![]() |
A P. 5313. feladat (2021. március) |
P. 5313. Egy protonnyalábot álló céltárgyra ejtünk. Ha a nyalábban lévő protonok mozgási energiája nagyobb egy kritikus Ekrit értéknél, akkor a beeső protonok a céltárgyban lévő, nyugvónak tekinthető protonokkal ütközve pozitív pionokat (π+) kelthetnek az alábbi módon:
p++p+⇒p++n0+π+.
Határozzuk meg Ekrit értékét MeV egységekben!
Felhasználható adatok: a proton nyugalmi energiája 938,27 MeV, a neutron nyugalmi energiája 939,57 MeV, a pion nyugalmi energiája 139,57 MeV.
Közli: Vigh Máté, Biatorbágy
(5 pont)
A beküldési határidő 2021. április 15-én LEJÁRT.
Megoldás. Az energia és az impulzus között mindegyik részecskére fennáll az
E=√p2c2+m2c4
összefüggés. ,,Beülve'' a protonok tömegközépponti rendszerébe könnyen belátható, hogy ha a beeső protonnyaláb energiája éppen akkora, mint a részecskereakcióhoz szükséges minimális energia, akkor a keletkező proton, neutron és pion nyugalomban marad. A laborrendszerbe visszatérve ez azt jelenti, hogy a három részecske együtt mozog, azaz úgy kezelhető, mintha egyetlen, mp+mn+mπ tömegű részecske lenne. Az energiamegmaradás a laborrendszerben így írható tehát:
√p2c2+m2pc4+mpc2=√p2c2+(mp+mn+mπ)2c4,
ahol p a beeső protonok impulzusa. A fenti egyenletet négyzetre emelve kapjuk, hogy
2mp√p2c2+m2pc4=(mp+mn+mπ)2c2−2m2pc2,
ahonnan a beeső proton kritikus mozgási energiája is kifejezhető:
Ekrit=√p2c2+m2pc4−mpc2=(mp+mn+mπ)2−4m2p2mpc2=292 MeV.
Megjegyzés. Ha csak a reakció előtti és utáni nyugalmi energiák különbségéből számítjuk ki a kritikus energiát, akkor 141 MeV-et kapunk, ami hibás eredmény, mert ellentmond az impulzusmegmaradás törvényének.
Statisztika:
24 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Koleszár Benedek, Ludányi Levente, Mihalik Bálint, Mócza Tamás István, Somlán Gellért, Téglás Panna, Tóth Ábel. 4 pontot kapott: Albert Máté, Gurzó József, Selmi Bálint. 3 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 1 versenyző. 1 pontot kapott: 8 versenyző. 0 pontot kapott: 4 versenyző.
A KöMaL 2021. márciusi fizika feladatai
|