![]() |
A P. 5077. feladat (2018. november) |
P. 5077. Egy téglatest alakú, hőszigetelő falú tartály közepén jó hővezető anyagból készült dugattyú helyezkedik el. A dugattyútól balra V0 térfogatú levegő van, a dugattyútól jobbra V0/2 térfogatú, p0=76 Hgcm≈105 Pa nyomású levegő és h=38 cm magas higanyoszlop található. A tartály teljes szélessége (a dugattyú vastagságán felül) 2h, magassága szintén 2h.
Egy beépített fűtőszállal lassan melegíteni kezdjük a bal oldali térrészt. A gázok hőmérséklete minden pillanatban megegyezik. Legfeljebb mekkora lehet a dugattyú elmozdulása, ha a higany, a tartály és a dugattyú hőtágulásától eltekintünk?
Közli: Berke Martin,
Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
(6 pont)
A beküldési határidő 2018. december 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Jelöljük a bal oldali részben lévő levegő kezdeti nyomását p1-gyel (1. ábra), és számítsuk ki ennek nagyságát a dugattyú egyensúlyi feltételéből! Mivel (a megadott számadatok esetén) h magas higany hidrosztatikai nyomása éppen p0/2, a higany tetején a nyomás p0, a legalján pedig 32p0, így a higany átlagos nyomása 54p0. A dugattyú mélysége (az ábra síkjára merőleges irányú kiterjedése) ℓ=V0/(2h2), de ez a mennyiség a továbbiakban érdektelen, minden képletből kiesik. A dugattyúra ható erők egyensúlyának feltétele:
(1) | p12h=p0h+54p0⋅h,azazp1=98p0. |
1. ábra
A két térfélben a levegő hőmérséklete ugyanakkora, hiszen a dugattyú anyaga jó hővezető. Ez a feltétel meghatározza a két gázmennyiség mólszámának arányát (ami a továbbiakban nyilván nem változik):
(2) | nbalnjobb=2h2⋅p1h2⋅p0=94. |
A fűtőszál bekapcsolása után a bal oldali térfélben is, és a jobb oldali részben is lassan felmelegszik a levegő (és vele együtt a higany is). Mindkét oldalon nő a levegő nyomása (ezek jelölése a 2. ábrán látható), és a dugattyú elmozdul valamekkora xh távolsággal. A higany (jó közelítéssel) összenyomhatatlan, emiatt a szintje valamekkora yh értékig megemelkedik, amint azt a 2. ábra mutatja. A higany átlagos nyomása (a teteje és az alja nyomásának számtani közepe): p3+(y/4)p0.
2. ábra
Tekintsünk most valamekkora x értékhez (elmozdulás-arányszámhoz) tartozó állapotot! A következő egyenleteket írhatjuk fel:
2p2h=p3(2−y)h+(p3+yp04)yh,
vagyis
(3) | p2=p3+y28p0, |
továbbá a higany térfogatának állandósága miatt
(4) | y(1−x)=1, |
és végül a gáztörvény szerint
(5) | 2p2(1+x)p3(2−y)(1−x)=nbalnjobb. |
Az (1)-(5) egyenletekből kifejezhetjük a két levegőrész nyomását, illetve a higanyszint magasságát x függvényében, és ezekből kiszámíthatjuk a rendszer energiájának megváltozását, ami a fűtőszál által leadott hővel egyenlő.
p2=9(1−2x)8(1−x)2(1−26x)p0,
p3=1+x(1−x)2(1−26x)p0.
Ha az x arányszám 0-tól indulva lassan növekszik, a két levegőrész nyomása fokozatosan emelkedik, és x→126 határesetben mindkettő végtelenhez tart, miközben a térfogatok és a higanyoszlop magassága véges nagyságú marad. Ez annyit jelent, hogy a rendszer energiájának akármilyen mértékű növelésével is legfeljebb xmaxh=126h≈15 mm-t mozdulhat el.
Megjegyzés. Reális körülmények között természetesen a határesetet megközelítő, vagy azt elérő elmozdulás ténylegesen nem következhet be, hiszen a korlátlanul növekvő nyomás és hőmérséklet hatására a tartály vagy szétrobban, vagy megolvad. Elég magas hőmérsékleten a higanygőz nyomása is számottevővé válik, a dugattyúra ható erők egyensúlyánál azt is figyelembe kell venni.
Statisztika:
23 dolgozat érkezett. 6 pontot kapott: Bokor Endre, Csépányi István, Elek Péter, Fülöp Sámuel Sihombing, Markó Gábor, Marozsák Tádé, Olosz Adél, Sal Dávid, Tiefenbeck Flórián. 5 pontot kapott: Vaszary Tamás. 4 pontot kapott: 1 versenyző. 3 pontot kapott: 4 versenyző. 2 pontot kapott: 5 versenyző. Nem versenyszerű: 3 dolgozat.
A KöMaL 2018. novemberi fizika feladatai
|