![]() |
A P. 5142. feladat (2019. május) |
P. 5142. Egy M tömegű űreszköz r sugarú körpályán, állandó v0 nagyságú sebességgel kering a Nap körül, mozgását csak a Nap gravitációs hatása befolyásolja. Az űreszközt a Földről arra utasítják, hogy indítson útjára egy teljesen fekete, gömb alakú szondát, amelynek tömege m, sugara R, anyagának sűrűsége pedig ϱ. A kibocsátás után a szonda ugyanazon a pályán kering a Nap körül, mint a kibocsátó. Tegyük fel, hogy anyaga jó hővezető, így a gömb hőmérséklete pályára állása után állandó, T=180 K. A Nap sugárzását tekintsük egy T⊙=5778 K hőmérsékletű abszolút fekete test sugárzásának! A Nap tömege M⊙=1,99⋅1030 kg, sugara R⊙=6,96⋅108 m, luminozitása (összes sugárzási teljesítménye) pedig L⊙=3,83⋅1026 W.
a) Határozzuk meg számszerűen az űreszköz és a szonda pályájának r sugarát csillagászati egységben kifejezve! 1 CSE=1,496⋅108 km.
b) Számítsuk ki a gömbre eső fotonok által a szondára kifejtett erő Ff nagyságát! A választ r, R, L⊙ és c függvényében adjuk meg, ahol c a fénysebesség vákuumban.
c) Határozzuk meg a gömb v′ sebességének nagyságát, ha mozgását csak a Nap gravitációs hatása és a sugárnyomás befolyásolja! A választ az r, R, L⊙, ϱ, v0 és c mennyiségekkel kifejezve adjuk meg!
Azért, hogy a szonda az r sugarú körpályára kerülhessen, kicsit le kell lassítani. Ezt úgy érik el, hogy az űreszköz mozgásával ellentétes irányban, ahhoz képest Δv nagyságú sebességgel indítják. Az űreszköz a saját mozgásának stabilitása érdekében legfeljebb Δpmax=1kgms−1 nagyságú impulzust adhat át a szondának.
d) Számítsuk ki numerikusan a gömb sugarának legnagyobb (Rmax) értékét, amely mellett az űreszköz mozgása még stabil marad! Tegyük fel, hogy m≪M és Δv=v0−v′≪v0! (Felhasználhatjuk, hogy √1−x≈1−x/2, ha |x|≪1.) A hiányzó adatokra adjunk észszerű nagyságrendi becslést!
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia
csehországi válogatóversenyének feladata
(6 pont)
A beküldési határidő 2019. június 11-én LEJÁRT.
Megoldás. a) Az abszolút fekete test által a teljes hullámhossztartományban időegységenként és felületegységenként a felület normálisának irányában kisugárzott energia a Stefan–Boltzmann-törvény szerint a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, azaz
(1) | P0=σT4, |
ahol σ=5,67⋅10−8 Wm−2K−4. Egységnyi idő alatt az R⊙ sugarú, feketetest-sugárzónak tekintett Nap teljes felszínén, a felszínre merőleges irányban kiáramló energia:
(2) | L⊙=4R2⊙πP⊙=4R2⊙πσT4⊙. |
Ez az energia a Naptól r távolságban egy 4r2π felszínű gömbön oszlik el egyenletesen, így egységnyi idő alatt az r sugarú gömb egységnyi felületén, a felületre merőlegesen áthaladó energia:
(3) | p0=σT4⊙R2⊙r2. |
Az elnyelt energia nagysága szempontjából nem számít, hogy a felület adott pontjában a sugárzás a felület normálisával mekkora szöget bezáró irányban érkezett, ezért a tökéletesen fekete, R sugarú, gömb alakú szonda ebből a szempontból R2π nagyságú felületként (körlapként) tekinthető, így az általa másodpercenként elnyelt energia:
(4) | a0=σT4⊙R2⊙r2R2π. |
A szonda azonban maga is bocsát ki sugárzást, mégpedig a teljes felületén. Tegyük fel, hogy a szonda is abszolút fekete testként sugároz, így a felületére merőleges irányban a szonda által másodpercenként kibocsátott teljes energia:
(5) | e0=4R2πσT4. |
Mivel a szonda hőmérséklete állandó, az elnyelt és a kibocsátott energiának meg kell egyeznie:
(6) | a0=e0, azaz σT4⊙R2⊙r2R2π=4R2πσT4, |
ebből pedig r-re a következő kifejezést kapjuk:
(7) | r=12R⊙(T⊙T)2. |
Számértékekkel:
(8) | r=12⋅6.96⋅108 km⋅(5778 K180K)2=3,59⋅1011 m≈2,4 CSE. |
A szonda tehát a Naptól 2,4CSE távolságban kering.
b) A Nap luminozitása L⊙=3,83⋅1026 W, azaz a Nap felszínén a teljes hullámhossztartományban másodpercenként ΔE=3,83⋅1026 J energia távozik. Ez az energia a Naptól r távolságban egy 4r2π felületű gömb felszínén oszlik el egyenletesen.
A gömb alakú, R sugarú, tökéletesen fekete szonda a sugárzás által rá gyakorolt erőhatás szempontjából is úgy viselkedik, mint egy R sugarú, azaz R2π felületű körlap, amelynek síkja merőleges a sugárzás irányára, így a szondára Δt=1s alatt eső energia:
(9) | P=L⊙R2π4r2π=L⊙4R2r2. |
Mivel a szonda tökéletesen fekete, ezt az energiát teljes egészében elnyeli. Így a Δt=1 s alatt a sugárzással együtt elnyelt impulzus:
(10) | Δp=PΔtc. |
A szondára a sugárzás által gyakorolt erőhatás nagysága így:
(11) | Fr=ΔpΔt=L⊙4cR2r2. |
c) Az m tömegű szondára a Nap gravitációs vonzása, illetve a sugárnyomásból származó, a gravitációs hatással éppen ellentétes irányú, kifelé mutató erő hat – a szonda által kibocsátott sugárzás a teljes felületen gömbszimmetrikusan távozik, ezért az ebből származó erő eredője nulla –, így a mozgásegyenlete:
(12) | mv′2cr=Fg−Fr=GM⊙mr2−L⊙4cR2r2=mr(GM⊙r−L⊙R24mcr). |
Ebből fejezzük ki v′2c-t:
(13) | v′2c=GM⊙r−L⊙R24mcr. |
Az űreszköz mozgását a feladat szövege szerint csak a Nap gravitációs hatása befolyásolja, és mivel m≪M, tekinthetjük úgy, hogy a szonda kibocsátása után a tömege változatlan (M), így a mozgásegyenlete:
(14) | Mv2cr=GM⊙Mr2. |
Ebből fejezzük ki v2c-t:
(15) | v2c=GM⊙r. |
A v′2c-re és a v2c-re vonatkozó egyenletekből, felhasználva a gömb alakú szonda sugara, sűrűsége és tömege közti összefüggést is:
(16) | v′2c=v2c−L⊙R24mcr=v2c−L⊙R244π3ϱR3cr=v2c−3L⊙16πcϱRr=v2c(1−3L⊙16πcϱRrv2c), |
azaz
(17) | v′c=vc√1−3L⊙16πcϱRrv2c. |
d) Mivel m≪M, ezért a szonda kibocsátása során az űreszköz sebességének változása elhanyagolható. A szonda megengedett maximális impulzusváltozása:
(18) | Δpm=m(vc−v′c)=4π3R3mϱ(vc−v′c). |
A (17) egyenlet gyökös kifejezésében szereplő ismert mennyiségek (L⊙, c, r) helyébe írjuk be azok értékeit, a nevezőben szereplő nem ismertekre pedig adjunk reális (alsó) becslést:
- A szonda minden bizonnyal valamilyen fémötvözetből készült, így átlagos sűrűsége valószínűleg nagyobb a víz sűrűségénél: ϱ≥103 kgm−3.
- Sugara valószínűleg nagyobb 1cm-nél (ez a nemrégiben elhunyt Stephen Hawking által is támogatott Breakthrough Initiatives program α Centauri felé indítandó nanoszondái méretének nagyságrendje): R≥0,01m.
- A III. Kepler-törvény szerint a Naptól 2.4 CSE távolságban a keringési idő mintegy 3,7 év, ez pedig v≈19⋅104 ms−1 keringési sebességnek felel meg: vc≈1,9⋅104 ms−1.
A fenti értékekkel kiszámolhatjuk, hogy
(19) | 3L⊙16πcϱRrv2c≈6⋅10−5, |
tehát a gyökös kifejezés helyett használhatjuk a feladat szövegében megadott √1−x≈1−x/2, ha |x|≪1 közelítést:
(20) | v′c=vc√1−3L⊙16πcϱRrv2c≈vc(1−3L⊙32πcϱRrv2c)=vc−3L⊙32πcϱRrvc→ |
(21) | vc−v′c=3L⊙32πcϱRrvc. |
Ezt írjuk be az impulzusváltozás kifejezésébe:
(22) | Δpm=m(vc−v′c)=4π3R3mϱ(vc−v′c)=4π3R3mϱ3L⊙32πcϱRmrvc=R2mL⊙8crvc. |
Mivel
(23) | v2c=GM⊙r→vc=√GM⊙r→rvc=√GM⊙r, |
ezért
(24) | Δpm=R2mL⊙8crvc=R2mL⊙8c√(GM⊙r. |
Ebből
(25) | R2m=Δpm8c√(GM⊙rL⊙→Rm=√Δpm8c√(GM⊙rL⊙. |
A számértékeket behelyettesítve:
(26) | Rm=0,21 m=21 cm. |
A gömb alakú szonda sugara tehát legfeljebb 21cm lehet.
Statisztika:
12 dolgozat érkezett. 6 pontot kapott: Bokor Endre, Elek Péter, Kozák 023 Áron, Makovsky Mihály, Marozsák Tádé, Olosz Adél, Tiefenbeck Flórián. 5 pontot kapott: Ludányi Levente. 4 pontot kapott: 1 versenyző. 3 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 2 versenyző.
A KöMaL 2019. májusi fizika feladatai
|