![]() |
A P. 5215. feladat (2020. március) |
P. 5215. Egy raktárépület alapja négyzet, falai 40 cm vastag téglából készültek. A falfelület 34 részét 10 cm vastag, 14 részét részét pedig 20 cm vastag hőszigetelő réteggel borították. A tégla hővezetési tényezője 10-szer nagyobb, mint a hőszigetelő anyagé. Ha a ház falát mindenhol ugyanolyan, d vastagságú hőszigetelő réteggel borították volna, akkor a hőterjedés szempontjából a két elrendezés ugyanúgy viselkedne. Mekkora d értéke?
Közli: Szász Krisztián, Budapest
(4 pont)
A beküldési határidő 2020. április 14-én LEJÁRT.
Megoldás. Jelöljük a raktár teljes falfelületét A-val, a külső réteg hővezetési tényezőjét λ-val (ekkor a tégla hővezetési tényezője 10λ). Ha a belső hőmérséklet T1, a külső T2, a tégla és a hőszigetelő határfelületén pedig T, akkor a hőáramsűrűség (egységnyi idő alatt egységnyi felületen átvezetett hő) a 40 cm vastag téglafalon is, és a 10 cm vastag szigetelőrétegen is ugyanakkora:
j1=10λT1−T0,4 m=λT−T20,1 m.
Innen T kiszámítható:
T=T1+0,4T21,4,
a hőáramsűrűség pedig
j1=7,14λ(T1−T2)m−1.
Hasonló módon számolhatunk a 20 cm vastag szigeteléssel ellátott falnál is:
j2=10λT1−T0,4 m=λT−T20,2 m,
ahonnan
T=5T1+T26,
és a hőáramsűrűség
j2=4,17λ(T1−T2)m−1.
Ha a fal mindenhol ugyanakkora, d vastagságú hőszigetelést kapott volna, a hőáramsűrűség:
j3=2525d+1 mλ(T1−T2).
A kétféle megoldás akkor egyenértékű, ha a hőleadás (ugyanannyi idő és ugyanakkora hőmérséklet-különbség esetén) megegyezik:
34Aj1+14Aj2=Aj3,
ami d=0,116 m≈12 cm mellett teljesül.
Statisztika:
13 dolgozat érkezett. 4 pontot kapott: Bokor Endre, Endrész Balázs, Fonyi Máté Sándor, Ludányi Levente, Somlán Gellért, Szabó 314 László, Téglás Panna, Varga Vázsony. 2 pontot kapott: 3 versenyző. 1 pontot kapott: 1 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 1 dolgozat.
A KöMaL 2020. márciusi fizika feladatai
|