Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A C. 1829. feladat (2024. november)

C. 1829. Az egységnyi oldalú ABCD négyzet AB oldalán úgy vettük fel az E, BC oldalán pedig az F pontot, hogy EDF=45. Határozzuk meg az EBF háromszög kerületének pontos értékét.

Javasolta: Bíró Bálint (Eger)

(5 pont)

A beküldési határidő 2024. december 10-én LEJÁRT.


1. megoldás. Az E, F pontok a megfelelő oldalak belső pontjai, mert ha E és A egybeesne, akkor az EDF=45 feltétel miatt F=B, ha pedig E és B lenne azonos, akkor F=C valósulna meg, de az EBF háromszög egyik esetben sem jönne létre.

Tekintsük az 1. ábrát, amelyen az EB=x, FB=y, EF=z, valamint ADE=α, CDF=β jelöléseket alkalmaztuk.

1. ábra

A választott jelölésekkel egyrészt EA=1x, FC=1y, másrészt α+β=45.

Jelöljük F-vel a BA félegyenesnek az A-n túl elhelyezkedő pontját úgy, hogy AF=1y teljesüljön (2. ábra).

2. ábra

Világos, hogy FDC és FDA egybevágó derékszögű háromszögek, ezért FDA=β, illetve FD=FD.

Az α+β=45 feltétel miatt FDE=45.

Az FDE és FDE háromszögekben ED közös, FD=FD és a két háromszögben a két-két oldal által bezárt szög 45-os, tehát a két háromszög egybevágó.

Ez pontosan azt jelenti, hogy a D csúccsal szemben levő oldalak is egyenlők, azaz FE=FE, amelyből 1x+1y=z következik, innen pedig x+y+z=2, tehát az EBF háromszög kerülete

KEBF=x+y+z=2.

2. megoldás. Használjuk az 1. ábra jelöléseit, ezekkel

(1)tgα=1x;tgβ=1y.

Alkalmazzuk a tg(α+β)=tgα+tgβ1tgαtgβ trigonometrikus azonosságot.

Mivel α+β=45, ezért tg(α+β)=1, így (1) alapján

1=1x+1y1(1x)(1y),

ahonnan a műveletek elvégzésével és rendezéssel kapjuk, hogy

(2)x+y=2+xy2.

A (2) összefüggésből következik, hogy x2+y2+2xy=4+x2y2+4xy4, innen pedig 4-gyel való szorzással és rendezéssel

(3)4x2+4y2=4+x2y24xy.

Az EBF háromszögre felírt Pitagorasz-tétel szerint x2+y2=z2, ebből (3) felhasználásával kapjuk, hogy

(4)4z2=(2xy)2.

Mivel x<1 és y<1, ezért 2xy>0, tehát (4)-ből

2z=2xy

adódik, (2)-ből pedig

2x+2y=2+xy.

Az utoljára kapott két egyenlet megfelelő oldalait összeadva 2x+2y+2z=4, ezért az EBF háromszög kerülete

KEBF=x+y+z=2.

Megjegyzések. 1) Az 1. megoldásban az FDA háromszög az FDC háromszög D pont körüli 90-os elforgatottja.

2) Egyszerűen belátható, hogy ha E azonos A-val vagy B-vel, akkor az így létrejövő EBF torz háromszög kerülete ugyancsak 2 egység.

3) A feladatban szereplő EBF háromszöget meg is szerkeszthetjük, például az alábbi módon.

Legyen az AB szakasz tetszőleges belső pontja E. Rajzoljunk az E pontból érintőt a D középpontú, DA sugarú k negyedkörhöz az alábbi ábra szerint, az érintési pontot P-vel jelöljük.

3. ábra

Nyilvánvaló, hogy az EP érintő a BC szakaszt egy belső F pontban metszi. A körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok hossza egyenlő, ezért

(5)AE=EP;PF=FC.

Tudjuk, hogy DA=DP=DC=1, ezért az (5) egyenlőségekből az következik, hogy a DEA és DEP háromszögek egybevágók, hasonlóképpen egybevágók a a DFP, illetve DFC háromszögek is. A háromszögek egybevágósága miatt

(6)ADE=PDE,
(7)PDF=CDF.

A (6) és (7) összefüggésekben szereplő szögek összege derékszög, ezért

(8)EDF=45.

Az így szerkesztett E és F pontokra tehát teljesül, hogy EDF=45, illetve az 1. és 2. megoldás eredményének megfelelően KEBF=2.


Statisztika:

143 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:60 versenyző.
4 pontot kapott:3 versenyző.
3 pontot kapott:8 versenyző.
2 pontot kapott:20 versenyző.
1 pontot kapott:9 versenyző.
0 pontot kapott:24 versenyző.
Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt:9 dolgozat.

A KöMaL 2024. novemberi matematika feladatai