Szerk
P. 5700. A legenda szerint Dido, Türosz hercegnője, miután menekülni kényszerült hazájából, Észak-Afrikába érkezett, ahol a helyi uralkodótól annyi földet kért, amennyit egy ökörbőrrel körbe tud keríteni. Az uralkodó beleegyezett, mire Dido hosszú, keskeny csíkra vágta a bőrt, amiből kerítést készített, majd a lehető legnagyobb földterületet választotta le a tengerpart mentén, megalapítva Karthágó városát.
A történet egy kevésbé ismert változata szerint Dido hajózásai során egy 1 km sugarú, kör alakú szigeten kötött ki, valahol a Földközi-tengeren. Legfeljebb mekkora földterületet tudott leválasztani, ha a kerítésének hossza 1 km volt?
Dido a kettéosztott sziget kisebb területrészét tekinthette sajátjának.
(5 pont)
Közli: Vigh Máté, Herceghalom
I. megoldás. Azt szeretnénk elérni, hogy a határvonalon kívüli terület minimális legyen. Ehhez analógiaként vizsgálhatunk egy fonallal két részre választott szappanhártyát: ha az egyik részen a hártyát kilyukasztjuk, akkor a másik a felületi feszültség hatására minimális területű lesz.
Két esetet vizsgálunk: az első esetben a határvonal nem érintkezik a sziget peremével (1. ábra).
1. ábra
Ilyenkor a körbekerített terület egy kör lesz, melynek kerülete \(\displaystyle k=1~\mathrm{km}\) (a kerítés hosszúsága). A területe ebből:
\(\displaystyle T_1=r^2\pi=\left(\frac{k}{2\pi}\right)^2\pi=\frac{k^2}{4\pi}\approx 0{,}0796~\mathrm{km}^2. \)
A második esetben a határ két vége a sziget pereméhez ér, ahol szabadon elmozdulhat (2. ábra).
2. ábra
A határvonal ilyenkor egy körív lesz, amely merőlegesen csatlakozik a sziget pereméhez. Az állítás első része abból következik, hogy a fonalra a felületi feszültségből származó hosszegységenként ható erő a fonal mentén állandó, és mindenhol a fonalra merőlegesen hat, így egyensúlyban a fonalban ható erő és a fonal görbületi sugara is állandó. A második része pedig abból, hogy ha a fonal a határoló kört nem merőlegesen érné el, akkor elmozdulna.
3. ábra
Ezután már meg tudjuk határozni az így leválasztott terület nagyságát. Mivel a fonal merőlegesen érintkezik a peremmel, a körív \(\displaystyle r\) sugara is merőleges a sziget \(\displaystyle R\) sugarára. A 3. ábra alapján a körívhez tartozó fél középponti szög:
\(\displaystyle \varphi=\frac{k}{2r}, \)
másrészt a derékszögű háromszögben:
\(\displaystyle \tg\varphi=\frac{R}{r}. \)
Az egyenletrendszert \(\displaystyle \varphi\)-re rendezve:
\(\displaystyle \varphi=\frac{k}{2R}\,\tg\varphi, \)
amelyből a \(\displaystyle k=R=1~\mathrm{km}\) adatok behelyettesítésével a
\(\displaystyle \tg\varphi=2\varphi \)
transzcendens egyenletet kapjuk, amely grafikusan vagy numerikusan oldható meg.
Megjegyzés. Utóbbihoz lásd a lapunk 2025. novemberi számában megjelent cikket: Woynarovich Ferenc: Egy egyszerű egyenletmegoldó eljárás. Esetünkben a megoldandó egyenlet
\(\displaystyle \varphi=\arctg 2\varphi \)
alakjából érdemes kiindulni, ekkor a
\(\displaystyle \varphi_{n+1}=\arctg 2\varphi_n \)
rekurziós szabály alkalmazásával (a számológépen a 2-vel való szorzás és az arctg függvény egymás utáni ismételt elvégzésével – természetesen radián állásban) bármely pozitív értékről indulva gyorsan eljutunk a (kívánt pontosságú) közelítő megoldáshoz.
Az egyenlet megoldása:
\(\displaystyle \varphi\approx 1{,}166\approx 66{,}78^\circ, \)
amiből a kerítés ívének sugara:
\(\displaystyle r=\frac{k}{2\varphi}\approx 0{,}429~\mathrm{km}. \)
A Dido által így megszerezhető terület két körszelet területének összege. A körszeletek sugara és középponti szöge \(\displaystyle r\) és \(\displaystyle 2\varphi\), illetve \(\displaystyle R\) és \(\displaystyle \pi-2\varphi\), amiből \(\displaystyle r\) és \(\displaystyle R\) értékének behelyettesítésével a terület:
\(\displaystyle T_2=r^2\left(\varphi-\frac{\sin 2\varphi}{2}\right)+R^2\left(\frac{\pi}{2}-\varphi-\frac{\sin(\pi-2\varphi)}{2}\right)\approx 0{,}191~\mathrm{km}^2. \)
Ez több mint kétszer akkora, mint az első esetben, így ez a feladat megoldása.
Bogdán Balázs Ákos (Óbudai Árpád Gimn., 12. évf.)
II. megoldás. Tegyük fel, hogy a kerítés két vége \(\displaystyle d\) távolságra van egymástól (4. ábra). Rajzoljunk be egy ezeken áthaladó, \(\displaystyle k=1~\mathrm{km}\) hosszúságú tetszőleges görbét (zöld vonal), és egy ugyanilyen hosszúságú körívet (piros vonal). Egészítsük ki a körívet egy körré (piros szaggatott vonal).
4. ábra
Ha a zöld görbe által leválasztott terület nagyobb lenne, mint a körív által leválasztott, akkor a szaggatott vonallal és a zöld görbével határolt síkidom területe nagyobb lenne, mint a piros kör területe. Viszont a két síkidom kerülete ugyanakkora, így ez ellentmondana az izoperimetrikus egyenlőtlenségnek. Tehát az optimális kerítés körív alakú.
5. ábra
Legyen a \(\displaystyle k=1~\mathrm{km}\) hosszúságú piros körív sugara \(\displaystyle r\), a \(\displaystyle d\) hosszú húrhoz tartozó középponti szög pedig \(\displaystyle \alpha\) (5. ábra). A koszinusztételből:
\(\displaystyle d^2=r^2+r^2-2r^2\cos\alpha=2r^2(1-\cos\alpha)=\frac{2k^2(1-\cos\alpha)}{\alpha^2}, \)
ahol felhasználtuk, hogy \(\displaystyle r=\tfrac{k}{\alpha}\). Ehhez hasonlóan a másik, \(\displaystyle \beta\) középponti szögű körcikkben:
\(\displaystyle d^2=R^2+R^2-2R^2\cos\beta=2R^2(1-\cos\beta). \)
A két kifejezés egyenlőségéből:
\(\displaystyle \cos\beta=\frac{k^2}{R^2}\,\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2}=\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2}, \)
ahol az utolsó lépésben felhasználtuk, hogy \(\displaystyle R=k\). A teljes leválasztott terület két körszelet területének összege:
\(\displaystyle T=\frac{k^2}{2\alpha^2}(\alpha-\sin\alpha)+\frac{R^2}{2}(\beta-\sin\beta), \)
amelybe behelyettesítve a
\(\displaystyle \beta=\arccos\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2} \)
kifejezést, valamint az \(\displaystyle R=k=1~\mathrm{km}\) értékeket, a terület \(\displaystyle \alpha\) függvényében (\(\displaystyle \mathrm{km}^2\)-ben):
\(\displaystyle T=\frac{\alpha-\sin\alpha}{2\alpha^2}+\frac{\arccos\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2}-\sin\left(\arccos\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2}\right)}{2}. \)
Ennek a kifejezésnek numerikusan meghatározható a maximumhelye és maximumértéke (Például WolframAlpha segítségével): \(\displaystyle \alpha\approx 2{,}331\approx 133{,}6^\circ\) esetén a terület \(\displaystyle T\approx 0{,}191~\mathrm{km}^2\). Ekkora területet tud lehatárolni Dido.
Rajtik Sándor Barnabás (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 10. évf.)
Megjegyzések. 1. A II. megoldás nem használja fel, hogy a kerítés merőlegesen éri el a sziget peremét. Ez a maximum meghatározása után azonban ellenőrizhető:
\(\displaystyle \beta=\arccos\frac{\alpha^2-1+\cos\alpha}{\alpha^2}\approx 0{,}810\approx 46{,}4^\circ=180^\circ-\alpha, \)
tehát a négyszög húrnégyszög, és így a szimmetria miatt a sugarak által bezárt szögek derékszögek.
2. A feladat megoldható variációszámítás Variációszámítás segítségével is, amelyhez azonban általában a középiskolás tananyagot meghaladó matematikai apparátusra van szükség. Lapunk következő, 2026. májusi számában egy cikkben ismertetni fogjuk a módszer alapjait és alkalmazását a P. 5717. feladat megoldásához.
19 dolgozat érkezett. Helyes 4 megoldás. Kicsit hiányos (4 pont) 1, hiányos (1–3 pont) 7, hibás 7 dolgozat.
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
G. 912. Az ábrán látható áramkörben kezdetben a kapcsoló nyitva van.
a) Mekkora áramok folynak az áramkör ellenállásain és a telepeken a kapcsoló zárása előtt és után?
b) Mekkora áramok folynak, ha a kapcsoló melletti feszültségforrás polaritását megfordítjuk?
A KöMaL egy példányának ára 2025. szeptembertől 1600 Ft, előfizetése 1 évre 12500 Ft – BJMT tagoknak 12000 Ft.
Megrendelem
P. 5691. Határozzuk meg egy vékony, \(\displaystyle m\) tömegű, homogén tömegeloszlású, \(\displaystyle a\) oldalú szabályos háromszög alakú lemez tehetetlenségi nyomatékát az egyik csúcsán áthaladó tengelyre vonatkozóan, ha az
a) a háromszög síkjára merőleges,
b) a magasságvonal,
c) az előző két tengelyre merőleges.
Közli: Zsigri Ferenc, Budapest