KöMaL Elektronikus Munkafüzet: TeX minitanfolyam
Képletek beillesztése
A matematikai szövegekben kétféleképpen szoktunk képleteket elhelyezni. Van olyan képlet, amit a folyó szövegbe illesztünk be, és a folyó szöveggel együtt tördeljük. És vannak olyan képletek is, amiket kiemelünk és külön sorban, középen helyezünk el. Többnyire egy-egy szövegen belül mindkét fajta képlet előfordul.
A TeX-ben a szövegbe beszúrt képleteket dollárjelek vagy \( és \) közé kell tennünk, a külön sorba írt képleteket pedig dupla dollárjelek vagy \[ és \] közé. A dollárjelek között írjuk le, hogyan épül fel a képlet. (A képletek felépítésére sokféle eszköz szolgál, ezek egy részét a további oldalakon mutatjuk be.)
| Példák | |
|---|---|
| TeX forrás | Eredmény |
Oldjuk meg a $2x+1=3$ egyenletet. Oldjuk meg a $$ 2x+1=3 $$ egyenletet. Ábrázoljuk a \[ 2x+3y=3 \] egyenlet megoldásait az \(x>0\), \(y<0\) negyedsíkban. |
Oldjuk meg a \(\displaystyle 2x+1=3\) egyenletet. Oldjuk meg a \(\displaystyle 2x+1=3 \) egyenletet. Ábrázoljuk a \(\displaystyle 2x+3y=3 \) egyenlet megoldásait az \(\displaystyle x>0\), \(\displaystyle y<0\) negyedsíkban. |
Feladat. Állítsd elő ezt a szöveget:
Ha \(\displaystyle a+b=c\), akkor \(\displaystyle c-a=b\). Ha pedig
\(\displaystyle 3a+4b=6c,\)
akkor
\(\displaystyle 3(2c-a)=4b.\)
| ↶ előző oldal | ⇊ megoldás ⇊ |
következő oldal ↷ |