![]() |
A P. 5603. feladat (2024. november) |
P. 5603. Egy homokos tengerparton heverő, kis méretű tengeri csillagot négykézláb állva, pontosan felülről, 50 cm magasságból nézünk. A dagály miatt lassan emelkedni kezd a vízszint, és 40 cm magasságú víz lepi el az állatot.
a) Hányszor nagyobbnak (azaz hányszor nagyobb szög alatt) látjuk a tengeri csillagot, mint kezdetben, ha testhelyzetünket nem változtatjuk meg?
b) Hányszor nagyobbnak látjuk a tengeri csillagot, ha egy 0,5 dioptriás szemüveget is felveszünk a dagály beálltával? Hol keletkezik ilyenkor a lencse által alkotott kép?
A szemüveg és a szemünk közti távolságot hanyagoljuk el!
Példatári feladat nyomán
(4 pont)
A beküldési határidő 2024. december 16-án LEJÁRT.
Megoldás. a) Bár általában nagyon bonyolult pontosan megmondani, hogy hol és mekkorának látunk egy víz alatti tárgyat, azonban ha a tárgy kicsi (mint a tengeri csillag) és pontosan a szemünk alatt van, akkor a látszólagos mélység a valódi mélység 1/n-szerese, ahol n=4/3 a víz törésmutatója. Tehát a tengeri csillagot 40 cm helyett 30 cm mélyen látjuk, a valóságos méreténél kissé nagyobbnak, a távolságok viszonyából következően a nagyítás 5/4-szeres.
b) Ha a szemünk elé gyűjtőlencsét teszünk, akkor a lencse számára a tárgytávolság (10+30)=40cm, és a képtávolságot a leképezési törvény szerint számíthatjuk ki:
D=0,5=1f=10,4m+1k,
amiből k=−0,5m. A szemüveglencse tehát a tárgy oldalán egyenes állású, nagyított, látszólagos képet hoz létre. A lencse laterális nagyítása 5/4, azonban a kép éppen 5/4-szer messzebb van a tárgynál, így a tengeri csillagot lencsével vagy anélkül ugyanakkorának látjuk; mindkét esetben ugyanannyival nagyobbnak, mint a tengeri csillag dagály előtti, levegőbeli, látszólagos mérete, amint ezt az 5/4-szeres szögnagyítást a megoldás első része leírja.
Statisztika:
16 dolgozat érkezett. 3 pontot kapott: Csipkó Hanga Zoé , Hübner Júlia. 2 pontot kapott: 8 versenyző. 1 pontot kapott: 5 versenyző. 0 pontot kapott: 1 versenyző.
A KöMaL 2024. novemberi fizika feladatai
|