 Úgy látom, hogy a probléma nem mozgatta meg senki fantáziáját, viszont nem szeretném, ha így félben maradna, ezért elmondok két megoldást, amelyek ugyan mindketten a teljes valószínűség tételén alapulnak, de mégis különbözőek.
1. megoldás:
Legyen Am az az esemény, hogy az első k háremhölgy között a legszebb szépségindexe m. Határozzuk meg ennek valószínűségét a klasszikus (kedvező esetek számaösszes esetek száma) képlettel! m értékei nyilván k,k+1,...,n lehetnek.
Az összes esetek száma nyilván n!
A kedvező esetek számához a következőképpen jutunk:
1. az első k háremhölgy kiválasztását úgy kezdjük, hogy kiválasztjuk az m szépségindexűt, és választunk hozzá még k−1-et a kevésbé szépek közül. Ezek száma nyilván m−1 tehát ezt a kiválasztást (m−1k−1) féleképpen tehetjük meg.
2. az első k háremhölgyet k! féle sorrendben helyezhetjük el, míg a maradék n−k háremhölgyet (n−k)! féle sorrendben.
3. így a kedvező esetek száma: (m−1k−1)k!(n−k)!
Ezek alapján Am valószínűsége: P(Am)=(m−1k−1)k!(n−k)!n!=(m−1k−1)(nk).
Legyen B az az esemény, hogy Szindbádnak sikerül kiválasztania a legszebb háremhölgyet.
Ha az első k háremhölgy között a legszebb szépségindexe m, akkor Szindbád abban az esetben tudja kiválasztani a legszebbet, ha az m szépségindexű háremhölgynél szebbek közül a legszebb jön először. Az m szépségindexű háremhölgynél szebbek száma n−m és mindegyikük egyenlő valószínűséggel jön elsőnek, így annak valószínűsége, hogy a legszebb jön először 1n−m.
Így P(B|Am)=1n−m, illetve 0, ha m=n (hiszen Szindbád hoppon marad). A teljes valószínűség tétele alapján
P(B)=n−1∑m=k1n−m(m−1k−1)(nk)=1(nk)n−1∑m=k(m−1k−1)n−m
2. megoldás:
Legyen Ci az az esemény, hogy a legszebb hölgy i-ediknek érkezik. Nyilván ennek valószínűsége 1n, hiszen minden helyen egyforma valószínűséggel érkezhet. Legyen B az az esemény, hogy Szindbádnak sikerül kiválasztania a legszebb háremhölgyet. Nézzük meg, mennyi a valószínűsége annak, hogy Szindbád a legszebbet választja, ha az i-ediknek érkezik, azaz keressük P(B|Ci) értékét!
1. Ha i≤k, akkor nyilván Szindbád nem tudja kiválasztani a legszebbet, hiszen az elment az orra előtt az első k között (hoppon marad), így P(B|Ci)=0
2. Ha i>k, akkor Szindbád akkor választja a legszebbet, ha az előtte érkező i−1 hölgy közül a legszebb benne van az első k-ban, tehát a lehetséges i−1 azonos valószínűségű lehetőség közül k kedvező van. Így P(B|Ci)=ki−1.
Így a teljes valószínűség tétele alapján
P(B)=n∑i=k+1ki−11n=knn∑i=k+11i−1
Következmények:
1. Ha mindkét megoldás hibátlan, akkor
1(nk)n−1∑m=k(m−1k−1)n−m=knn∑i=k+11i−1
ami a 2023-09-29-én közreadott Egy érdekes egyenlőség.
2. ∫nk1xdx<n∑i=k+11i−1<∫n−1k−11xdx, azaz ln(nk)<n∑i=k+11i−1<ln(n−1k−1), így knln(nk)<knn∑i=k+11i−1<knln(n−1k−1), ezért, ha f(x)=1xln(x) , akkor P(B)≈f(nk). Mivel f(x) maximuma x=e-nél van, ezért Szindbád akkor választja ki legnagyobb eséllyel a legszebb hölgyet, ha nk≈e. Mivel f(e)=1e, ezért P(B)<1e.
Az utolsó kérdésre a válasz megtalálása nem igényel újabb gondolatot, ezért csak leírom:
P(ξ=m)=m∑i=k+1(m−1i−1)(ni)1iki−1,
ha m=k+1,k+2,...,n és
P(ξ=0)=kn
|