![]() |
A G. 824. feladat (2023. szeptember) |
G. 824. Egy ℓ hosszúságú kígyó a hosszának feléig besiklott egy keskeny, egyenes csőbe. A kígyó kint lévő vége tetszőlegesen kanyaroghat a vízszintes talajon. Ha a kígyót homogén tömegeloszlású, ℓ hosszúságú, hajlékony kötéllel modellezzük, akkor a sík mely pontjaiban lehet a kígyó tömegközéppontja?
(4 pont)
A beküldési határidő 2023. október 16-án LEJÁRT.
Megoldás. Legyen a kígyó teljes tömege m, ekkor (a tömegközéppont szempontjából) a csőben lévő része is és a kint kacskaringózó rész is egy-egy m/2 tömegű tömegponttal helyettesíthető. Jelöljük a cső egyik végét (amelyiknél a kígyó feje van) A-val, a cső felezőpontját S1-gyel, a cső másik végét (ahol a kígyó ,,közepe'' van) C-vel, a kígyó farkának helyét pedig B-vel (1. ábra).
1. ábra
A kígyó első (egyenes) részének S1 tömegközéppontja C-től nyilván ℓ/4 távol van, a másik rész S2 tömegközéppontjának C-től mért távolságát pedig jelöljük r-rel. A kígyó alakjának ismerete nélkül r nagyságát nem tudjuk pontosan megadni, de azt állíthatjuk, hogy r≤ℓ/4. Ez – a továbbiakban fontos – egyenlőtlenség elég szemléletes (hiszen ha a kígyó kiegyenesedne, akkor éppen r=ℓ/4 teljesülne), de szigorú bizonyítását a Függelék tartalmazza.
Az egyenlőtlenséget felhasználva kétféle megoldás is adható a feltett kérdésre.
I. (geometriai) megoldás. A kígyó tömegközéppontja az S1S2 szakasz S felezőpontjában található. Jelöljük CS1 felezőpontját (vagyis a cső nyolcadolópontját) P-vel (2. ábra).
2. ábra
A CS1S2 és a PS1S háromszögek hasonlósága miatt
SP=r2≤ℓ8.
Figyelembe véve, hogy a CS2 egyenes iránya tetszőleges lehet, megállapíthatjuk, hogy a kígyó S tömegközéppontja egy P középpontú, ℓ/8 sugarú körlapon található.
II. (vektoralgebrai) megoldás. Jelöljük a →CS1 vektort 14ℓ-lel, a →CS2 vektort pedig r-rel. Ekkor C-ből a kígyó S tömegközéppontjába mutató vektor
s=12(14ℓ+r)=18ℓ+12r.
Innen leolvashatjuk, hogy S és P távolosága
|s−18ℓ|=12|r|≤ℓ8.
A kígyó S tömegközéppontja tehát egy P középpontú, ℓ/8 sugarú körlapon (a 3. ábra sárga tartományában) helyezkedhet el.
3. ábra
Függelék. Tekintsük a kígyó hátsó felét a C és B pontok között kanyargó görbe vonalnak, aminek tömegközéppontja S2. Ha a ,,félkígyó'' kiegyenesedne, és a CS2 egyenessel párhuzamos CB′ lenne, akkor az S′2 tömegközéppontja C-tól ℓ/4 távolra kerülne.
Hasonlítsuk össze a kanyargós kígyó tetszőleges P pontját ugyanezen pontnak a kiegyenesedett kígyón megtalálható P′ megfelelőjével (4. ábra). Nyilván CP≤CP′, továbbá CP″≤CP (ahol P″ a P pont merőleges vetülete a CB′ egyenesen), és így
CP′≥CP≥CP″.
4. ábra
A görbe félkígyó tömegközéppontját a CP″ távolságok határozzák meg. Mivel a fenti egyenlőtlenség minden P pontra érvényes, a tömegközéppontokra is fennáll:
r=CS2≤CS′2=ℓ4,
és éppen ezt akartuk bizonyítani.
Statisztika:
42 dolgozat érkezett. 4 pontot kapott: Blaskovics Ádám, Bohner Emese, Bús László Teodor, Csizmadia Ferenc, Csonka Áron, Derűs Ádám , Dömők Bernadett, Field Márton, Fülöp Magdaléna, Hajdufi Imola, Klenkó Éva Borbála, Méhes Mátyás , Porcsin Gréta, Pulka Gergely Tamás, Szabó András, Tajta Sára, Varga 511 Vivien. 3 pontot kapott: Gerlei Dániel, Schmidt Marcell, Sipos Dániel Sándor, Táborosi Sára. 2 pontot kapott: 5 versenyző. 1 pontot kapott: 6 versenyző. 0 pontot kapott: 5 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 4 dolgozat.
A KöMaL 2023. szeptemberi fizika feladatai
|