A 2000. évi ERICSSON díjasok bemutatása

Lászlóné Sergyán Stefánia a budapesti Szent István Gimnázium speciális matematika és normál tagozatos osztályaiban tanít. Az elmúlt 4 esztendőben tanítványai közül egy-egy tanuló az OKTV matematika versenyen 1., ill. 2. díjat kapott, a Varga Tamás versenyen egy tanítványa 1., egy másik 3. helyezést ért el. Nagyon eredményesen oldják meg a versenyfeladatokat tanítványai a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban és az ABACUS folyóiratban is. Az Arany Dániel versenyen két évben volt speciális matematika tantervű osztályából dicséretet nyert diákja. Évek óta tart 6. osztályosoknak tehetséggondozó szakkört. Korábbi munkahelyén, Zalaegerszegen 1991-előtt tehetség- gondozó munkája kapcsán példatárat írt, melyet Zala megyében jelenleg is használnak.

Németh József 32 éve a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola tanára. Az Arany Dániel matematika versenyen egyik tanítványa az 1998/99-es tanévben 3. díjban részesült. Amióta az iskolában tanít, kezében tartja a matematikai tehetséggondozást. A különböző országos, megyei és helyi versenyeken, mint például a Fejér Lipót matematika versenyen, a Gordiusz versenyen, a Zipernowsky matematikai kupán, minden évben igen sok tanítványa ér el dobogós helyezést. Figyelemreméltó a tanárképzésben és a műszaki főiskolai képzésben, valamint a pályakezdő matematikatanárok segítése terén végzett munkája is. Ezen belül rendszeresen tart bemutató órákat. Iskolájában hagyománymegőrző tevékenységet is folytat: "Iskolatörténeti múzeum" létrehozásán fáradozik .

Polcz Katalin jelenleg a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tanára. Korábban 21 évig a Nagy Lajos Gimnázium, majd 3 évig az Apáczai Csere János Gimnázium tanára volt Pécsett. Az 1999/2000-es tanévben az Arany Dániel matematika versenyen két tanulója kapott 3. díjat a speciális matematika tantervű kategóriában. Az utóbbi három évben rendszeresen eredményesen szerepelnek tanítványai a különböző országos, megyei és helyi versenyeken például a Varga Tamás matematikai versenyen, a Gordiusz versenyen, a Kenguru versenyen, és a KöMaL pontversenyében. Minden évben feladatokat küld a Zrínyi Ilona matematikai versenyre, melyek közül több kitűzésre is került. Feladatai jelentek meg a Matematikai versenytesztek című könyvben. Kilenc teljes feladatsort állított össze a Gordiusz versenyre, melyek az ő megoldásaival együtt jelentek meg.

Simonné Bujdosó Margit a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolája matematikai munkaközösségének vezetője és igazgatóhelyettese. Korábban Balmazújvároson tanított. Tanítványainak egyike az 1998. és 1999. évi Varga Tamás verseny dobogós helyezettje, 2000-ben az Arany Dániel matematikai verseny 1. díjasa, a KöMaL pontversenyének élmezőnyében végzett, míg másik tanítványa 1999-ben kapott Arany Dániel versenyen 2. díjat. (1981 óta 23 tanítványa jutott országos döntőbe, ahol 1. ,2., 3. helyezést értek el.). 1994 óta minden évben előkelő helyezést érnek el tanítványai a Zrínyi Ilona matematikai versenyen, van közöttük országos 2. és 3. helyezett is. Tanítványai az érintett időszakban más országos és megyei versenyeken is kiváló eredményeket értek el (a Kalmár László matematika versenyen vagy a Bereznay Gyula emlékversenyen). Eredményes tehetséggondozó munkája mellett komolyan foglalkozik az elmaradottakkal, hátrányos helyzetűekkel is. Az 1993-as évvel kezdődően, a tehetséggondozásban is hasznosítható, ma már négy kötetes feladatgyűjteménye jelent meg.

Kotormán Mihály egyetemi tanulmányainak befejezése óta, 1970-től a Debreceni Egyetem (korábban KLTE) Gyakorló Általános Iskolájában dolgozik, 1975-től kinevezett vezetőtanár, 1976-tól munkaközösség vezető. 1980 és 1991 között igazgatóhelyettes, majd vezető pedagógus, 1998-tól főtanácsos. Általános iskolai munkája mellett tanított a dolgozók gimnáziumában illetve szakközépiskolájában is. Ő vezeti a legtöbb döntőbe jutott diákkal rendelkező tanárok listáját: az Öveges József Fizikaverseny döntőin 11 tanulója vett részt, az utóbbi négy évben 7 tanulója jutott el a tatai döntőre, közülük egy 2. díjat nyert - egyébként többek között ő is javasolta tanárát a kitüntetésre. Korábbi tanítványai közül négyen a fizikai diákolimpiára is eljutottak. Kotormán Mihály felkészítő munkája során a természet megismerésének kíváncsiságát, a fizika szeretetét oltja tanítványaiba. Pedagógiai alapelvének vallja, hogy az eredmények előfeltétele a gyermek és a fizika szaktárgy szeretete, valamint annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a tehetségek minél többször találkozzanak egymással, és így fedezzék fel önmagukat. Úgy tartja, hogy a fizika tananyaga és feldolgozásának módszerei, valamint a szaktanár egyénisége kellően motiválhatja a tanulókat, és ha azonnal nem is, de később megjönnek az eredmények. Szakkörein szembesülnek a tanulók azzal a ténnyel, hogy képességeik alapján a fizika segítségével meddig juthatnak el a világ megismerésében, megértésében. Kotormán Mihály az általános iskolai fizikatanári ankétok rendszeres és aktív résztvevője, több évig vezette a Hajdú-Bihar megyei TIT által szervezett levelező fizika versenyt.

Pálovics Róbert mostani munkahelyén, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd 1986-ban az ELTE TTK matematika-fizika szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1986 óta tanít iskolájában, irányításával eddig 3 speciális matematika tagozatos osztálya végzett. Tanítványainak zöme egyetemen vagy főiskolán tanul tovább. 1997 óta iskolája fizika munkaközösségének vezetője, Zala megye fizika szaktanácsadója. A tehetséggondozó munkát tanári tevékenysége egyik legfontosabb részének tekinti. Évek óta rendszeresen tart városi és megyei szintű szakköröket általános- és középiskolai tanulóknak. Szervezőként és előadóként vesz részt a nyári táborok munkájában. Tanítványait rendszeresen és eredményesen készíti fel a tanulmányi versenyekre. Munkájának hatékonyságát diákjainak eredményei bizonyítják: tanítványai az utóbbi négy évben a Mikola Sándor versenyen egy első és egy második, a Szilárd Leó versenyen két harmadik helyezést értek el. A korábbi években tanulói díjat nyertek a fizikai diákolimpián, az Eötvös Versenyen, az OKTV-n, a Vermes Miklós Versenyen, előkelő helyen végeztek a KöMaL pontversenyén. 1992 óta a megyei fizika tanulmányi versenyek feladatkitűzője és megoldásainak javítója. Eredményes munkáját miniszteri dicsérettel, miniszteri kitüntetéssel ismerték el 1991-ben és 1999-ben. 2000-ben a Szilárd Leó Fizikaversenyen tanári különdíjat, a Fizikatanári Ankéton pedig Vándorplakettet vehetett át.

Beregszászi Zoltán matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár 1989 óta tanít a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban. Már az előkészítő foglalkozások során jó érzékkel választja ki a tehetségeket, akiket azután egyéni és csoportos foglalkozásokon folyamatosan kiváló eredményekre sarkall. Tehetséges diákjai évek óta versenyeredményeik alapján jutnak be az egyetemekre. A tavaszi szünetekben a Tehetségért Mozgalom Műszaki ágazatának táborában oktat. Az általa felkészített tanulók kiváló eredményeket értek el a Mikola Sándor versenyen és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Kiemelkedőek közülük az 1996/97. évi OKTV 1. és 3. helyezettje, az 1997/98. évi Mikola Sándor Verseny 2. és az OKTV 1999/2000. évi 1. helyezettje továbbá az 1999/2000. évi Mikola Sándor Verseny 2. helyezettje. A korábbi években is jelentős eredményeket értek el az általa felkészített tanulók mind a Mikola Sándor Versenyen mind pedig a fizika OKTV-n, valamint matematikából az Arany Dániel és a Kenguru versenyen is .

Horváth Ferenc a barcsi hatosztályos Dráva Völgye Középiskola tanára. Iskolája korábban szakközépiskolaként működött. A nyolc évvel ezelőtt indított hatosztályos gimnáziumi osztályok új feladatot, új kihívást jelentettek számára, a tanulók lelkesedése új élményeket adott neki. Tanári munkájában arra törekszik, hogy meghökkentő eredményt mutató kísérletek bemutatásával és érdekes feladatok megoldásával megszerettesse a fizikát. Iskolai munkájában a kísérletet tekinti a legalapvetőbb módszernek. Nemcsak a tehetséges diákokkal foglalkozik, hanem a gyengébb képességűekkel is, akiknél a fizikában rejlő szépség, érdekesség megismertetését tartja szem előtt. Időt és energiát nem kímélve készíti fel tanítványait a versenyekre. Tudatosan megtervezett munka, a tanulókkal történő differenciált foglalkozás eredményeként több diákja végzett illetve végez fizikával kapcsolatos egyetemi és főiskolai szakokon, dolgozik doktoranduszként. Horváth Ferencnek az utóbbi négy évben több tanítványa ért el kiemelkedő eredményt a Mikola Sándor és Öveges József versenyeken, az OKTV-n illetve a KöMaL pontversenyében. Az Öveges József Fizikaversenyen 1997-ben 3., 1998-ban 1. helyezett lett egy-egy tanítványa, öt alkalommal küldött a tatai döntőbe tanulót. A KöMaL pontversenyében tanulói többször első és második helyezést értek el.

Károlyi Károly a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola tanára, megyei szaktanácsadó. 34 éve foglalkozik a matematikából tehetséges tanulók felkészítésével és versenyeztetésével. Az elmúlt évtizedekben jól szerepeltek tanítványai többek között az Iskolarádió "Törd a fejed" feladatmegoldó versenyein és az Úttörőszövetség és a TIT Kis Matematikusok Baráti Körének versenyein, melynek tanár-vezetője volt. A nyolcvanas évek végén - iskolai támogatással - létrehozta a háromfordulós Bátaszéki Matematikaversenyt, amelyen ma már az ország sok iskolájából és kb. tizenöt határon túli magyar iskolából vesznek részt tanulók. Az induló létszám 1400 - 1500 fő, közülük a márciusi bátaszéki verseny döntőjébe mintegy 150 versenyző kerül. A verseny idején neves előadók és tehetséggondozó tanárok, a kísérő kollégák számára egész napos továbbképzést tartanak. Több, mint tíz évvel ezelőtt létrehozta Tolna megyében a Tehetséggondozó nevelők baráti körét, 1991-ben pedig a Tolna megyei Matematikai Tehetséggondozó Alapítványt.

Maráz Lászlóné pályáját harminc évvel ezelőtt egy falusi kisiskolában kezdte. 28 éve a tatai Vaszari János Általános Iskola tanára, igazgatóhelyettese. Korábban több évig szaktanácsadó volt. Kb. másfél évtizede szervezi a Tata, ill. Oroszlány körzetében lakó gyerekek tehetség-kutató levelező szakkörét és szaktáborát. A felmerülő költségek fedezésére, a jelenlegi nehéz körülmények között is fáradhatatlanul keres és talál szponzorokat. A versenyen és a táborban sok olyan gyerek matematikai képességeit segített kibontakoztatni, akiknek e nélkül nem lett volna esélyük szakmai fejlődésre. A szaktáborokban előadóként rendszeresen részt vesznek a magyarországi matematikai tehetséggondozás legjelesebb képviselői. Általános iskolai tanítványai közül sokan eredményesen szerepeltek a Kalmár László és Varga Tamás matematikai versenyek megyei fordulójában. Többen választottak olyan pályát, melyhez felsőfokú matematikai tanulmányokra van szükség.

Tarcsay Tamás matematika-fizika-technika szakos tanár 21 év óta tanít a Szegedi Tudományegyetem (korábban JATE) Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában. 15 éve matematika vezető-tanár. Speciális matematika tantervű, valamint alaptantervű osztályokban különböző képességű tanulókkal foglalkozik. Kiemelkedik abban, hogy minden tanulójában sikeresen tudja felkelteni tantárgy iránti érdeklődést, a probléma-érzékenységet. Ennek köszönhető, hogy igen sok tanítványa választja és választotta hivatásának a matematika tanítását vagy művelését. Tanítványai eredményesen szerepelnek nemzetközi és hazai versenyeken, pályázatokon egyaránt. Sok energiát fektet a mai világban igen fontos valószínűségszámítás és matematikai statisztika számítógépes tanításának módszertani kidolgozásába. 1999 nyarától a SULINET program Internetes matematikai rovatának vezetője. A tanárok és tanulók számára egyaránt rendkívül hasznos elektronikus lap igényes szerkesztésével elévülhetetlen érdemeket szerez a matematika népszerűsítésében.

Wágner Tamás a budapesti Kürt Alapítványi Gimnázium matematikatanára. Az iskolájába érkező tanulók többsége a matematikával kapcsolatos ellenérzéseket, kudarc-élményeket hoz magával. Ennek oldásában, lehetőség szerinti megfordításában tíz éve ér el komoly sikereket Wágner Tamás. Munkáját, melybe beleértendő a felzárkóztatás és tehetséggondozás is, nagy lelkesedéssel végzi. Eredményeit többek között diákjainak sikeres érettségi és felvételi vizsgája is bizonyítja. A KöMaL pontversenyébe az 1999/2000. tanévben aktívan bekapcsolódtak tanítványai. Mind a hat benevezett diákja dicséretet kapott a C pontversenyben. A tavalyi sikereken felbuzdulva az idei pontversenybe közel 20 tanulója - tanítványai számának nagyjából harmada - nevezett. Néhányan közülük a nagyobb kihívást jelentő B típusú feladatok megoldásával is megpróbálkoznak.

Dr. Zátonyi Sándor tanári tevékenységét Zsira és Szakony községekben kezdte, majd Sopronban az Orsolya Téri Általános Iskolában folytatta. 1962-ben Kovács Zoltán Vas megyei szakfelügyelővel együtt általános iskolai fizika tankönyveket írtak, ezért Állami díjjal tüntették ki őket. Tankönyveiket a fizikatanárok mintegy 14 évig használták. 1971 és 1988 között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa volt, feladatai közé tartozott az általános iskolai fizikatanítás irányítása, gondozása, felügyelete. 1984-ben a szegedi JATE-n egyetemi doktori címet szerzett. 1987-88-ban Smidéliusz Zsuzsával együtt megírta az Energia című fakultációs tankönyvet az általános iskolai, a fizika iránt érdeklődő tanulók számára. 1988-ban az ELFT-től munkájának elismeréseként Mikola Sándor Díjat kapott. A nyolcvanas évek végén az ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportjának elnökeként az Öveges József Általános Iskolai Fizikaverseny egyik szervezője, elindítója, valamint az első tatai verseny zsűrijének elnöke volt. Több éven át Győr-Moson-Sopron megyében az Öveges fizikaverseny megyei fordulója feladatainak kitűzője, a zsűri elnöke. A 90-es évek elején ifj. Zátonyi Sándorral alternatív tantervet dolgozott ki a hatosztályos gimnázium fizika tanításához, majd elkészítették a hozzá illeszkedő hatkötetes tankönyvsorozatot és a tanári kézikönyveket. A NAT megjelenése után az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára új fizikakönyveket és feladatlapokat dolgoztak ki. A 90-es évek közepétől részt vett a fizika követelményrendszerének kimunkálásában, a készülő feladatbank feladatainak kidolgozásában és kipróbálásában, az elért eredmények értékelésében. Eddig több mint 30 könyve, mintegy 200 cikke, tanulmánya jelent meg, legújabb könyve megjelenés előtt áll. Az általános iskolai fizikatanári ankétok rendszeres előadója. Hosszú pályafutása során mind az általános iskolás korú gyerekek, mind az őket tanító kollégák körében sikeres és széleskörű fizikát népszerűsítő tevékenységet fejtett ki.

Dr. Zsúdel László jelenlegi iskolájában, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1968 óta tanít az iskolában, 1988 óta a fizika munkaközösség vezetője, 1981-től kezdve Borsod-Abaúj- Zemplén megyében gimnáziumi pedagógiai felügyelő, majd fizika szaktanácsadó, közoktatási szakértő. 1981-ben egyetemi doktori címet szerzett. A Nagy László és a Törő Gábor megyei fizikaversenyek zsűrijében tevékenykedik. Tagja az OKTV, a Mikola Sándor és a Szakmunkástanulók Tanulmányi Versenye versenybizottságainak is. Több mint három évtizedes középiskolai tanári tevékenységét a fizika megszerettetése, a tanítványok fizikaversenyekre történő felkészítése, az önképzés és tanártársainak képzése, a fizikaoktatás problémáinak feltárása és orvoslása, a mindenkori segítségnyújtásra való hajlam hatja át. Nevével sokszor és sok helyen találkozhatunk. Jártas a külföldi módszertani szakirodalomban is, számos cikke jelent meg módszertani és ismeretterjesztő folyóiratokban, így például az egyik Angliában. Publikációi közül kiemelkedő a "Videotechnika a fizika tanításában" című könyve. Rendszeresen tart módszertani témájú előadásokat. Jól ismertek az ELTE Videostúdiójában készített Fizikai kísérletek című videosorozat általa szerkesztett kazettái. Jelentős tevékenységet végez és végzett az ELFT-ben is (megyei csoport titkára, főtitkárhelyettes, szakcsoport elnök, vezetőségi tag). Eredményes tevékenységét kitüntetései is jelzik (Mikola-díj, Kiváló munkáért kitüntetés, Kiváló újító, Vermes-díj, Vándorplakett). Számos külföldi tanulmányúton, továbbképzésen és konferencián vett részt.

Dr. Kopcsa József a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Középiskola nyugdíjas tanára. A debreceni KLTE-n kapott 1954-ben kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet. 1959-ben egyetemi doktori címet szerzett. Nagy munkabíró képességével és a fizika iránti rajongásával nemcsak a diákokat "fertőzte" meg, hanem a tanárkollégákat is. Volt iskolája nem nagy, a tanulói létszám 300 fő körül mozog, mégis minden évben sikereket érnek el a tanulók a legkülönbözőbb versenyeken, ami nagy részben az ő hatásának köszönhető. Munkája homlokterében a Hatvani István Fizikaverseny áll, amit nagyon hosszú ideje ő szervez, ő tart életben. Az elmúlt években végrehajtott változtatásokkal, "újításaival", jól szervezett, az egész országot behálózó, sőt még a határainkon túli magyar anyanyelvű diákokat is mozgósító, szinte egész éven át tartó, rendszeres és sokirányú tanulói-tanári munkát igénylő feladatok kitűzésével szervezi és irányítja a nívós és népszerű versenyt. 1985-től kezdve aktívan résztvesz a Törő Gáborról, a Mikola Sándorról, a Vermes Miklósról, a Békésy Györgyről és a Szilárd Leóról elnevezett versenyek szervezésében, a feladatok kitűzésében, a zsűrik munkájában. Tanítványai sikeresen szerepeltek a legkülönbözőbb versenyeken, a sikerek alapja az, hogy diákjaival meg tudta szerettetni a fizikát. A fizikát népszerűsítő tevékenységének két eredménye: tanítványai közül már többen végeztek fizika szakon, és kezdeményezésére Magyarországon először neveztek el középiskolát Gábor Dénesről. Ma is fáradhatatlanul dolgozik. Példatárakat ír, tankönyveket bírál, lektorál. Szerkesztésében jelent meg a Mikola Sándor Fizikaverseny 15 éves történetét feldolgozó könyv. Többször vett részt fizika tanítással kapcsolatos tanulmányúton. Jelentős tevékenységet fejt ki az ELFT-ben is mint szakcsoport elnök és mint a területi csoport titkára. Jelenleg az ELFT egyik alelnöke. Eredményes tevékenységét eddigi kitüntetései (pl. Kiváló Munkáért kitüntetés, Vermes Miklós-díj) is jelzik.

Dr. Jurisits József jelenleg a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanít, igazgatóhelyettesi teendőket is ellát. 1964-ben az ELTE TTK matematika-fizika szakán kapott diplomát. Az elektromosságtani kísérletezéshez kapcsolódó kutató munkája alapján 1978-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1964-től 1991-ig Bonyhádon, 1991 és 1994 között Pécsett tanított. 1970-től Tolna megye fizika szakfelügyelője, majd szaktanácsadója. Tanári munkájában és a különféle megbízatások vállalásakor a fizika tantárgy megszerettetése, a fizika iránti érdeklődés felkeltése volt a legfőbb célja. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít a tanári és a tanulói kísérletezésnek. Tolna megye és az ország különböző helyein nagyon sok kísérleti bemutatót tartott és tart diákoknak és tanároknak. A tanszergyártás hiányosságait észlelve iskolája számára taneszközöket tervezett és készített. Elektromos demonstrációs és tanulókísérleti készleteinek különböző változatait több országos eszközkiállításon díjazták. Az ELTASET elnevezésű készletét sok iskolában eredményesen használják a tanítási folyamatban. 1977-ben tankönyvírásra kapott felkérést, azóta több középiskolai tankönyvet, segédkönyvet írt. Bonyhádon fizika tagozatos, Pécsett speciális fizika tantervű osztály beindítását vállalta. Húsz évig vezette Tolna megye központi fizika szakkörét, majd a Baranya megyei tehetséggondozó fizika szakkört. Diákjai, szakkörösei közül sokan végeztek a különböző országos versenyek élmezőnyében. Tagja az OKTV Fizika Versenybizottságának, és a Mikola Verseny Versenybizottságában is sok munkát végez. A KöMaL pontversenyét mindig nagy jelentőségűnek tartotta, tanítványait nagy számban és eredményesen vonta be ebbe a versenybe. A Garay János Gimnázium a fizika pontversenyben elért összpontszám alapján az 1996-1999 közötti időszakban az ország első három középiskolája között szerepelt. Eredményes munkáját a Mikola-díj (1991) és a Fényes-díj (2000) fémjelzi. Az ELFT-ben is tevékenykedik, jelenleg a Tolna Megyei Csoport elnöke.

Fő támogatónk az Ericsson - Ericsson-díj

A 2024. évi Ericsson-díjak kiírása

A 2021. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2021. évi Ericsson-díjasok: Madarász Péter, Orosz Gyula Tibor, dr. Schramek Anikó, dr. Seres István, dr. Berkéné Várbíró Beáta, Szomódi Zsuzsanna, Poócza József, dr. Stonawski Tamás.
A 2021. évi Ericsson-jelentés

A 2020. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2020. évi Ericsson-díjasok: Szilágyiné Manasses Melinda, Győry Ákos, dr. Siposs András, dr. Hömöstrei Mihály, Juhász Péter, Lángné Juhász Szilvia, Rudolf Tamásné, Szabó László Attila.
A 2020. évi Ericsson-jelentés

A 2019. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2019. évi Ericsson-díjasok: Sztranyák Attila, Tóth Mariann, Dr. Oláh Éva Mária, Szabó Miklós, Holló-Szabó Ferenc, Lányi Veronika, Teplitzky István, Theisz György.
A 2019. évi Ericsson-jelentés

A 2018. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2018. évi Ericsson-díjasok: Meiszterics Zoltánné, Zsilvölgyi Márta, Urbán János, Udvardi Imre, Soós Edit, Sztojcsevné Fekete Mária, Sikó Dezső, Filep Doina Otília.
A 2018. évi Ericsson-jelentés

A 2017. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2017. évi Ericsson-díjasok: Pálovicsné Tusnády Katalin, Simonné Krum Eszter, Szokolai Tibor, Chikán Éva, Koncz Levente, Straubingerné Kemler Anikó, Dr. Kopasz Katalin, Piriti János.
A 2017. évi Ericsson-jelentés

A 2016. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2016. évi Ericsson-díjasok: Kiss Zoltán, Nemecskó István, Horváth Norbert, Dudás Imre, Magyar Zsolt, Besnyőné Titter Beáta, Pántyáné Kuzder Mária, Nagy Tibor.
A 2016. évi Ericsson-jelentés

A 2015. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2015. évi Ericsson-díjasok. Rövidfilmek: Dudics Pál, Dr. Tölgyesiné Irmes Marianna, Csatári László, Nyerkiné Alabert Zsuzsanna Ágnes, Lengyel Csaba, Remeténé Orvos Viola, Fodor Zsolt, Pataki János.
A 2015 évi Ericsson-jelentés

A 2014. évi Ericsson-díjak kiírása
15 év elteltével módosultak az Ericsson-díj odaítélésének feltételei
A 2014. évi Ericsson-díjasok. Rövidfilmek: Erdősi Katalin, Zámborszky Ferenc, Tasi Zoltánné, Pál Zoltán, Dr. Kiss Géza, Varga Mária, Bíró Bálint, Pálfiné Kovács Erika.
A 2014. évi Ericsson-jelentés

A 2013. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2013. évi Ericsson-jelentés
A 2013. évi Ericsson-díjasok
Pedagógusnapra az Ericssontól

A 2012. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2012. évi Ericsson-díjasok a tehetségekért matematikából, a tehetségekért fizikából, a matematika népszerűsítéséért, a fizika népszerűsítéséért

A 2011. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2011. évi Ericsson-jelentés
A 2011. évi Ericsson-díjasok a tehetségekért matematikából, a tehetségekért fizikából, a matematika népszerűsítéséért, a fizika népszerűsítéséért

A 2010. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2010. évi Ericsson-jelentés
A 2010. évi Ericsson-díjasok a tehetségekért matematikából, a tehetségekért fizikából, a matematika népszerűsítéséért, a fizika népszerűsítéséért

A 2009. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2009. évi Ericsson-díjasok matematikából, a tehetségekért fizikából, a fizika népszerűsítéséért
A 2009. évi Ericsson-díj

A 2008. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2008. évi Ericsson-díjasok
A 2008. évi Ericsson-díj

A 2007. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2007. évi Ericsson-díjasok
A 2007. évi Ericsson-díj

A 2006. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2006. évi Ericsson-díjasok
A 2006. évi Ericsson-díj

A 2005. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2005. évi Ericsson-díjasok
A 2005. évi Ericsson-díj

A 2004. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2004. évi Ericsson-díjasok
A 2004. évi Ericsson-díj

A 2003. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2003. évi Ericsson-díjasok

A 2002. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2002. évi Ericsson-díjasok

A 2001. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2001. évi Ericsson-díjasok

A 2000. évi Ericsson-díjak kiírása
A 2000. évi Ericsson-díjasok
Beszámoló a 2000. évi Ericsson-díjak kiosztásáról - fényképekkel

Az 1999. évi Ericsson-díjak kiírása