![]() |
A P. 5415. feladat (2022. május) |
P. 5415. Egy elhanyagolható ellenállású, szigetelés nélküli huzalból, a vízszintes síkban elhelyezkedő, α=45∘-os szöget bezáró, V alakot hajlítunk. Ezt az elrendezést olyan mágneses mezőbe helyezzük, melynek \displaystyle \boldsymbol B indukcióvektora merőleges a vízszintes síkra, és nagysága a \displaystyle B(t) = B_0/t_0\cdot t összefüggés szerint változik az időben, ahol \displaystyle B_0 és \displaystyle t_0 ismert állandók. A V alakú vezetőre szigetelés nélküli, kezdetben rögzített fémrudat helyezünk az ábrának megfelelő módon. A rúd egységnyi hosszúságú darabjának ellenállása \displaystyle r.
\displaystyle a) Mennyi hő fejlődik a fémrúdban \displaystyle t_0 idő alatt?
\displaystyle b) A bekapcsolástól (\displaystyle t = 0 időpillanat) számított \displaystyle t_0 időpillanatban a mágneses indukció változása megszűnik. Ebben a pillanatban az eddig rögzített fémrudat a vízszintes síkban, a fémrúdra merőlegesen \displaystyle v_0 sebességgel mozgatni kezdjük. Mekkora legyen ez a sebesség, hogy a rúdban folyó áram erőssége ne változzon?
\displaystyle c) Hányszor több hő fejlődik a fémrúdban a mozgatás során, mint a rögzített helyzetben, ha a fémrudat \displaystyle 2t_0 hosszú ideig mozgatjuk?
Közli: Kotek László, Pécs
(5 pont)
A beküldési határidő 2022. június 15-én LEJÁRT.
Megoldás. \displaystyle a) A derékszögű háromszög területe \displaystyle L^2/2, a rajta áthaladó mágneses fluxus
\displaystyle \Phi=\frac{L^2}{2}\cdot B(t)=\frac{L^2}{2}\cdot\frac{B_0}{t_0}t,
a fluxus változásnak sebessége, vagyis a nyugalmi indukció folytán indukálódó feszültség:
\displaystyle U=\frac{\Delta \Phi}{\Delta t}=\frac{B_0L^2}{2t_0}.
Az \displaystyle L hosszúságú vezető ellenállása \displaystyle Lr, így az áramerősség
\displaystyle I=\frac{U}{R}=\frac{B_0L}{2t_0r},
vagyis a \displaystyle t_0 idő alatt fejlődő hő
\displaystyle Q_1=UIt_0 ={I^2}Rt_0=\frac{B_0^2L^3}{4t_0r}.
\displaystyle b) A \displaystyle B_0 erősségű mágneses térben mozgó vezetőben a mozgási indukció folytán feszültség indukálódik. A vezetőnek a V alakú huzal közötti része \displaystyle t idővel a mozgás kezdete után \displaystyle L+v_0t, így az indukált feszültség
\displaystyle U(t)=B_0(L+v_0t)v_0,
az áramerősség pedig
\displaystyle I(t)=\frac{U(t)}{R(t)}=\frac{B_0(L+v_0t)v_0}{(L+v_0t)r}=\frac{B_0v_0}{r}.
(Látható, hogy az áramerősség időben nem változik.)
A még mozdulatlan és a már mozgó fémrúdban az áramerősség ugyanakkora:
\displaystyle \frac{B_0L}{2t_0r}=\frac{B_0v_0}{r}, \qquad \text{vagyis}\qquad v_0=\frac{L}{2t_0}.
\displaystyle c) A fémrúd áramot vezető részének hossza az induláskor \displaystyle L, \displaystyle 2t_0 idővel később \displaystyle L+2v_0t_0=2L. Így a vezető ellenállása időben egyenletesen \displaystyle Lr-ről \displaystyle 2Lr-re növekszik, a hőfejlődés teljesítménye pedig \displaystyle P_1=I^2R_1-ről \displaystyle P_2=I^2R_2=2P_1 nagyságúra változik. Mivel a változás egyenletes, számolhatunk az átlagteljesítménnyel, és így a \displaystyle 2t_0 idő alatt fejlődő hő összesen
\displaystyle Q_2=2t_0\frac{P_1+P_2}{2}=\frac{3B_0^2L^3}{4t_0r}=3Q_1.
A mozgatás során tehát 3-szor több hő fejlődik a fémrúdban, mint a rögzített helyzetben.
Statisztika:
15 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: Gábriel Tamás, Kertész Balázs, Molnár Kristóf, Somlán Gellért, Téglás Panna, Toronyi András, Veszprémi Rebeka Barbara. 4 pontot kapott: Hegedűs Máté Miklós, Nemeskéri Dániel. 3 pontot kapott: 3 versenyző. 2 pontot kapott: 3 versenyző.
A KöMaL 2022. májusi fizika feladatai
|