Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A G. 858. feladat (2024. szeptember)

G. 858. Három diák (Andi, Bandi és Cili) arról vitáznak, hogy hol kel fel és hol nyugszik le a Hold Magyarországon.

Andi: A nyugati horizonton kel és a keleti horizonton nyugszik, épp ellentétesen, mint a Nap.

Bandi: A keleti horizonton kel és a nyugati horizonton nyugszik, akár a Nap.

Cili: A holdciklustól függően időnként a keleti, időnként a nyugati horizonton kel.

Kinek van igaza?

Megjegyzés: A diákok keleti (nyugati) horizont alatt a horizont észak-dél vonaltól keletre (nyugatra) eső részét értik.

(3 pont)

A beküldési határidő 2024. október 15-én LEJÁRT.


Megoldás. Lényegében Bandinak van igaza. Például teliholdkor könnyen megfigyelhetjük, hogy amikor lemegy a Nap, akkor jön fel a Hold. Ilyenkor fordítsunk hátat a nyugaton lemenő Napnak, és megláthatjuk a keleten feljövő Holdat.

A Föld forgása miatt ugyanígy sok csillag is keleten jön fel, és nyugaton megy le. Persze ez nem azt jelenti, hogy pontosan keleten kelnek, és nyugaton nyugszanak. Sőt a csillagok közül a cirkumpolárisak soha nem mennek le, és így nem is kelnek fel. Más csillagok (pl. a Dél keresztje) pedig Budapestről nézve soha nem látszanak, ezért nem is kelnek fel.

A holdkelte (hasonlóan a napkeltéhez) szezonálisan kelet-északkelet és kelet-délkelet között következik be, illetve a holdnyugta is nyugat-északnyugat és nyugat-délnyugat között vándorol.

A fenti leírás a Föld különböző pontjaira egyaránt érvényes, azonban a sarkkörökön túl már nem ez a helyzet. Például az Északi- és a Déli-sarkon a Hold két hétig folyamatosan fenn van az égen, majd két hétig egyáltalán nem látható. A téli időszakban a sarkokon sötétség van, mert a Nap a horizont alatt van. Ezzel szemben közel két hétig folyamatosan közel telihold van, majd két hétig nem látható a Hold. A kettő közötti váltás a sarkokon olyan hosszú (fél nap), hogy nincs értelme égtájakhoz kötni a holdkeltét és a holdnyugtát.


Statisztika:

42 dolgozat érkezett.
3 pontot kapott:Csáki Anikó, Hegedüs Márk, Hollósi Dominik, Horváth Zsombor, Huba Zsombor , József Áron, Kámán-Gausz Péter, Klenkó Éva Borbála, Kovács Tamás , Lakatos Levente, Lovász Bence, Lovász Lehel, Majer Veronika, Medgyesi András, Molnár Sámuel , Németh Ábel, Palik Csenge, Pfaff Noel, Sipeki Andor, Sipos Dániel Sándor, Szabó András, Szighardt Anna, Tóth Domonkos, Vízhányó Janka.
1 pontot kapott:4 versenyző.
0 pontot kapott:9 versenyző.
Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt:2 dolgozat.

A KöMaL 2024. szeptemberi fizika feladatai