![]() |
A P. 5161. feladat (2019. október) |
P. 5161. Homogén, B indukcióvektorú, erős mágneses térbe R sugarú, igen hosszú, töltetlen fémhengert helyezünk. A henger tengelyét az indukcióvektorral párhuzamosan rögzítjük, majd akörül ω szögsebességgel forgatni kezdjük. Mekkora felületi töltéssűrűség alakul ki a henger palástján?
Közli: Németh Róbert, Budapest
(5 pont)
A beküldési határidő 2019. november 11-én LEJÁRT.
Megoldás. A forgó fémhengerben a Q=−e<0 töltésű elektronokra (e az elemi töltés) a mágneses tér erőt fejt ki. Ennek iránya a forgástengely felé mutat, vagy azzal ellentétesen, nagysága a forgástengelytől r távolságban
Fmágneses=QBωr.
Az erő iránya a forgás szögsebességvektorának és a mágneses indukcióvektornak egymáshoz viszonyított állásától függ. Tekintsük pl. azt az esetet, amikor B és ω azonos irányúak, és a sugár irányban ,,kifelé'' mutató vektorok sugár irányú komponensét tekintjük pozitívnak, a ,,befelé'' mutatókét pedig negatívnak. Ekkor a negatív töltésű elektronokra a mágneses tér QBωr=−eBωr nagyságú, tehát ,,befele'' mutató erővel hat.
A fémben az elektronok szabadon el tudnak mozdulni, a kristályrács nem fejt ki rájuk erőt. El is mozdulnak, és a megbomlott töltésegyensúly hatására kialakul egy sugár irányú elektromos mező, ami az elektronokra
Felektromos=QE(r)=−eE(r)
erőt fejt ki. Állandósult (stacionárius) állapotban az m tömegű elektronok körpályán, egyenletes forgómozgással mozognak, így rájuk az
Fmágneses+Felektromos=−mrω2
mozgásegyenlet érvényes. Ebből leolvashatjuk, hogy az elektromos tér nagysága
E(r)=(meω2−Bω)⋅r≡K⋅r.
Mivel elektronra az m/e hányados SI-egységekben mérve nagyon kicsi szám (10−12 nagyságrendű), a K állandóban szereplő első tagot (extrém nagy, gyakorlatilag megvalósíthatatlan szögsebességeket leszámítva) nyugodtan elhanyagolhatjuk, vagyis a K=−Bω értékkel számolhatunk.
Tekintsük most a forgó fémhenger belsejében egy r belső sugarú, r+Δr külső sugarú, ℓ hosszúságú, vékony falú csövet (Δr≪r). Ebből csőből a belső oldalán
|E(r)|2πrℓ=2πℓBωr2
nagyságú elektromos fluxus (elektromos erővonal) lép ki, a külső oldalán pedig
|E(r+Δr)|2π(r+Δr)ℓ=2πℓBω(r+Δr)2≈2πℓBωr2+4πℓBωrΔr
nagyságú elektromos fluxus (elektromos erővonal) lép be a csőbe.
A Gauss-féle fluxustörvény szerint az elektromos mező eredő (előjeles összegzéssel kapható) fluxusa a csőben lévő töltéssel arányos:
1ε0Qcső=−4πε0ℓBωrΔr.
Ha ezt a töltést (ami a szimmetria miatt egyenletesen oszlik el a csőben) elosztjuk a cső 2rπℓΔr térfogatával, megkapjuk a töltéssűrűséget:
ϱ=−2ε0Bω<0.
Amint az várható volt, a negatív elektronokat a forgástengely irányába húzó mágneses Lorentz-erő a henger felületéről ,,szív el'' töltéseket, a henger belseje tehát negatív töltéssűrűségre töltődik fel (méghozzá egyenletesen), a henger felülete pedig pozitív töltésűvé válik. A felületi töltéssűrűséget a henger belsejének összes (de ellentétes előjellel vett) töltésének és a hengerpalást területének hányadosaként kapjuk meg:
σ=−R2πℓϱ2Rπℓ=ε0BRω.
A felületi töltéssűrűséget másképp is kiszámíthatjuk. Az egész henger semleges, így rajta kívül at elektromos térerősség nulla. A henger belsejében, közvetlenül a hengerpalást alatt E=−BωR, vagyis felületegységenként BωR elővonal indul ki a hengerpalástból. A felületegységre jutó töltés (Gauss törvénye szerint): σ=|E|ε0=ε0BRω.
Ha a hengert ellenkező irányban forgatjuk (vagy B irányát változtatjuk meg), akkor a negatív elektronok kifelé mozognak, a felületi töltéssűrűség negatív, a henger belsejének térfogati töltéssűrűsége pedig pozitív lesz.
Statisztika:
12 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Bokor Endre, Fonyi Máté Sándor, Kozák 023 Áron. 4 pontot kapott: Fiam Regina, Tóth Ábel. 3 pontot kapott: 2 versenyző. 2 pontot kapott: 2 versenyző. 0 pontot kapott: 3 versenyző.
A KöMaL 2019. októberi fizika feladatai
|