−4⋅9⋅(1−m2)=n2, amelyből rendezés után n2−36m2=64, szorzattá alakítás után pedig
(3) | (n−6m)(n+6m)=64 |
következik.
A (3) egyenlet bal oldalán szereplő zárójeles kifejezések paritása azonos, mert összegük páros egész szám, és mivel a jobb oldal értéke 2-hatvány, ezért n−6m és n+6m is 2-hatvány. A (2) egyenletben m2 szerepel, ezért elegendő az
(4) | n−6m=2,n+6m=32, |
(5) | n−6m=4,n+6m=16, |
és
(6) | n−6m=8,n+6m=8 |
eseteket vizsgálni.
A (4) egyenletrendszerből azt kapjuk, hogy 12m=30, ennek nincs m-re egész megoldása.
Az (5) egyenletrendszerből az m=1, míg a (6) egyenletrendszerből m=0 következik.
Ha m=1, akkor a (2) egyenlet 9p2+10p=0, amelynek megoldásai
p1=0,p2=−109,
de ezek nyilvánvaló, hogy nem megoldások.
Ha pedig m=0, akkor a (2) egyenlet szerint 9p2+10p+1=0, ennek gyökei
p3=−1,p4=−19.
Ezek közül csak p3=−1 egész szám, és ez megfelel a feltételeknek. Behelyettesítve az (1) egyenletbe 2x2−4x+2=0, amelynek megoldása x=1.
A feladatnak tehát egyetlen megoldása van, mégpedig p=−1 paraméter mellett x=1.
Statisztika:
148 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Aaishipragya Kahaly, Balogh Péter, Barna 201 Krisztina, Barna Márton, Beinschroth Máté, Budai Máté, Dancsák Dénes, Danka Emma, Feczkó Illés Tivadar, Göőz Lilla, Han Xinzhi, Harmincz Sára, Hetyei Dániel, Horváth Imre, Inokai Ádám, Iván Máté Domonkos, Kovács Dániel, Kővágó Edit Gréta, Máté Kristóf, Mikó Hédi Irma, Molnár-Sáska Tamás, Nagy 292 Korina, Oleár Ákos, Pázmándi Renáta , Simon Bálint, Szabó András, Szabó Donát, Tóth Luca, Tóth-Falusi Mihály, Török Eszter Júlia, Viczián Márk. 4 pontot kapott: 28 versenyző. 3 pontot kapott: 33 versenyző. 2 pontot kapott: 18 versenyző. 1 pontot kapott: 13 versenyző. 0 pontot kapott: 12 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 5 dolgozat.
A KöMaL 2024. februári matematika feladatai
|