Loading [MathJax]/extensions/TeX/boldsymbol.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5438. feladat (2022. november)

P. 5438. Egy spanyol gazdaságban a képen látható olajbogyópréssel törik péppé a bogyókat. A 90 cm átmérőjű zúzókerék tisztán gördülő síkja, amit az ábrán szaggatott vonal jelez, a tengelytől 75 cm távolságban van. A csacsi farka a tengelytől 180 cm távolságban verdesi a rudat, miközben az állat 2,4 m/s sebességgel körbe-körbe fut. A zúzókerékre egy 1 g tömegű olajbogyó ragad.

a) Mekkora az olajbogyó sebessége, amikor a felső A pontba ér?

b) Mekkora a olajbogyó gyorsulása az A pontban?

c) Mekkora és milyen irányú eredő erőt fejt ki a zúzókerék az olajbogyóra a legfelső A pontban?

Közli: Baranyai Klára, Veresegyház

(5 pont)

A beküldési határidő 2022. december 15-én LEJÁRT.


I. megoldás. a) A kerék tengelyeként szolgáló rúd egyenletesen forog körbe, pontjainak kerületi sebessége a tengelytől mért távolságukkal arányos. Ezért a megadott adatok alapján a kerék középpontja

vkp=75cm180cm2,4ms=1ms

sebességgel halad. Mivel a kerék tisztán gördül, a legfelső A pont a középpont sebességének kétszeresével mozog, tehát az olajbogyó sebessége:

vA=2ms.

Másképp is megkaphatjuk ezt az eredményt. A vízszintes rúd

Ω=2,4 m/s1,8 m=43 1 s

szögsebességgel forog körbe, így a függőleges tengelytől R=0,75 m távolságra lévő zúzókerék középpontja

vkp=RΩ=1 ms

sebességgel halad. Az r=0,45 m sugarú zúzókerék ω szögsebességgel forog a vízszintes rúd körül, tehát az olajbogyó sebessége a kerék középpontjához képest rω. A zúzókerék legalsó pontjának sebessége nulla, emiatt

RΩrω=0,azazrω=RΩ=vkp=1ms.

Az A pontban tehát az olajbogyó sebessége

vA=RΩ+rω=2RΩ=2ms.

b) Az olajbogyó gyorsulásának kiszámítása nehezebb feladat. A bogyó mozgása – mint már leírtuk – két egyenletes körmozgásból tehető össze. A zúzókerék középpontja a függőleges tengely körül Ω szögsebességgel forog, a gyorsulása (\displaystyle \boldsymbol a_\text{rúd}) tehát \displaystyle R\Omega^2, iránya vízszintes és a tengely felé mutat. Az olajbogyó a zúzókerék középpontja körül \displaystyle \omega szögsebességű, \displaystyle r sugarú körpályán mozog, ehhez a mozgáshoz függőlegesen lefelé irányuló, \displaystyle r\omega^2 nagyságú (\displaystyle \boldsymbol a_\text{kerék}) gyorsulás tartozik. Az olajbogyó teljes \displaystyle \boldsymbol a gyorsulása a talajhoz rögzített inerciarendszerben nem egyszerűen \displaystyle \boldsymbol a_\text{rúd}+\boldsymbol a_\text{kerék}, hanem ehhez még egy harmadik tag, az ún. Coriolis-gyorsulás is hozzáadódik (lásd pl. a Négyjegyű függvénytáblázatok Tehetetlenségi erők alpontját). Azy \displaystyle \boldsymbol\Omega szögsebességgel forgó rendszerben a rendszerhez képest \displaystyle \boldsymbol v sebességgel mozgó test Coriolis-gyorsulása

\displaystyle \boldsymbol a_\text{Coriolis}=2 \boldsymbol\Omega \times\boldsymbol v.

Esetünkben \displaystyle \boldsymbol\Omega függőlegesen felfelé mutató \displaystyle \Omega nagyságú vektor, \displaystyle \boldsymbol v a kerék középpontjának pillanatnyi sebességével párhuzamos, vízszintes vektor. Ezek szerint a Coriolis-gyorsulás nagysága

\displaystyle a_\text{Coriolis}=2r\omega\Omega=2R\Omega^2,

iránya a rúddal párhuzamos és a függőleges tengely felé mutat.

Megjegyzés. 1. A Coriolis-gyorsulás szerepét jól illusztrálja a következő példa. Ha egy \displaystyle \Omega szögsebességgel forgó korongon a forgástengelytől \displaystyle R távolságban, a koronghoz képest \displaystyle v sebességgel körpályán mozog egy test, akkor a sebessége az inerciarendszerben \displaystyle R\Omega+v, a gyorsulása pedig

\displaystyle a=\frac{v_\text{teljes}^2}{R}=\frac{(R\Omega+v)^2}{R}=R\Omega^2+\frac{v^2}{R}+2v\Omega.

A jobb oldal első tagja a korong pontjainak centripetális gyorsulása, a második tag a koronghoz viszonyított mozgás centripetális gyorsulása, a harmadik pedig a Coriolis-gyorsulás.

Az olajbogyó teljes gyorsulása végül:

\displaystyle \boldsymbol a_\text{teljes}=\boldsymbol a_\text{rúd}+\boldsymbol a_\text{kerék} +\boldsymbol a_\text{Coriolis},

amelynek vízszintes (,,befelé'' mutató) komponense

\displaystyle a_\text{be}=R\Omega^2+2R\Omega^2=3R\Omega^2=4{,}0~\frac{\rm m}{\rm s^2},

függőleges (lefelé mutató) összetevője

\displaystyle a_\text{le}=r\omega^2=2{,}22~\frac{\rm m}{\rm s^2},

a gyorsulásvektor nagysága pedig

\displaystyle a_\text{teljes}=\sqrt{a^2_\text{be}+a^2_\text{le}}= 4{,}58~\frac{\rm m}{\rm s^2}.

\displaystyle c) Az olajbogyóra két erő hat: az \displaystyle mg nagyságú nehézségi erő és a kerék felülete által kifejtett \displaystyle \boldsymbol F erő, melynek vízszintes komponense \displaystyle F_\text{be}, függőleges komponense \displaystyle F_\text{fel}. A mozgásegyenletek:

\displaystyle mg-F_\text{fel}=ma_\text{le}, \qquad \rightarrow \qquad F_\text{fel}=m(g-a_\text{le})=7{,}59\cdot 10^{-3}~\rm N,

illetve

\displaystyle F_\text{be}=ma_\text{be}=4{,}00\cdot 10^{-3}~\rm N.

Az erő nagysága

\displaystyle F=\sqrt{F^2_\text{fel}+F^2_\text{be}}=8{,}58\cdot 10^{-3}~\rm N,

a vízszintessel bezárt szöge

\displaystyle \alpha=\arctg\dfrac{F_\text{fel}}{F_\text{be}} =62{,}2^\circ.

II. megoldás. Az olajbogyó sebességét és gyorsulását a tehetetlenségi erők (a Coriolis erő és a centrifugális erő) elkerülésével is kiszámíthatjuk, ha mindvégig a talajhoz képest álló inerciarendszerben számolunk.

Az ábrán látható derékszögű koordináta-rendszerben a kerék \displaystyle K középpontjának koordinátái az olajbogyó \displaystyle A ponton való áthaladását követő \displaystyle t idő elteltével:

\displaystyle \boldsymbol r_K=(R\cos\Omega t, R\sin\Omega t, r).

Ennyi idő alatt a zúzókerék síkja \displaystyle \Omega t szöggel fordult el a függőleges tengely körül, a kerék rúd körüli elfordulása pedig \displaystyle \omega t. Ez utóbbi miatt az olajbogyó \displaystyle P pontja \displaystyle r\sin \omega t távolságra kerül az \displaystyle A ponton átmenő függőleges egyenestől. Az ábráról leolvasható, hogy az olajbogyó koordinátái:

\displaystyle x(t)=R\cos\Omega t-r\sin\Omega t\cdot \sin \omega t,

\displaystyle y(t)=R\sin\Omega t+r\cos\Omega t\cdot \sin \omega t,

\displaystyle z(t)=r(1+\cos\omega t).

Az \displaystyle x(t) függvény a

\displaystyle \sin\alpha\sin\beta=\tfrac12\cos(\alpha-\beta)- \tfrac12\cos(\alpha+\beta)

azonosság felhasználásával így is felírható:

\displaystyle x(t)=R\cos\Omega t+\frac{r}2\cos(\Omega+\omega)t-\frac{r}2\cos(\Omega-\omega)t.

Ez három koszinuszos függvény összege, éppen olyanoké, mint amilyenek a kezdősebesség nélkül induló harmonikus rezgőmozgást írják le. Az analógia alapján a \displaystyle P pont \displaystyle x tengely irányú gyorsulása \displaystyle t=0 pillanatban:

\displaystyle a_x(0)=-R\Omega^2-\frac{r}2 (\Omega+\omega)^2+\frac{r}2 (\Omega-\omega)^2= -R\Omega^2-2r\omega\Omega=-3R\Omega^2.

Hasonlóan olvashatjuk le, hogy

\displaystyle v_y(0)=2R\Omega,\qquad a_y(0)=0,

továbbá

\displaystyle v_z(0)=0,\qquad a_z(0)=-r\omega^2.

Megjegyzés. Hasonló módon számíthatjuk ki az olajbogyó gyorsulását abban a pillanatban, amikor az \displaystyle A-val átellenes helyzetben van (feltételezve, hogy még ott is hozzátapad a zúzókerékhez). Meglepő módon azt kapjuk, hogy a pálya legalsó pontjánál (vagyis ott, ahol az olajbogyó sebessége nulla) a vízszintes irányú gyorsulása \displaystyle +R\Omega^2, tehát ,,kifelé'' gyorsulna. Ennek szemléletes magyarázata az, hogy az olajbogyó pályája nem egy \displaystyle R sugarú hengerpaláston történik, hanem egy \displaystyle R és egy \displaystyle \sqrt{R^2+r^2} sugarú henger között megy végbe. A bogyó bizonyos helyzetekben egyre jobban eltávolodik a függőleges tengelytől, emiatt lehet kifelé irányuló sebessége és gyorsulása is.


Statisztika:

65 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Bencz Benedek.
4 pontot kapott:Bodré Zalán, Csiszár András, Elekes Dorottya, Halász Henrik, Kis Márton Tamás, Masa Barnabás, Szanyi Attila, Vincze Farkas Csongor.
3 pontot kapott:20 versenyző.
2 pontot kapott:14 versenyző.
1 pontot kapott:10 versenyző.
0 pontot kapott:5 versenyző.
Nem versenyszerű:2 dolgozat.

A KöMaL 2022. novemberi fizika feladatai