![]() |
A C. 1829. feladat (2024. november) |
C. 1829. Az egységnyi oldalú ABCD négyzet AB oldalán úgy vettük fel az E, BC oldalán pedig az F pontot, hogy EDF∢=45∘. Határozzuk meg az EBF háromszög kerületének pontos értékét.
Javasolta: Bíró Bálint (Eger)
(5 pont)
A beküldési határidő 2024. december 10-én LEJÁRT.
1. megoldás. Az E, F pontok a megfelelő oldalak belső pontjai, mert ha E és A egybeesne, akkor az EDF∢=45∘ feltétel miatt F=B, ha pedig E és B lenne azonos, akkor F=C valósulna meg, de az EBF háromszög egyik esetben sem jönne létre.
Tekintsük az 1. ábrát, amelyen az EB=x, FB=y, EF=z, valamint ADE∢=α, CDF∢=β jelöléseket alkalmaztuk.
1. ábra
A választott jelölésekkel egyrészt EA=1−x, FC=1−y, másrészt α+β=45∘.
Jelöljük F′-vel a BA félegyenesnek az A-n túl elhelyezkedő pontját úgy, hogy AF′=1−y teljesüljön (2. ábra).
2. ábra
Világos, hogy FDC és F′DA egybevágó derékszögű háromszögek, ezért F′DA∢=β, illetve F′D=FD.
Az α+β=45∘ feltétel miatt F′DE∢=45∘.
Az F′DE és FDE háromszögekben ED közös, F′D=FD és a két háromszögben a két-két oldal által bezárt szög 45∘-os, tehát a két háromszög egybevágó.
Ez pontosan azt jelenti, hogy a D csúccsal szemben levő oldalak is egyenlők, azaz F′E=FE, amelyből 1−x+1−y=z következik, innen pedig x+y+z=2, tehát az EBF háromszög kerülete
KEBF=x+y+z=2.
2. megoldás. Használjuk az 1. ábra jelöléseit, ezekkel
(1) | tgα=1−x;tgβ=1−y. |
Alkalmazzuk a tg(α+β)=tgα+tgβ1−tgα⋅tgβ trigonometrikus azonosságot.
Mivel α+β=45∘, ezért tg(α+β)=1, így (1) alapján
1=1−x+1−y1−(1−x)⋅(1−y),
ahonnan a műveletek elvégzésével és rendezéssel kapjuk, hogy
(2) | x+y=2+xy2. |
A (2) összefüggésből következik, hogy x2+y2+2xy=4+x2y2+4xy4, innen pedig 4-gyel való szorzással és rendezéssel
(3) | 4x2+4y2=4+x2y2−4xy. |
Az EBF háromszögre felírt Pitagorasz-tétel szerint x2+y2=z2, ebből (3) felhasználásával kapjuk, hogy
(4) | 4z2=(2−xy)2. |
Mivel x<1 és y<1, ezért 2−xy>0, tehát (4)-ből
2z=2−xy
adódik, (2)-ből pedig
2x+2y=2+xy.
Az utoljára kapott két egyenlet megfelelő oldalait összeadva 2x+2y+2z=4, ezért az EBF háromszög kerülete
KEBF=x+y+z=2.
Megjegyzések. 1) Az 1. megoldásban az F′DA háromszög az FDC háromszög D pont körüli −90∘-os elforgatottja.
2) Egyszerűen belátható, hogy ha E azonos A-val vagy B-vel, akkor az így létrejövő EBF torz háromszög kerülete ugyancsak 2 egység.
3) A feladatban szereplő EBF háromszöget meg is szerkeszthetjük, például az alábbi módon.
Legyen az AB szakasz tetszőleges belső pontja E. Rajzoljunk az E pontból érintőt a D középpontú, DA sugarú k negyedkörhöz az alábbi ábra szerint, az érintési pontot P-vel jelöljük.
3. ábra
Nyilvánvaló, hogy az EP érintő a BC szakaszt egy belső F pontban metszi. A körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok hossza egyenlő, ezért
(5) | AE=EP;PF=FC. |
Tudjuk, hogy DA=DP=DC=1, ezért az (5) egyenlőségekből az következik, hogy a DEA és DEP háromszögek egybevágók, hasonlóképpen egybevágók a a DFP, illetve DFC háromszögek is. A háromszögek egybevágósága miatt
(6) | ADE∢=PDE∢, |
(7) | PDF∢=CDF∢. |
A (6) és (7) összefüggésekben szereplő szögek összege derékszög, ezért
(8) | EDF∢=45∘. |
Az így szerkesztett E és F pontokra tehát teljesül, hogy EDF∢=45∘, illetve az 1. és 2. megoldás eredményének megfelelően KEBF=2.
Statisztika:
143 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: 60 versenyző. 4 pontot kapott: 3 versenyző. 3 pontot kapott: 8 versenyző. 2 pontot kapott: 20 versenyző. 1 pontot kapott: 9 versenyző. 0 pontot kapott: 24 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 9 dolgozat.
A KöMaL 2024. novemberi matematika feladatai
|