Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/jax.js
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5467. feladat (2023. február)

P. 5467. Egy 20 cm hosszú, 3 cm2 keresztmetszetetű, megfelelő elektromos szigeteléssel ellátott rézrúdon teljes hosszában egyenletesen feltekert fűtőszál van. A rudat függőlegesen tartjuk úgy, hogy az alsó vége éppen beleér egy olvadó jeget tartalmazó pohár vizébe, így folyamatosan 0C hőmérsékletű marad. Hány fokra melegszik fel elegendően hosszú idő alatt a rúd másik vége, ha a fűtőszál 100 W teljesítménnyel melegíti a rézrudat?

Közli: Gnädig Péter, Vácduka

(5 pont)

A beküldési határidő 2023. március 16-án LEJÁRT.


I. megoldás. A Newton-féle hővezetési törvény szerint (lásd pl. a Négyjegyű függvénytáblázatokban a Hőátadás alpontot) a rúd kicsiny, Δx hosszúságú, A keresztmetszetű darabján időegységenként

Φ=Qt=λAΔTΔx

hő áramlik át, ahol ΔT a hőmérsékletkülönbség, λ pedig az anyag hővezetési tényezője. Rézre λ=395 WmK.

Esetünkben a Φ hőáram nem mindenhol ugyanakkora, hanem a rúd mentén változik. (Feltételezzük, hogy a rézrúdból a hő csak a víz felé távozhat.) Ha a rúd hossza és a fűtőszál teljesítménye P, akkor a rúd felső végétől x távolságban

Φ(x)=xP,

hiszen az x hosszúságú szakaszon leadott teljesítmény a fűtőszál hosszával arányos.

Látható, hogy a hőáram az x távolság lineáris függvénye, tehát az átlagos értéke

Φátlag=Φmin+Φmax2=Φ(0)+Φ()2=P2.

Ha a rúd felső végének (Celsius-fokban mért) hőmérséklete T, akkor felírhatjuk:

Φátlag=λAΔT=λA0T=λAT,

vagyis

T=P2λA84 C.

II. megoldás. A hővezetés egyenlete szerint (az I. megoldás jelöléseivel)

Φ(x)=λAΔT(x)Δx,

az energiaáramlás mérlegegyenlete pedig

ΔΦΔx=P.

Tudjuk, hogy Φ(0)=0 (hiszen a rúd legtetején még nincs elvezetendő hő), továbbá (az olvadó jég miatt) T()=0.

A fenti két egyenlet (ami a megváltozásokra vonatkozik, tehát tulajdonképpen differenciálegyenlet) sokkal ismerősebb lesz, ha az alábbi jelöléseket alkalmazzuk:

xt,

T(x)s(t),

Φ(x)λAv(t),

PλAg.

Ezekkel a megoldandó egyenletek:

v(t)=ΔsΔt,ΔvΔt=g=állandó,

továbbá v(0)=0 és s(t=)=0. Keressük s(0) értékét.

Ráismerhetünk, hogy ezek a szabadesés egyenletei, a megoldásuk pedig

s(t)=s(0)g2t2.

Kérdés: Milyen magasról ejtsünk le kezdősebesség nélkül egy testet, hogy t= ,,idő'' alatt érjen le a földre? A válasz ismert: s(0)=g22, vagyis a hővezetési probléma megoldása:

T(x=0)=P2λA84 C.


Statisztika:

23 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Bencz Benedek, Bogdán Benedek, Bunford Luca, Dercsényi Bence, Flóring Balázs, Fórizs Borbála, Halász Henrik, Molnár Kristóf.
4 pontot kapott:Kis Márton Tamás, Klement Tamás, Tárnok Ede , Tóth Kolos Barnabás.
3 pontot kapott:1 versenyző.
2 pontot kapott:2 versenyző.
1 pontot kapott:6 versenyző.

A KöMaL 2023. februári fizika feladatai