![]() |
A C. 1812. feladat (2024. április) |
C. 1812. Legyenek egy háromszög oldalhosszai a, b, c, amelyekre teljesül, hogy a+b=3c. Az a, illetve b oldalakkal szemközti szögek α, illetve β. Bizonyítsuk be, hogy ctgα2⋅ctgβ2=2.
horvát versenyfeladat
(5 pont)
A beküldési határidő 2024. május 10-én LEJÁRT.
1. megoldás. A feladatbeli háromszög létezik, ha az a, b, c oldalakra teljesül a háromszög-egyenlőtlenség. Ez fennáll, ha a pozitív a, b, c számokra igaz, hogy
a+b>c,a+c>b,b+c>a.
Az a+b=3c feltétel miatt a+b>c nyilván teljesül, a második egyenlőtlenség pontosan akkor, ha a+b+c>2b, ebből a feltétel alapján 2c>b következik. A harmadik egyenlőtlenségből hasonlóan adódik, hogy 2c>a esetben áll fenn.
Ha tehát az a, b, c pozitív számokra érvényes, hogy
2c>a,2c>b,a+b=3c,
akkor a feladatbeli háromszög létezik. Ilyen számok például
a=11, b=10, c=7;a=9, b=6, c=5;a=4, b=5, c=3.
Legyen a feltételeknek megfelelő ABC háromszög r sugarú beírt körének középpontja K, a beírt körnek az AB oldalon levő érintési pontja E.
A háromszög kerülete a feltétel szerint a+b+c=4c, ezért az s félkerület
(1) | s=2c. |
A háromszög területe kétféleképpen is felírható, a Héron-képlet szerint T=√s⋅(s−a)⋅(s−b)⋅(s−c), a félkerülettel és a beírt kör sugarával T=s⋅r, ezért
(2) | √s⋅(s−a)⋅(s−b)⋅(s−c)=s⋅r. |
A (2) egyenletből négyzetre emelés és rendezés után azt kapjuk, hogy
(3) | s−ar⋅s−br=ss−c. |
Ismert, hogy a háromszög A, illetve B csúcsából a beírt körnek az oldalakon levő érintési pontjaihoz húzott szakaszok hossza s−a, illetve s−b, így az ábrán látható AE, BE szakaszokra AE=s−a,BE=s−b. Ebből következik, hogy az AKE és BKE derékszögű háromszögekben ctgα2⋅ctgβ2=AEr⋅BEr, ezért ctgα2⋅ctgβ2=s−ar⋅s−br, ebből pedig (3) alapján
ctgα2⋅ctgβ2=ss−c,
innen pedig (1) szerint adódik, hogy
ctgα2⋅ctgβ2=2cc=2.
2. megoldás. A feltételeknek megfelelő háromszög létezésére vonatkozó megállapításaink azonosak az 1. megoldásban leírtakkal.
Használjuk fel ezután az
a=2Rsinα,b=2Rsinβ,c=2Rsinγ
összefüggéseket, ahol R a háromszög körülírt körének sugara. Az a+b=3c összefüggés alapján ebből adódik, hogy sinα+sinβ=3sinγ, illetve a sinγ=sin(180∘−α−β)=sin(α+β) szerint
(4) | sinα+sinβ=3sin(α+β). |
A sinα+sinβ=2sinα+β2⋅cosα−β2 és a sin(α+β)=2sinα+β2⋅cosα+β2 azonosságok szerint (4)-ből adódik, hogy
2sinα+β2⋅cosα−β2=3⋅2sinα+β2⋅cosα+β2,
ahonnan a 2sinα+β2≠0 kifejezéssel osztva kapjuk, hogy cosα−β2=3cosα+β2, innen pedig átrendezéssel
(5) | 2cosα+β2=cosα−β2−cosα+β2. |
Az (5) összefüggésben alkalmazzuk az α2, β2 szögekre a megfelelő trigonometrikus addíciós tételeket:
2(cosα2⋅cosβ2−sinα2⋅sinβ2)=2sinα2⋅sinβ2.
Ebből egyszerűsítéssel és rendezéssel kapjuk, hogy
(6) | cosα2⋅cosβ2=2sinα2⋅sinβ2. |
Az α és β egy háromszög szögei, ezért α2 és β2 hegyesszögek, tehát (6) jobb oldalának egyik tényezője sem nulla, vagyis
ctgα2⋅ctgβ2=2,
és éppen ezt akartuk bizonyítani.
Statisztika:
26 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Balogh Péter, Braun Zsófia, Dancsák Dénes, Gyuricsek Ákos, Inokai Ádám, Iván Máté Domonkos, Pánovics Máté, Szabó Donát, Viczián Márk, Žigo Boglárka. 4 pontot kapott: Baksa Anna, Bencze Mátyás, Hajdú Ábel, Locher Péter, Márfai Dóra, Papp Zsófia, Simon Bálint, Török Eszter Júlia, Wodala Gréta Klára. 3 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 3 versenyző.
A KöMaL 2024. áprilisi matematika feladatai
|