Fórum: Katódos Korrózióvédelem

Javaslom, hogy a problémát ne csak elektrolitikus vagy sima elektromos folyamatként szemléld, hanem kicsit szélesebb látókörrel. A talajban nem csak a cső és a környezete mint anód-katód és elektrolit van jelen, hanem a globális környezet is. Azaz nem csak az ismert potenciálok hatnak, hanem a környezetből származó "földáramok" potenciáljai is megjelennek. Az igaz, hogy többségében váltakozó frekvenciával, de ne feledjük, hogy minden ionos eszköz egyben egyenirányítóként is működik. Főként akkor amikor az elektrolízis egyirányú, mert a képződő termékek a potenciál ill. az áram irány megfordításával nem alakulnak vissza az eredeti alakra, miután a keletkezésük pillanatában a környezetükkel reakcióba lépve már átalakultak-eltávoztak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy akár kisfeszültségű hálózati földelő környezetén áthaladó csővezetékeken helyi potenciálok képződnek. Ezért miután a védő potenciál értékére szuperponálódnak, a védő potenciálnak a + - tartomány egészét kell átfognia a csővezeték teljes hosszában.

Látogass el a honlapunkra: www.germancathodic.hu

Elnézést, de amit állítottam, úgy értettem, hogy azon emberek, akik villanyszerelőként űzik a szakmát és szerelnek, csavaroznak, forrasztanak, toldanak egyenfeszültséget mérnek nem igényelnek mélyebb elvont ismereteket, leginkább a gyakorlati tapasztalatokból építkeznek és némi alapismeretet használnak fel.

Azok, akik komolyabb feladatokat látnak el, egy kisebb szakmai elméleti felkészültséget igényelnek. Nem bonyolult egy szigetelési hibahely kimérése, nem bonyolult egy katódállomás beszabályozása.

Azok, akik terveznek, már mélyebb szinten elsajátítják a szakmát, de én nem róluk írtam.

Nos én nem tervezek, még mondhatni tapasztalatlan lurkó vagyok a katódvédelemben. Ismerem a vekor céget és megvannak a folyóiratai. Azért nem olvasgatom, mert egyéni cikkekről van szó és találkoztam olyan cikkel mely téves volt. Egyfajta szakmai vitává fajult. Azért elolvasgatom, de nem fogom az ott leírtakat 100

A könyvet viszont megkeresem.

Köszönöm.

www.vekor.hu

Az az allitas, hogy .."A szakma konkrétan nem igényel mélyreható elméletet. Alapismeretek és gyakorlati tapasztalat elegendő, de nem nekem." - abszolut teves. A temakor interdiszciplinaris: elektrokemia + villamos mernoki tudomanyok. Amit magyar nyelven ajanlhatok: Erdey -Gruz Tibor: Az elektrodfolyamatok kinetikaja - Akademiai Kiado, Budapest, valamint a kethavonta megjeleno"Korrozios figyelo" szaklapot - amelyben tobb cik jelent meg a temaval kapcsolatban. Erdeklodni www.vwkor.hu weblapon lehet, ahol reszletes adatbazis talalhato a Korrozios figyelo-ben megjelent cikkekrol. Ismetlem - a temakor, a szakma, ha komolyan akarja valaki csinalni alapos elmeleti felkeszulest igenyel. Maskeppen, es sajnos a mindennapi eletben gyakran talalkozunk ilyenekkel a korroziovedelemben - a katodosban is - csak "susztereles" azaz "fusi" - az eredmeny termeszetesen ezzelmegegyezo. Udv es sok sikert az olvasaban/tanulasban. YO5AVN

Köszönöm az útmutatást. Megnézem.

Szerintem ez már inkább az elektrokémiához tartozik. A kialakuló töltéseloszlás magyar neve kettősréteg. Ezt a leírást találtam róla.

Másfél éve foglalkozom a munkahelyen ezen területtel és villamosmérnöki szakdolgozati témám is egyben.

Konkrétan a földalatti acél csővezetékek korrózió ellen külső áramforrású földelőkkel védett területével foglalkozom.

Az elmélethez igen kevés szakirodalommal találkoztam magyar nyelven (angol van, de még amatőr szinten űzöm).

Amikor a talajban egy csővezeték fekszik és egyenfeszültséget kapcsolunk rá, úgy, hogy a csővezeték negatív potenciálon legyen az őt körülvevő elektrolithoz(talajhoz) képest. Így az elektrokémiai korróziós folyamat megfordítható és a korrózió szenvedője egy fémötvözetből álló, úgynevezett anódföldelő.

A kérdésem:

Ha lekapcsolom a külső forrást, akkor a csővezeték elkezd depolarizálódni, vagyis a rajta felhalmozott töltést igyekszik a környezet felé visszaadni.

Ezen depolariozáció mitől függ, illetve fordítottja a polarizáció mitől függ, vagyis milyen paraméterek befolyásolják és milyen függvény szerint változik (gyorsabb-lassabb)?

Másrészt hogyan kell felfogni, elképzelni a polarizáció-depolarizáció folyamatát egy talajba fektetett csővezetéknél?

Az acél szigetelt csővezeték egyfajta kondenzátorként is viselkedik. Ennek kisülése és töltődése érdekelne, de a Koncentrált Paraméterű hálózatszámítási ismeret anyag villamosságtanból igen csak semmitmondó a szakmával kapcsolatos terület megértéséhez. Kezdve a térbeli kialakítást és helykoordinátáktól való függést.

Emiatt nem tudok a témával kapcsolatban elindulni.

Matematikai leírások, helyettesítő rajzok, program szimulációk, egyik sincs meg.

Mikor egy átviteli függvényt meghatározva a hálózati elemekből és megadott gerjesztés a Laplace transzformációval a választ adja meg, akkor hogyan kezdjek neki a térben? Mi a hálózati rajz és hogy olvasom ki azt az átviteli függvényt és hogy használjam a síkbeli komplex számokat a térben és a végén hogy számoljam ki. Útvesztő ez.

Ezen problémák miatt keresek egy kis útmutatást és a kérdésemre némi választ.

Köszönöm a válaszokat előre is.

U.i: A szakma konkrétan nem igényel mélyreható elméletet. Alapismeretek és gyakorlati tapasztalat elegendő, de nem nekem.